1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 153. ülés
352 CLIII ülés Fő-RR. naplója Majus 22-én 1844. Bányatörvény.neki a’ bányavámmentesség átengedletik; — De hogyha azon időszak alatt megváltoznak a’ körülmények, és a' bánya javul: akkor ö részesül a’ bányavám mentességének jótékonyságában a’ nélkül, hogy azt más oldalról megérdemelné. Ezt megelőzni kívánván, azon észrevételt teszem azon §-hoz, hogy a’ számadások bemutatása a’ bányatörvényszéknél havonkint történjék, hogy mindenkor tisztában legyen a’ kincstár; kárral dolgozik-e még a’ bányapolgár, kövelkezéskép a’ bányavámtóli mentesség rá illik-e még, vagy sem? mert megszűnvén az ok, azonnal meg kell szűnni az okozatnak is, azaz: a’ bányavámtóli mentességnek is. E’ szerint e’ §-hoz hozzálételni kívánnám ezen szavakat: „az illy étén hiteles számadások a’ bányai széknél havonkint bemutatandóku. Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Nekem in thesi, valamint senkinek, az ellen nem lehet ellenvetésem, hogy a’dolog a’legnagyobb tisztaságba hozassák; de czélszeriinek nem gondolom a’számadásoknak havonkinti beadását; mert méltóztassanak tekintetbe venni, hogy azon igen complicált számadásokat havonkint bemutatni alig lehet: mert a’ bányapolgár az eredeti számadásokat köteles másoltatni, vidimáltatni; ez felelte nagy terhére szolgálna a’ bányabirtokosoknak. Elégségesnek tartanám tehát, ha csak félévenkint vagy legfelebb évnegyedenkint köteleztetnének a’ bányapolgárok a' számadások bemutatására. Ha combináljuk ezen §-t a’ 4-ik czikkel, miszerint ha már előre természetben kiadatott volna a’ bányavám, a’ kincstár, melly kárt vallana az által, ha valamelly bányából az urburát bevette, és azután kitetszenék, hogy azon bánya kárral dolgoztatott, és visszaadni kénytelenittetnék, vagy ha ellenkezőleg ütne ki a’ dolog e’ részben, egy-két hónap mi különbséget tehet a’ kincstárra nézve? hatalma alatt van a’ bányapolgár a’ bányahatóságnak, — és azonkívül a’ bánya nem szűnik meg; ha egyik hónapban meg van a’ bánya, meg lesz a’ másik hónapban is: és igv mindig regressusa lehet a’ kincstárnak. — B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Igen határozatlan e’ kitétel, mellyben az mondatik: „a’ bányavámtóli mentesítés esetében jövedelem nem léte, vagy épen nyilvános kár kimutatása végett illyetén hiteles számadások a’ bányaszéknél bemutatandóku. Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — A’ 177 § végén az van, hogy a’ bányapolgár minden év végével a’ számadást bemutatni köteles. B. Mednyánsz-ky Alajos, nyilrai főispán: — De a 177 § nem hivatkozik a’ bányavámtóli mentesítés esetére, hanem csak rendelkezik a' bányabirtokos és tisztje közt fenálló viszonyairól. — Másról van itt szó, t. i. midőn valamelly bánya a’bányavámtóli mentességet követeli, és bemutatja kárát, ö felsége ennek következtében a’vámot elengedi, — példaúl 3 évre; hogyha azon 3 évnek lefolyása előtt, például egy. vagy félév múlva kisül, hogy a’ bányamüvelö olly érre talál, hogy megint haszonnal kezd dolgozni, de csak 3 év múlva köteles a’ számadásokat elömutatni, — a’ bányavám, elvész vagy legalább azon időre nem fizettetik, melly óta már megszűnt az ok, mellynél fogva a1 bányavámtól felmentetett; és igy a’ 177 §-t ide alkalmazni nem lehet. De ha nem tetszik a’ m. Fő-RRnek a’ számadásoknak havonkinti bemutatása: méltóztassanak legalább 3 hónapot, azaz évnegyedkinti bemutatás kötelességét elfogadni. Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Könnyen végét lehet szakasztani az egésznek; ’s azt hiszem, hogy 3 évre, vagy bizonyos időre nem határoztatik meg a’bányavámtóli mentesség; hanem az mondatik, hogy addig, mig a’ bánya hasznot nem hajt, az urbura alól felmentetik. — Ez értelme az egésznek; és talán megnyugodhatnék ö n. méltga, ha azt mondanék: évenkint, vagy akár mikor ha bíróság kívánja, a’bányapolgár tartozik számadásait elömutatni, — de minden esetre rendszerint évenkint. B. Perényi Zsigmond, ugocsai főispán: — Két része van a‘ nyitrai főispán ö nagymltga által tett előadásnak; az egyik az: hogy biztosíték szereztessék a’kincstárnak az iránt: valljon kárral, vagy haszonnal müveli-e a’ bányapolgár a’ bányát?; — előadásának pedig második része az: hogy a’ számadásokat a’ bányapolgárok időközben is concludálják és bemutassák. Mi az elsőt illeti: azt hiszem, hogy a’ számadásokat csak minden év végével lehet beadni, és concludalni; és ha azok havonkint, vagy évnegyedenkint adatnak be, mellőzve, hogy a’ bányapolgároknak az nagy terhével járna, a’ dolognak sem czélját, sem hasznát nem látnám: mert az évnegyedkinti számadásokból még bírálatot arra nézve hozni: valljon kárral dolgozik-e a’bányapolgár, vagy haszonnal? nem lehet; mert megtörténhetik, hogy az évnek épen utolsó 3 hónapjában történik kára: és igy évnegyedenkinti számadásoknak beadása csak bajokra és zavarokra adna alkalmat. De kérdem: mi kára lehetne a’ kincstárnak, ha minden év végével tartozik a’ bányapolgár a’ számadásokat elkészíteni?; de kevesebb idő alatt nincs mód, hogy közönséges bilanxol lehessen készíteni: ’s igy a’ számadásoknak évenkinti bemutatására szavazok. Gr. De la Motte Károly: — Úgy vélem, hogy a’ bilanxot csak akkor lehet feltalálni, midőn az olvasztó kemenczébe viszi a’ bánya birtokos érczét, ’s csak ekkor lehet tudni, hogy veszteséggel dolgozik-e, vagy sem? — ekkor elviszi a’ számadásokat magával, és az olvasztó kemenczénél alkalmazott aerarialis tiszt által megnézeti azokat, és próba történik az érez kiolvasztásával, — ’s ekkor lehet csak megtudni, hogy haszonnal, vagy kárral dolgozott-e? és igy semmi időhatárt nem tehetünk; mert az egész nem a’ számadásokból egyedül, hanem abból sül ki, hogy kárral, vagy haszonnal dolgozik-e a’ bányapolgár? a’ midőn az érczet az olvasztó kemenezébe viszi; és igy egyáltalában határidőt szabatni nem kívánnék. Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Azt tartom, a’ dolog maga magát szabályozza. Nem dilficullálom, hogy mondassák ki: mikint azon esetben, ha valamelly bányától el lett volna engedve a’ bánya és a’ kincstári vám, a bánya birtokos akármikor tartozzék számadásairól vitt könyvét elömutatni; de ennél tovább nem mennék: mert mint mondám — a’ dolog maga magát szabályozza. B. Perényi Zsigmond, ugocsai főispán: — Én csak attól tartok , hogyha azon bevevés a’ kir. kincstár tisztjei által épen az év közepén fog történni, és azt fogják kívánni, hogy a’ bányabirtokos a’ bilanxot tegye meg, illy
