1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 124. ülés
31 és a’ legerősebb közállományt olly nagyszerű experimentum által, mint a' melly most inditványoztatik, koczkázsok rendezése* ja(n^ /em akarok hosszas lenni, hanem rövideden kijelentem: hogy azon indokoknál fogva, mellyek elöbbeni véleményekben megerösittelnek, gr. Zichy Ferencz ö méltóságának indítványához járulok. -Gr Pálffy József: — Ezen tárgy mind két részről sokkal jobban ki van merítve, minisem hogy hosszas előadással e’ tárgyhoz szólani kellene. — Rövid leszek tehát előadásommal azért is, mert mint látom, ’s a’ tapasztalásból tudom, hogy itt a’ capacilatiónak helye nincsen, és igy csak azért szólalok fel, hogy magamat a’ haza előtt igazoljam, hogy én olly határozathoz hozzá nem járultam, melly a’ polgárok legnagyobb számát polgári jogaiktól megfosztja, vagy jogaikban megszorítja, és mellynek e’ törvényhozó test a’ másik részének lehetetlenné teendi a' királyi városoknak állásához képest aránylagos szavazatot megadni az országgyűlésen, a’ mit tőlünk nem csak az igazság, hanem a’ méltányosság is megkíván. A’ m. Főrendeket minap, midőn polgári qualificatióról volt szó, már arra kérém, hogy ne kívánjanak annyi értéket és kelléket, szóval qualificatiót a’ polgárokra nézve, mert az óllal minden ok nélkül a’ polgárok számát kisebbítenék; mert azon qualificatio által, mellyet a’ mltsgos Fö-RR. elfogadtak, a’ birtok, és ipar úgy szólván minden képviselettől meg fog fosztatni, és ez által a’ városokban a’ polgári jogoknak gyakorlatát szerfelett megszorítani, mert méltóságos Fö-RR.! nem a’ polgároknak eddigvaló száma, sem a’ polgári jog megnyerhelése vala oka azon rendetlenség és önkénynek, melly által a’ polgárok eddig jogaik gyakorlatában gátolva valónak, hanem véleményem szerint oka volt a’ városi bureaucraliának tűlnyomósága, melly a’ polgárokat politicai jogok gyakorlatában gátolta, és minden iparnak előmozdítását hátráltatta; én azt mondom: hogy attól polgárokat megóvni, városokat tisztelni kötelességünkben áll, nem pedig polgárokat jogaikban megszorítani, vagy jogaiktól megfosztani. Midőn a’minap a’m. Fö-RRnek e’részben előterjesztést tettem, azon feleletet kaptam, hogy polgári qualificatiókról lévén szó, nem pedig polgári jogokról; következőkép a’ polgárok jogaik gyakorlatában senki által nem foszlatnak meg. Most van szó politicai jogokról, mellyeket a’ polgároknak adni akarunk, és kérdem a’ mltgos Fö-RRet: most milly politicai jogokat kívánnak adni a’ polgároknak? azt vélem, hogy eddig a’kir. városok országgyűlési szavazati joggal nem bírtak, és ennek oka az volt, hogy a’polgárok politicai joggal nem bírtak — ésa’fanács’s a’város bureaucratia által jogaik gyakorlatából kizárva valának. Már most mltgos Fö-RRek! gr. Zichy Ferencz indítványában azt mondja: hogy a’ polgárokválasszák a1 választó polgárokat, a’választó polgárság pedigválassza az országgyűlési követeket; márkérdema’ mltgos Fö-RRket: milly politicai jogok adatnának ez által a'polgároknak? Azt hiszem semmi politicai jogok nem adatnának, hanem a’régi mellett maradna a’dolog, és csak azon különbség volna, hogy nem candidáltalnék többé a’ tanács által a’ választó polgárság— ebben pedig nagy különbséget nem látok: mert az által, hogy a’polgárság a’választópolgárokat választja, egy olly testület választ követeket, mellynek érdeke a’ polgárok érdekétől külön áll, és mindig azon városi bureaucratiához fog hajolni, mellyhez eddig is hajlott, és melly oka annak, hogy a’ városokat elrendezni kellett, és hogy szavazati joggal nem bírtak. Ha e’ részben a’ választás nem fog történni úgy, mint a’ tettes RR. és KK. kívánják, a’ városok jövendőre is szavazati joggal felruháztalni nem fognak, és reményiem a’ tettes KK. és RRtöl, hogy arra soha rá állani nem fognak, és kérdem a’ m. Fö-RRket, hogy most, midőn arról van a’ kérdés, hogy milly jogot kelladni a’ városoknak, és a’ mltgos Fö-RR. semmi jogot nem akarnak adni, hanem a’ dolgot a’ réginél hagyni kívánják, akkor kérdem: hogy foghatják-e magukra vállalni a’ felelőségnek e’ roppant terhét, ha a’ városoknak azon szavazati jog nem fog megadathatni, melly állásuknál fogva őket illeti? Én legalább részemről ezen feleletnek terhét magamra nem vállalom, és hadfeleljenek meg aziránt azok, kik e’ természet elleni határozatban részt vevének. A’ mltgos Fő-RRet tehát arra kérem, hogy méltóztassanak valaha reáállani, hogy a’ polgárok olly politicus jogokkal ruháztassanak fel, mellyek őket állásuknál fogva illetik, és igy röviden oda szavazok, hogy a’ tettes KK. és RR. abbeli javaslatát, hogy a" polgárok a’ követek választásában részt vegyenek, elfogadom. Gr. Vicz-ay Károly: — A’ városi követ alatt mást nem értek, mint olly személyt, ki az egész polgárságot képviseli; ha ez úgy van, természetes, hogy egy polgárt sem lehet a’ választásból kirekeszteni, azért a1 tettes KK. és RR. szerkezetét pártolom. Nádor ő cs. kir. fensége: — Miután látom, hogy még többen szólani akarnak, és az idő már későre haladt, a’ mai tanácskozás eloszlatik, és holnap a’ tanácskozás folytatni fog. — Ugyan e’ napon a’ tek. Rendeknél is országos ülés tartatik. CXXIV ülés Fö-RR- naplója Márczius 18-án 1844.
