1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 156. ülés
368 CLVI ülés Fö-RR. naplója Junius 7-én 1844. Siabait kerületek rendezése iránt a’ RR izenete. Gr Pálffy József: _ Az előttem szólott mélt. ur azon örömét osztom, miszerint a’ t. KK és RR nekünk alkalmat nyújtottak a’ szabad kerületek elrendezésére, és e’ részben a’ t. KKnak és RRnek örömérzésünket nyilvánítani kívánja, miszerint olly valamit is terjesztettek élőnkbe, mi a’ kir. előadásokban nem foglaltatik. Mi a’ t. KK és RRnek azon nyilatkozatát illeti, miszerint a’ szabad kerületek országgyűlési szavazati jogát azoknak elrendezésétől feltételezik: megvallom, hogy tökéletesen pártolom a’ t. KK és RRnek ebbeli nyilatkozalát; a’ mélt. gr. sokkal világosabbnak tartja a’ törvényt, bogy sem a’ kerületek szavazatát a’ rendezéstől kívánná feltételezni. Én is elismerem a’ törvénynek világosságát, de a’ métt. ur épen úgy, mint a’ mélt. Fö-RR is jól tudják, hogy gyakorlatilag a’ szabad kerületeknek országgyűlési szavazati joguk még nincsen. Országbíró ő nagyméltósága ugyan emlité egyszer, hogy a’ kerületek voksát mindig számiiá, de arra is vissza fog ö nagyméltósága emlékezni, hogy akkor, midőn a’ szabad kerületek szavazatát számította, a’ t. KK ésRR az ellen óvást tellek (Felkiálltás: „Soha sem tétetett óvás“!). Többektől, kik jelen voltak az akkori országgyűlésen, haliám ezt, és e’ részben talán a’ jövő ülésben bővebb felvilágosítást adhatok : mert úgy hallottam, hogy akkor 8 napig országos ülés nem tartatott, ’s később a’ kerületek szavazata nem számíttatott. Mi ö méltóságának azon kérését illeti, hogy választmányra bizassék ezen munkálatnak megvizsgálása, megvallom csodálkozom ö méltóságának ezen eszméjén, hogy ez csak olly későn jutott eszébe, ’s meg nem foghatom, hogy a’ városi munkálat felvételekor miért nem jött ez eszmére hanem csak most? Ennek következtében ebben egy kis variatióját találom fel annak, mit a’ mélt. urak ez előtt kívántak, t. i. hogy halasztassék el ezen munkálatnak felvétele addig, inig a’ városok elrendezésére nézve a’ kél tábla közt a’ megegyezés megförténendik. Egyébiránt ezen eszme olly formában és modorban adatott elő, miszerint meg kell vallanom, hogy azt ellenzeni nem lehet; de nem fogja rósz néven venni a’ mélt. gr., ha egy kis gyanú támad bennem, hogy miután a’ mélt. urak el kívánták halasztani a’ szabad kerületek munkálatát azon időre, mig az elvekre nézve a’ városi rendezés tárgyában a’ két tábla között az egyezés megtörténendik, talán ismét az czéloztatik ezen javaslat által elérettetni. De mint mondám, olly modorban lévén előadva, hogy az ellen szólani nem lehet, ámbár egyéb kívánságom az volna, hogy ezen tárgy mindjárt tárgyaltassék, hogy azon örömet, mit a’ mélt. gr. előhozott, letlleg is bebizonyítsuk, óhajtottam volna, ezen tárgynak in pleno felvételét, miután azon körülállás és viszonyokat nem ismerem, mellyek egy válásztmánynak kiküldetését szükségessé tehetnék. — Gr. Majláth János: — Röviden csak azon észrevételt teszem, hogy 1791 —löl fogva, mióta t. i. a’ törvény a’ szabad kerületeknek országgyűlési szavazatot adott, 9 országgyűlésen keresztül 1839-ig mindig úgy szavaztak, mint a’ megyék, és a' szavazatok szinte úgy számíttattak; és igy, ha a'kerületeknek szavazataik nem úgy számíttatnak, nem tudom miként történt, de 9 országgyűlésen át mindig úgy voksoltak, mint a’ megyék. Ez tény, ez áll. Mi azon óvást illeti, mit mélt. gr. Pálffy József ur említett, mondhatom, hogy azon országgyűlésen jelen voltam, de azon óvásról semmit sem tudok. Egyébiránt