1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 156. ülés

366

CLYI ülés Fő-RR. naplója Junius 7-én 1844.

Bányatörvény ból, hogy a' bányavárosok azon bányavámot fizették, és csak azt kérték, hogy maradjon meg azon alku, melly iránt a'főrendi szerint j,ányavám helyett minden mázsától 4 krajczárt fizetnek, és vannak családok, mint miilyen példaiíl a’ Muvala;LÍC" rányi urodalom birtokosa a’Koháry család, mellyek alku mellett a’bánya vám természetében megadásától mentesekké tétetlek; de fizetlek titulo recognitionis juris 100 forintot; és azok ellen, kik a’ bányavám megfizetését megfag^adták _ mint azt a’ múlt alkalommal kir. kincstár elnöke ö nagyméltósága kinyilatkoztatni méltóztalott — perek

folynak. Ezeknélfogva ugy hiszem, nem lehet codificatio utján ö felségének azon jogát, melly világos törvényeken mellyeket a’ mult alkalommal érintettem, és mellyeket mint azt tárnok ö nagyméltósága említette, alapul, egy

Szabad kerületek rendezése iráni a' RR izenete.

penna vonással eltörülni.

Gr. Almdsisy Móricz: — Nem voltam szeerencsés a’ múlt alkalommal, midőn ezen tárgy szőnyegen volt, jelen lenni, és igy ahhoz, hogy mivolt a’ határozat, nem szólhatok, ’s csak arra vagyok bátor felelni, mit mélt. gróf PálíTy József ur felhozott, hogy miután a’ kincstár némellyeklöl bányavámot vett, némellyektől pedig nem, azt mondá, hogy nem törvényesen vette ezen vámot: és igy nem lehető felségéi arra kérni, hogy ezen bányavámot elengedni méltóztassék. Tárnok ő nagyméltósága előadta, valamint a’ kassai püspök ö méltósága is, hogy a’ kincstár ezen bányavám szedésének ususában volt, és hogy azokra nézve is, kik a’ bányavám fizetését megtagadták, olly lépések tétettek, melljek a’ kir. kincstár ebbeli jogainak fentartására szükségesek.

Gr Pálfly József: — Itt csak arról lehet szó, mi volt a’ határozat; mert ha az volt a’ határozat, mit tárnok ö nagy méltósága mondani méltóztatolt: akkor nem szólok. 0 cs. kir. föherezegsége talán jobban fog emlékezni azon határozatra, én nem emlékezem.

Gr. Keglevich Gábor, fötárnokmester: — Miután a’ napokban birállatott meg azon ülésnek naplója, és abban ugy van feljegyezve a’ határozat, mint azt előterjeszteni szerencsém volt, bátor vagyok kijelenteni, hogy egyenesen a’ naplóból tettem ebbeli észrevételemet (Közhelyeslés).

Gr. Pálffy József: — Ekkor minden további észrevétel elenyészik. —

Azon §-ra melly igy kezdődik: „A’336 § 7-ik sorába.“

Gr. Keglecieh Gábor, fötárnokmester: — Ezen §-ra csekély észrevételem van, miszerint talán ugy volt elhatározva , hogy a’ hol nincs olvasztó műhely, ott a’ szükség esetében a’ kincstár által ujonan felállítandó uj olvasztó műhelyben a’ befektetett töke, nem pedig a’ kamatok biztosíttassanak; mert az hozatott fel, hogy a’ kir. kincstár, a’ hol nincsenek olvasztó kemenezék, kénytelenittetik azokat felállítani, és igy a’ kamat helyett a’tökének biztosítását kívánom a’ szerkezetben említeni; mert ha ugy marad a’ szerkezet, mint van, azt a’ kir. kincstárra nézve terhesebbnek találom, mint a' t. KK szerkezetét (Helyes).

Az izenelnek többi pontjaira nézve észrevétel nem lévén.

