1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 153. ülés
354 CLIII ülés Fő-RR. naplója Majus 22-én 1844. Ban)aiürvény.hogy azon társulatok küldőik által az ügyek felett tanácskozzanak, és egy közkémlöt tartsanak, mint ellenőrt azon esetre, ha a’ kincstár az érczeket beváltja, — mint tudom minden kerületben van egy ellenkémlö a’ kincstár részéről, ki az érczeket vizsgálja. — Nem lévén tehát semmi káros következése, a’ KK és RR szerkezetét elfogadom, mert igen czélszerü és üdvösnek tartom, ha azon egyesületek közdolgokról — de rebus oeconomico-monlanisticis — tanácskoznak. B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Még is néha kényszeriteni nehéz valakit ollyasmire, mire kedve nincs; meglehet ugyan, hogy azon egyesületeknek jóhatá-a leend, jótékony hatásait minden részvényesre kiterjesztik; de ha mind e’ mellett is tetszik az egyes bányapolgárnak oily egyesületet alakítani, — kérdem: megkivánja-e a státus érdeke, hogy olly valamire kényszeritlessék a’ honpolgárja, mihez járulni nem akar? Én a’ szabadságot mindenben és így ebben is megtartatni kívánom, hogy mindenki tulajdonáról szabadon rendelkezhessék. Egyébiránt akkor, ha a’bányapolgároknak haszna fogjá kívánni, hogy illy társulatok alkottassanak, az fogja őket leginkább arra bírni, hogy azokat alakítsák. Azért továbbá is engedöleg és nem parancsolólag kívánom a’ törvényt szerkezteim. Gr. Andrássy György, sárost főispán: — Ha az eddigiekből szabad következést huzni, és különösen azon egyesületből, melly felsö-Magyarországban létezik, ez az egyesek tulajdonáról nem rendelkezik; mert ez előtt csak olly tárgyak fordulnak elő, mellyek a’ közczélt, t. i. a’ közbánya művelését mozdítják elő; de egyéb magányosokat illető dolgokba nem avatkozik, t. i. hogy mikor és mellyik olvasztó hutába menjen? ’s több efTéle. Az egyesületek tehát nem rendelkeznek egyébről, hanem csak olly közdolgokról, mellyek azon bányatulajdonosnak egyaránt hasznosak, és, nem tagadom, azon egyesület leginkább a’ kir. kincstár elleni ellenörködést tűzte ki szemügyül. B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Ki a’ kincstár iránt bizodalmatlansággal viseltetik, és az ellenörködést szükségesnek tartandja, — szívesen járuland az egyesület alakításához; de csak kényszerítő ne legyen a’ törvény; mert bátor vagyok a’ mélt. Fö-RR-et figyelmeztetni azon nevezetes költségre, mellyel az összes gyülekezet jár, — mi ollykor egy pár ezer forintba is kerül: miért kényszeritsük tehát azt, kinek érdekében nincs, hogy illy összejövetelek tartassanak azon költségekhezi járuláshoz, mellyeket különben megkimélhetett volna? Ismételve mondom, ha annak szükségét és hasznát fogják látni a’ bányapolgárok: testületeket fognak alkotni, és igy továbbá is az engedölegi törvény mellett szavazok („Helyes!“). Olvastatik a’ 192. §. Gr. Batthyányi Lajos: — Nem tudom miben állapodtak meg a’ mélt. Fö-RR? Kelemen János, személynöki itélőmester:— „Alakulni kelletik“ helyett „a lakulhat“ tétetik. B. Perényi Zsigmond, ugocsai főispán: — Ha ö fensége a’KK és RR többségét kinyilatkoztatta: ellenvetésem nincs; de méltóztassanak megengedni, minthogy a’ többséget elnökileg kijelenteni nem hallottam, bátor vagyok e’ részbeni aggodalmamat a’ mélt. Fő-RR. eléibe terjeszteni, miszerint igen káros lesz e’ részben nem kényszerítő törvényt hozni, miután az morális impulsust adna annak eszközlésére, mi a’ 192. §-ban mondatik, hogy a’ testületnek főczélja leend az erőt és eszmét közczélra összepontositva a’ bányászat iránt ösztönt ébresztve, annak felvirágzását hathatósan elősegíteni. Ha a’ szerkezetben csak engedöleg mondatik: „alakulhat“, lesznek többen , kik az alól magukat örömest ki fogják venni; ’s igy roszabb állapotba fog a’ dolog tétetni, mint most volt. ’S igy továbbá is kérném a’ Fö-RRt, hogy e’ tekintetben a’ KK és RR szerkezetét pártolni méltóztalnának. Sztankocics János, győri megyés püspök: — Csak azt kérdem, hogy azon társulatok valóságos érdekében vannak-e a’bányászatnak, vagy sem?; ha azon társulatok a’bányapolgárokra nézve valóságos hasznot hoznak, megvagyok győződve, hogy az engedő törvény mellett is szinte létre fognak jönni; arra pedig nem hallottam még elegendő okot, hogy kényszeritöleg kelljen hozzá járulni: azért nyitrai főispán ö nagyméltóságának előadását pártolom. B. Perényi Zsigmond, ugocsai főispán: — Csak azon egyet mondom, hogy azon kényszerítő törvény azon egyesületeknek immediatus hasznot hozni nem fog, sőt többen vonakodni fognak annak létesítésétől. Gr. Batthyányi Lajos: — A’ tek. RR szerkezetét elfogadom. Majlath György, országbírója: — Részemről a’ permissiv törvény mellett vagyok. Gr. Keglevich János, főpohárnokmester: — „Cum invito beneficium obtrudi non possit“: ö nagyméltóságával egyetértek, hogy a’ törvény csak permissiv legyen. Gr. Kegletich Gábor, fötárnokmester: — Az, ki azon egyesületekben részlvenni nem akar, nem tudom: miért köteleztessék azokban résztvenni? és igy a’ permissiv törvény mellett vagyok. B. Orczy Lórincz: — 1 Gr. Nádasdy Ferencz, ráczi megyés püspök: —[' Szinte permissiv törvény mellett szavazok. Kopácsy József, herczeg -prímás: — I Nádor ö cs. kir. fensége: — A’ mélt. Fö-RR többsége a’ mellett van, hogy a’ törvény csak engedő legyen. A’ 192. §-ra észrevétel nem volt. A’ 193 §-ra: Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Azon intézkedést, hogy a’ részvényesek többsége szerint a’ képviselők minden évben, vagy a’ körülményekhez képest többször is választassanak, az egyesület által alkotandó szabályokra bíznám. (Közhelyeslés). B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Annyival inkább pártolom Sáros megye tiszt, főispán előadását, mivel a’ különbféle körülményekhez képest nehéz volna általános törvényt hozni, melly minden esetre alkalmazható volna, mint azt a’ közérdek kivánandja. Azon felül azon észrevételem volna ezen czikkre, a’ hol mondatik: „mint
