1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 124. ülés
CXXIY ülés Fö-RR. naplója Márczius 18-án 1844. 33 lehetne talán rögtönözésröl szó, ha itt ezen újabb elrendezés elölt valaki a’ kir. városoknak 47 szavazatot akar adni. Mindezeknél fogva, én egyáltalában meg nem gyözeltem báró Eötvös József úr által, hogy itt a’ rögtönözés maga helyén volna. Én átlátom annak szép oldalát, mi más részről mondatott, hogy a’ városi követ csak akkor fogja a’ várost igazán képviselni, ha annak választásában az egész polgárság fog részt venni; de ezen okoskodás messzebbre vezet, mint azon tisztelt urak tán maguk akarják; mert ha azt kívánjuk, hogy a’ városi követ mindazok által választassák, kiket képviselni fog: akkor nem csak a’ polgárokat, hanem akkor senkit sem kellene kizárni a’ választásból; erre nézve lehetne mondani, hogy ha a’ vole universel-t el nem is fogadták a’ mélt. Fö-RR. valamint azt a’ KK. és RR. sem ajánlják, mindazáltal, a’ választási és politicus jogokat olly qualificalióhoz kötötték, mellyek elég biztosítékot nyújtanak, és hogy ezen kívül a’ polgári jogok gyakorlatát föltételezni semmitől nem kell; de kérdem: valljon ezen qualificatiók, mellyek a’ polgárban megkívántainak, elégségesek-e arra hoo-v azt ki illy qualificatiókkal bir, egyáltalában valamennyi politicai jogokkal fel lehessen ruházni? kérdem elégséges-e, hogy az, ki ennyi vagy annyi fekvő vagyonnal, vagy keresettel bir, olly kérdés felelt Ítélhessen eldöntő szavazattal, mellynek elhatározása nem csak a’ városnak, hanem az egész hazának jövendőjére eldöntő hatással lehet? Azt vélem: hogy a’ vagyon, ipar és szorgalom, és mind azon többi qualificatiók, mellyek a’ polgárságra megkívántainak, nem biztosítanak másra nézve, mint arra, hogy a’ közrend, csend és békének fentartása, a’ városnak rendes útoni kifejlődése, a' polgároknak önérdekében is fekszik, és hogy szavazati jogaikkal ki fogják jelelni polgár társaikból azokat, kik erkölcsük és értelmük által, a’ közbizodalmát megérdemlik, és kik elismert felsőbb— ségüknél fogva a’ polgárok állal érdemeseknek tartatnak arra: hogy a’ politicai jogokat helvettük közvetlen gyakorolják; ezen kívül azon qualificatiók, mellyeket a’polgárokra nézve kívánunk, teljességgel nem biztasitok és nem elégségesek, és azt hiszem, hogy elégséges, ha a’polgári qualificatio feljogosítja a’polgárt arra: hogy maga közvetlen jelölje ki azt, ki által a’ polgári jogokat gyakorolni kívánja. Ha összehasonlítom a’ jelen §-szt, melly most tanácskozás alatt van, a’ tek. KK. és RR. szerkezetének 316-ik §-ával, melly körülbelül igy szól: „hogy a’ tisztikar a’ képviselő testület által válaszlalik“: akkor megvallom, át nem látom okát annak, hogy a’ tekintetes KK. és RR. miért kívánnak e’ részben a’ követekre nézve egy más rendelkezést, mint a’ tisztikarnak választására nézve hoztak?; két ok lehetett csak, melly a’ tek. KK. és RRet arra bírta, hogy a’ tisztikarnak választását nem az egész pogárságra, hanem csak a’ képviselői testületre bízták: hogy vagy nem képesek a’választásra, vagy pedig az illy nagy számú választók általi választás veszedelmes volna. Mi a’ képességet illeti: ha a’ t. KK. és RR. nem vélhették bízni az egész polgárságnak megbirálására azon kérdést: valljon ezen, vagy azon hivatalra mellyik egyén alkalmas? kérdem: lebetett-e ugyan azon polgárságra annak megbirálását bízni: valljon a’ törvényhozásra, valljon a’ hazának jövő sorsa feletti rendelkezésre alkalmas-e ez vagy amaz egyén? — Erre nézve b. Eötvös József úr nézete más. 0 méltga azt mondja hogy sokkal