mélt. gr. Cziráky János ur előadását pártolom. — Gr. Széchen Antal: — Mi a’ szabad kerületek szavazati jogát illeti: röviden azon kijelentéshez járulok, mellyet gr. Cziráky János ö méltósága tett, és azt tartom, hogy e’ tekintetben azon gyakorlat, mellyre gr. PálfTy József ur hivatkozott, nem olly kétségkivüli, hogy a’ törvénynek tiszta szavait meggyengithetné; — nem kívánom tehát, hogy a’ mélt. Fö-RR olly elvhez járuljanak, inellynek olly terjedelmes alkalmazása veszedelmes lehetne. Ali a’ választmány kiküldetését illeti : azt tartom, nincs senki köztünk, ki tagadná, hogy honi törvényeink értelmében egyedül a királyi előadások és az országos sérelmeknek tárgyalása van kötelezöleg kijelelve; — a’ midőn pedig a’ t.KK és RR részéről indítványok tétetnek, az eddigi gyakorlat szerint szükségesnek találtatott, hogy azon indok és általános elvek, mellyekböl a t.KK és RR kiindultak, a’mélt. Fö-RRkel az általkiildött izenetben közöltessenek: igy a’ t. KK és RR izenete már maga tanácskozás tárgya lévén, könnyű és egyszerű volt az egyezkedés; és ezen különös formákhoz csak azon rendkívüli esetekben szükséges járulni, mellyeket gr. Cziráky János megemlített. A’ t. KK és RR ugyanis izenetökben azon kijelentést kivéve, hogy a’ szabad kerületek országgyűlési szavazatát elrendezésüktől feltételezik, semmi egyebet nem mondanak. Miután kívánom ^liogy a’ tanácskozás könnyítessék, kötelesnek tartom magamat azon indítványhoz járulni mellyet gr. Cziráky János ö méltósága tett, meglővén győződve, hogy a’ tanácskozásnak könnyítése sokkal inkább fog eléretni, mintha a’ munkálat egyes szakaszainak felvételébe bocsátkoznánk a’ nélkül, hogy az általános elveket meghatároztuk volna, és azon irányt, mellyet a’ Jász-Kún és Ilajdu kerületek elrendezésében követni akarunk. Meglehet, hogy ezen eljárást a’ városok elrendezésénél is követni talán helyesebb lett volna; de miután, a’városok elrendezési tárgya azon tárgyak közé tartozik, mellyek már a’ mull országgyűlésén is előfordultak, ’s miután a’ városokról szóló munkálatban az átalános elvek az egyes szakaszokban kimeritöleg foglaltatvák, mig a’ kerületeknél sok viszonyok szembe tartandók, mellyek a’rendezési munkálatban nem érintvék, egy választmány kiküldetése nem volt annyira szükséges a’ szabad kerületekre nézve, azonban mind ezek igy nem lévén, az jelenleg csak igen üdvös következéseket hozhat, mit gróf PálfTy József ur mondott, hogy t. i. a’ jó gondolat későn jött, annak alkalmazását nem hátráltathatja, ’s miután maga a’ mélt. gr. elismerte, hogy a forma, és modor ellen kifogást tenni nem lehel, ’s igy a’ gondolat helyességét megismerte, ’s miután ö méltósága a’ városok tárgyalása alkalmával, azt mit most czélszerünek ’s jónak ismer, elő nem terjesztette, vigasztalásomra szolgál, hogy ö is azok közé tartozik, kiknek a’jó gondolat kelleténél később jött. — B. Eötvös József: — Nem akarom ismételni azokat, mellyeket gróf Cziráky János a’ kerületek elrendezése szükségeiről előadott, látom azt, hogy a’ mélt. ur e’ tárgy fontossága iránt épen úgy gondolkodik mint én, ’s nem akarom ismételni azt, hogy a mélt. ur felfogása szerint világosan bebizonyította, hogy a’ kerületeket mostani állásukban tovább meghagyni lehetetlen. A’ mélt. ur indítványának két része van, — ’s első részében nem helyesli a’ t. RRnek azon kijelentését, hogy ők a’ kerületek szavazati jogát a’ coordinalionak mikinti elfogadásától feltételezik. Második része indítványának abban áll: hogy a’ jelenkörülmények között ezen tárgynak elöleges megvizsgálása