Nádor ő cs. kir. fensége: — Ezen izenetet az itélömester ur a’ t. KK és RR közelebbi ülésében befogja mutatni, miután e’szerint ezen izenelnek meghitelesitésén átestünk, a’ tárgyalás során szőnyegre kerülend a’ t. KK és RR izenete a’ szabad kerületek rendezése tárgyában, — lessék azt az itélömester urnák felolvasni. —

Széli Imre nádori itélömester olvassa izenetét a’ l. KK és RRnek a’ mélt. Fö-RRhez a’ Hajdú és Jász- Kun kerületek belelrendezése és országgyűlési szavazatuk tárgyában.

Gr. Cziráky János: — A’ hon iránt tántorithatlanul és bajnokilag kitüntetett századokon át testvérileg megosztozott szenvedéseken megedzett, hűségért hálaváltságul nyert szabadalmakkal és kiváltságokkal feldiszitett, szakadatlanul pedig a’ nemzetiség és honi érzelem melegítő csiráját keblükben hordó két nép rajának a’ Jász-Kunoknak és Hajdúknak a’ jelen idő fejleményeihez alkalmazott szilárdabb jog és törvényalapon nyugvandó jövője iránt czélirányos törvényekkel rendelkezni, ollyasokkal, melly eknek talapzatát mint egyeseknek a’ közjóiéiból kibontakozott boldogságát, önkényt, bizadalmatlanságot, és viszszaéléseket, a’ lehetőségig elolvasztó beligazgatási rendszer képez vala, lennie is kell a’ törvényhozó testület a’ nemzet összes jóléte felelt elöörködő gondjai nem legutóbbikénak; melly testületnek, ha nemes feladata a’ hon minden állású lakosainak helyezetét vizsga szemekkel áttekintve időhöz és körülményekhez mérten sorsukat constatirozva rendezni itt ezenfeladat: mert csak egy régen adott gyakorta megújított szónak beváltása tétova nélkül állítom, már is valahára teljesítendő kötelességül országgyűlésről országgyűlésre örökségkép reánk szállt. Nem akarok visszamenni fenséges Nádor! nmgu Fő-RR! históriai búvárkodásoknak nyomán ama kir. adományozások eredetére, ugy azon alap törvények fejlődésére, mellyekkel e’ szabadalmas kerületeknek közállományi állásuk (alpköve inegvettelelt; nem czélom elősorolni mind azon számos viszontagságokat, és mennyi bajszülte phasisokon mentek keresztül e’ kerületek lakosai mindig hűen a’ hazához vérrel vagyonukkal is adózván hűségükért, még addig ingadozóbb és sokszori önkénynek kitett állásukon mind a’ fejedelmi kegyelem mind a’ törvényhozásnak éber figyelme elvégre segített, és jelesen melly szabadalmakat a’ Jász-Kunoknak már az 1655: 44; 1715: 34 törvényezikkelyek nyújtottak, megújítva megint az 1751: 25 biztosabb emeltyűre emelt, elvégre egyetemben a’ Jász-Kunokkal a’ Hajdúknak előbb Bocskay István erdélyi fejedelemtől nyert még 1613-ik évben II. Mátyás Király által királyi szóval megerősített kiváltságaikkal az 1790: 25 czikkely a’jelenig biztosította; ugyan azon évben pedig alkottatott 29 az önálló törvényhatóságoknak legjelentékenyebb attribútumával országgyűlési üléssel ugy szavazati joggal kitüntette, melly polgári ajándoknak élvezetében azóta is minden hon üléseken részesültek. Befejezettnek azonban azon emléket, mellyel mint fent emlitém a’ kiváltsagolt lakosoknak a’ nemzet hálája emelt, csak akkor tekinthetni, ha eddig ingatag és változékony rendeletek töl feltételezett belügyeiknek elintézése a’ törvény' szilárdabb hasisán alapuland, már az 1790iki törvényhozás elismerő; mert ugyan azon országgyűlésnek, melly szabadalmaikat megerősítő, melly országos állást kivívott nekik; 67—ik czikkelye a’ közigazgatás czélirányosabb elrendeztetésc miatt kiküldött országos választmány nak kötelességéül lévé ezen kerületek elrendezése iránt készitni munkálatot, melly is az 1827: 8 t. ez. megújította mégha-