1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 156. ülés
CLVI iilés Fö-RR. naplója Junius 7-én 1844. 367 gyása következtében elkészült. Bátor pedig ha visszapillantunk azóta a’hon gyűléseknek munkálódására, temér-Szabad kerüdek vala a’teendő, mellynek elintézését esengö bizalommal várták a’hon lakosai, ’s szövevényes kérdéseknekb onczo- ^‘«iíínfa" lásától feszítetten is foglalák el a’ hon atyáit; még is ezen kerületeknek sorsa iránt általános rideg részvétlenség- RR Menete, gél nem vádoltathatnak, minek a’ mult hongyülésen hozott arányositási és összesítési törvény által a’ Jász-Hűn és Hajdú kerületek lakosaira át adózott haszon élő bizonyságot teszen, mint a’tervezettekről a’nmlt országgyűlésnek irományaiból bővebben értesülhetni, mellyek hogy életbe nem léptethettek törvény erejével felruházva a’ tárgyaknak sürii halmaza, melly akkor közel a’ hongyiilés befejezéséhez akadályul szolgált, nem engedé. Szivén viselte kitünöleg már a’ múlt hongyülés a’ szab. Hajdúknak állását, és méltán is; bölcs tapintattal vévé észre, t. i. hogy azoknak belviszonvaik fökint érdemlik az országos intézkedéseket, kik nem tartozván a’nádori kormányzáshoz nem úgymint a’Jász-Kúnok cs. k.Fenségednek félszázados atyai gondoskodása által istápoltatva, és magasztos igazságszeretete által közvetlenül védve, bár milly bonyolódott környülményeikben bizalom gerjesztette siker jutalmazta enyhülést lelnek, de magukra hagyatva, hogy beligazgatásuk már is sajátlagos szabadalmaik miatt felettéb szövevényes, nem felel meg mindenben jelenleg a’ közkívánatnak , a’ már számos évtizedek óta nálunk majdnem örökösitett királyi biztosságok szomorú emléket emelve kiálló bizonyságot tesznek rendeztetésiiknek napról napra sürgetőbb szükségéről; miért is előadott sérelmeiknek, — a’ melljek között főleg a’ szabad Hajdúknak adóztatása foglalt helyet — alapján még a’ múlt hongyülésböl felírás intéztetett ö felségéhez e’ kerület rendezésére kiküldendö országos választmány miatt, mellyre azonban ép az országgyűlés utóküszöbén többé k. k. válasz nem érkezett. — Méltányló elismeréssel üdvözlöm én tehát a’ t. KK és RRnek azon fáradhatatlan buzgó szorgalmukat, mellyel hivatásuknak, melly minden hon lakosai felett éberen őrködni és szemügyre venni állásukat megfelelni igyekezve a' k. k. előadások nyújtotta számos és adja Isten, bogy eredmény dús teendői által okozott foglalatosságoknak bő özönében még is ezen lakósoknak sorsát felkarolva, beligazgatásukat tárgyazó elrendezésüket két rendbeli munkálatokban feljegyezve tanácskozásaink alá bocsátják, és gondolom egyszersmind megfelelve ez által a’ nagyméltóságu Fö-RRnek még a’ múlt hongyülésen kijelentett nézeteiknek, midőn az 1840-hi sérelmek a’ Hajdúkat illető 194-ik pontjára vonatkozólag válaszolván viszonizenetükben kijelenték, hogy méltányosnak találnák, bogy a’ t. KK és RR ezen kerület municipalis rendtartását általában szabályzandó törvényjavaslatot velők minél előbb közölni szíveskednének, melly felhívásnak a’ KK és RR ezen munkálataik közlésével némileg megfelelni látszanak. Nem vagyok azonban és nem lehetek egy véleményben a’ KK és RR azon kijelentésével, melly e’ munkálatokat átkisérő rövid izenetecske vég sarkán foglaltatik, hol ezen kerületeknek országgyűlési szavazatukat berendezésektől feltételezik; sokkal világosabb t. i. előttem az 1790: 29 törvényczikkelynek belüszerinti tartalma, minisem hogy azt bármilly más magyarázatnak alá vethetönek avagy az abban nyíltan megadott szavazatjogot akármilly utóbbi feltételektől