1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 153. ülés
CLIII ülés Fő-RR. naplója Majus 22-én 1844. 355 törvényes bizonyság jelenlétében ülnek össze,“ — hogy két ülnök volna alkalmazható, mint törvényes bizonyság, —Banktörvény, ez most is úgy van. Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Kétféle törvényes bizonyság van, t. i. egy a’kerületi biróságrészéröl, — azonkívül a’ kincstár részéröl két ülnök van, kik csak képviselik a’ kir. kincstári azon bányákra nézve, hol részvényes; és igy ezen tekintetben fordulván elő a’ törvényes bíróság, — a’ szerkezetnek meg kell maradni. B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Tökéletes igazsága van az előttem szólott mélt. urnák; de ne méltóztassék elfeledni, hogy tegnap a’ mélt Fö-RR elválasztották az igazgatási tárgyakat a’ bíráskodás alá tartozó tárgyaktól: kövelkezéskép az, ki a’ kir. kincstár részéről ott lesz, administrationalis ember lesz, — és nem egyszersmind a' bíráskodó testület ülnöke; hanem csak ollyan mint más magány polgárság képviselője, és igy kémleti törvényszéknek ülnöke törvényes bizonyságot is képviselhet; más volt a’ mostani divat szerint, midőn a’ törvényszéki ülnök egyszersmind administrationalis tiszt is volt; ezen felvilágosítás által reményiem, hogy ö mélt. aggódni ma megszűnik. Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — ügy vettem észre, hogy azon ülnököt alkalmasint a’ bányabirtokosok fogják választani: és akkor megvallom, hogy a’ kir. kincstár részéről is „pro meliori esse“ jobb, ha maga a’ bányabiró lesz jelen. B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Jól van! tehát maradjon meg a’ szerkezet. A’ 194. §-ra észrevétel nem volt. A’ 195. §-ra: B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Itt is, miután a’ mélt. Fö-RR a’ 191. §-nál elfogadták a’ „magány“ szót: annak beszövéséért esedezem, hol ez mondalik : „az egyesület alakulása után időközben felfedezendő uj bányák magány birtokosai“ („Helyes!“). Oeskay Antal, kassai megyés püspök: — Igen helyes ö n. méltóságának megjegyzése, és ezen törvényt is engedöleg szerelném szerkesztetni: „tartoznak csatlakozni“ helyett, „csatlakozhatnak“ tétetni kívánnám. Majláth György, országbírója: — Ila egyszer alakult a’ testület: akkor úgy hiszem, hogy az illy bányabirtokosak a’ kerületi testülethez tartoznak csatlakozni. B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Ezen rendelkezés nem terjesztethetik ki a’ kir.kincstár bányáira; miután elfogadtatott a’permissiv törvény, — úgy vélem, hogy azt itt is úgy kell kifejezni, mint az elöbbeni§-ban: és igy elfogadom a’ mélt. kassai püspök előadását. Majláth György, országbírója: — A’ kincstári bányákra nézve észrevételt nem teszek; de azt a’ kérdést vagyok bátor tenni, hogy ha valahol alakult illyes testület, lehet-e némelly magány birtokosoknak megengedni, hogy benne részt ne vegyenek ? B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Annak, ki nem akar tovább maradni a‘ testületben, vagy ahhoz járulni nem akar, tökéletes szabadsága van kilépni, vagy abba be nem lépni. A’ 196. §-ra nézve : B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Itt az mondatik: „hogy a’ kir. kincstár és bányaipolgárok közt teendő szerződések a’ bányapolgárok nevében mindig a’ kerületi bányapolgárságnak összes testületé által kötendők“; — ez igy általánosan nem maradhat; mert az 5-ik czikk rendeletével nem egyez meg, hol már a' bányavám iránt feltételesen rendelkeztünk: parancsolólag tehát e’ részben itt rendelkezni nem lehet. Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Itt a’ törvény kényszeritöleg nem lép fel, hanem azt mondja, hogy alapja az egésznek az érez és ásványok kiásása; miezentulvan, mint azt Miksa király codexe is mondja, szabadságában van mindenkinek egyezkedni a’ hely és körülményekhez képest. És úgy hiszem ezen §-nak nincs is más értelme; ’s itt tűnik ki leginkább hasznos volta az illy egyesületeknek, mert egyrészről alkalmatlan lesz a’ kincstárnak, hogy egyes bányabirtokossal, — például a’ felső magyarországi bányakerülelben talán 100 bányabirlokossal, —egyezkedjék és szerződésre lépjen, minthogy az egész egyesülettel együtt és egyszerre egyezkedést kötni könnyebb lenne. De úgy hiszem, a’ természeti igazság is azt kívánja: mert messziről sem teszem fel a’ kir. kincstár részéről, hogy hasznot kívánna huzni abból, ha egyesekkel külön rendelkezik; — mondom, a’természeti igazságis azt kívánja, hogy az egyesülettel történjék az egyezkedés, miután itt minden bányabirtokosok együtt vannak, és egyik a’ másikat a’ fenforgó körülményekről felvilágosíthatja, mi az egyezkedést csak elősegíti. B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Az igaz, ha más oldalról nem kényszerittetik törvény által a’ kincstár, hogy azon érczeket természetben elfogadni köteles legyen: áll az okoskodás, ha tökéletes szabadsága van a’ kincstárnak, hogy a’ beváltásra, vagy olvasztásra hozott érczet visszautasíthatja is; de ha kötelező a’ törvény, hogy példaúl a’ kir. kincstár olvasztó kohóiban az oda hozott érczet olvasztani köteles: akkor természetesen azt nem lehet kényszeríteni még hasonló szerződésre is. Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Később fog az olvasztásróli czikk előjönni: ’s igy ez inkább oda, mint ide való, hol csak szerződésekről van szó. — Egyébiránt magában értetik, hogy a’ kincstár az érczeket, mennyiben meg nem egyezik, beváltani nem köteles. B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Ha nem köteles: akkor megnyugszom. Aáí/or ö cs. kir. fensége: — Miután most ezen törvénykönyvnek 3-ik része következik: a" mai ülés eloszlatik, és holnap a’ tanácskozás folytatni fog. Igyan e’ napon a’ t. RRnél is országos ülés tarlatik. ___________________________1 89 *