nehezebb lesz a’ feladat ;mert ha a’ követet nem az egész polgárság, hanem csak a’ képviselők választják: akkor a' pogároknak már a’ képviselői testület választása alkalmával arra is kell figyelemmel lenni, hogy mellyik politicai vélemény fog képviseltetni ezen testület által, és milly arányban fog azon vélemény a’ képviselői testületben állani ? Erre megjegyzem azt: hogy ö mltga a’ politicai eszméknek igen nagy kiterjesztését teszi fel városainkban; én valóban igen kiváncsi vagyok, hogy hol találna b. Eötvös József úr annyi politicus polgárt, felteszem hazánk első városában Pesten? — a’ polgároknak olly nagy számából képes volna-e ezen 5- vagy 6,000 polgárok közölt csak 500-at feltalálni, kik olly nagy politicai belátással bírnak, hogy meg ítélhesse, milly arányban legyen egy bizonyos politicai vélemény képviselve a' képviselői testületben? Tegyük föl, hogy az gyakorlatban kivihető, mit b. Eötvös József feltesz, — és ekkor városaink nem az ipar és kereskedés gyülpontjaiv á, hanem csak politicai clubboknak színhelyévé válnának, és akkor a' polgárok nem többé a’ kereskedés és ipar előmozdítására fordítanák figyelmüket, hanem egyedül politicával foglalatoskodnának. Ezen kívül b. Eötvös József ur azt is mondá, hogy sokkal nagyobb a’ biztosítás, ha az egész polgárság áltál történik a1 választás, mert fökép a’ megvesztegetéstől fél, és azt mondja: hogy sokkal könnyebb akkor midőn kisebb számú választók folynak be, a’ megvesztegetés, mint midőn nagy számban vannak a’ választók. Ebben fekszik némi valószínűség, de e’ nem a’ tapasztaláson, alapult tény minden esetre nem éri fel azon véghetlen más roszat, melly a’ válaztásban a’ nagy számú választók által okoztatik; de figyelmeztetem ö mltgát arra is: hogy ha a kormányról fölteszszük azt, hogy megvesztegetés utján akar hazánkban bizonyos eszméket kivívni: akkor, azt tartom, hogy a’ választók száma nem fog biztosítást nyújtani; és más részről azt vélem, hogy valamint én, úgy b. Eötvös József úr is nem a’ választók számában, hanem azoknak erkölcsiségében; és épen véleménye szerint politicai nézetekhez való ragaszkodásban fogja találni a’ biztosítékot, valamint a’ kormányra nézve is nem azon korlátokban, mellyek által a’ kormány befolyását kizárni lehetne, hanem a' kormánynak alkotmányos szellemében fogja találhatni a’ biztosítékot, ’s még egyszer légyen mondva: hogy ha a’ tek. KK. és RR. ha veszedelmesnek tartották a’ tisztikarnak az egész polgárság általi választását nem csudálhatom eléggé, hogy ugyan azon veszedelmet, mellyet bizonyosan sokkal nagyobb mértékben alkalmazhatni, a’ követválaszlásban, nem látják, mert nem tagadhatja senki, hogy legalább újabb időkben semmi választás nem vitetett nagyobb ingerrel, mint épen a’ kövelválasztás; hogy pedig ezen agitatio még veszedelmesebb volna, ha az csak a’ képviseleti testület körében maradna, mint sem ha az egész polgárságra kiterjesztelnék: ezt teljességgel nem látom át. Azt mondotta, hogy a’ mélt. Fö-RR. közül sokan félnek, és tartanak attól, hogy a' választás nagyobb körben kiterjesztetik, és hogy ennek két oka lehet: vagy hogy a’ kormány igen gyenge, vagy hogy az állomány igen gyenge. Erre csak azt jegyzem meg: hogy bár melly erős legyen a’ kormány, vagy közállomány, az soha sem lehet ollyan erős, hogy a’ törvényhozás ollyanról rendelkezzék, mellynek léte csak annak erejétől, nem pedig magának az eszmének igazságától föltételeztetik, — és mindig hibázni fog azon törvényhozás, melly a legerősebb kormányt Fö-RR. Napló IV. köt. 9 na Sz. kir. városuk rendezése