felfüggeszteni, a’ sz. kir. városokról bizonytalanabbul határzó régi törvényből, mellynek gyakorlati foganatosítása miatt inkább kérdés támadhat, a1 szavazat adás kérdésében bár látszólagos igazsággal biró párvonalt a’ kerületekre alkalmazhatnak vélném, mit is maga idejében, midőn t. i. válasz lesz adandó a’ t. KK és RRnek, viszont kijelenteni indítványozom, miszerint a’mélt. Fö-RR a’kerületeknek már törvényen alapuló szavazati kérdését rég eldönlöttnek és semmi feltételekhez nem kötöttnek vallják. Melly nézetem előrebocsátása után bátorkodom Fenségedet és a’ n. mltgu Fö-RRet előbbi előadásom fonalán tiszteletdusan megkérni: méltóztatnának ezen munkálatokat tárgyalás alá venni, és a’ kerületeknek állapotját kegyes figyelembe véve, még ezen hongyülésen hozandó törvényes provízióval megszüntetni mind azon számos panaszokat, mellyekkel mind a’ múlt, de főleg e’jelen hongyülésen ezen kerületeknek lakosai ismételt már ide felutazott küldöttségekkel járultak, számos kérelem leveleket részint az országgyűlési elnökhez, részint az országgyűlés minden tagjaihoz öszvesen szólókat benyújtottak, és melly panaszoknak megszüntetését csüggedést nem ismerő bizodalommal a’ törvényhozó testület igazságszeretelétöl várják. Mennyire futólagosán áltekintém a’KK és RRnek itt közlött munkálatait, többen azok közöl bizonyosan az elrendezés által elmellöztetve hanem legalább enyhítve lesznek, mások azonban ben nem foglalva még utóbbi törvényes intézkedést igénylendenek. Javaslatom és illetőleg igénytelen indítványom tehát abban központosul, hogy minekutána ezen kerületeknek kitünöleg magányjogi belviszonyai kir. adományzásokból keletkezett, de törvény állal szentesített statútumokon alapulnak, mellyekkel a’KK és RR munkálatait öszvehasonlitani okvetetlen szükséges leend, amazok pedig szövevényes voltoknál fogva az utóbbi tanácskozásokban bizonyosan sok nehézségekre nyújthatnának alkalmat, kegyeskednék cs. kir. Föherczegséged a’ tanácskozások könnyítése miatt, mielőtt ezen munkálatok in pleno felvétetnének, e’ nagymltgu tábla köréből választmányt nevezni, melly ezen munkálatokat összehasonlítván az 1827 országos munkálattal, mellyben igen üdvös és czélszerü intézkedések a’ kerületek belviszonyainak elrendezése érdemében foglalvák, tekintetbe venné egyszersmind valamint egy részről kir. adomány levelekben foglalt kiváltságukat és törvény erejével biró statútumaikat, más részről mind a’ Jász-Kun mind a’ Hajdú kerületek lakosainak panaszait, mellyek részint követeik, részint küldöttségek által beadattak, véleményes tudósítást adna, mennyiben foglaltatnék mind azokra nézve a’ KK és RR munkálataiban kimerítő intézkedés, úgy egyáltaljában milly törvényes határzptokkal lehetne legczélszerübben orvosolni ezen kerületeknek bajain, hiszem igy felettébb könnyítve a’ lanákodásokon — mintha itten mind az ez ügyre vonatkozó irományoknak öszvehasonlitásával tartóztatnának a’ mélt. Fö-RR, biztos ösvényt törve, mellyen mind sikeresebben, mind gyorsabban az ez ügyre vonatkozó tanakodásokban előhaladhatunk azon előkészületek mellett, mellyek ha talán más köztárgyakban nem annyira látszanának szükségesek, ép ezen kerületeknek szövevényes és sajátlagos belviszonyai ezen a' főrendi tábla tanácskozásainak szokott folyamátóli eltérést legalább csekély nézetem szerint igazolják, és hogy hasonló eljárás bonyolúdottabb tárgyaknál már e’ nagyméltóságu tábla követett, az 1836 évi országgyűlés alatt a' vallásos sérelmek combinaliojára kiküldött főrendi bizottmány elöpéldaúl szolgált. — 92 *
