1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 153. ülés
CLIU ülés Fő-RR. naplója Majus 22-én 1844. 353 esetben — mint azt gr. De la Motte Károly ö rnlfga igen helyesen megjegyzó — a’ bilanxol meghatározni nem le- Bányaiorvény. hét, miután csak az olvasztó kemenczénél sül ki: valljon kárral, vagy haszonnal dolgozott-e a’ bányamüvelö? és így a’bányapolgárt csak haszontalan munkával terheljük: következéskép továbbá is a’mellett maradok, hogy a’ bányapolgár csak minden év végével tartozzék számadásait bemutatni. Gr. De la Motte Károly: — Engedelmet kérek, én is bányabirtokos vagyok, és lehetségesnek tartom, hogy minden évnegyedben elvitethessék az érez az olvasztó kemenezébe; de annyi igaz, hogy azon bányabirlokosnak, ki veszteséggel dolgozik, épen érdekében fekszik, hogy minélelöbb menekedjék az urburától; ha pedig nyereséggel dolgozott, ismét érdekében fekszik, hogy minél több érczet vigyen az olvasztó hutába, mert annélkiil addig haszna nincs, mig fel nem olvasztja; és igy akár év negyedenkint, akár egy évi terminust tegyünk, előttem mindegy (Közfelkiáltás: „Fogadjuk el a’ sárosi főispán urnák indítványát“). A’ 180 §-ra észrevétel nem volt. A’ 181 §-ra nézve: B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Ezen §-hoz hozzáadandó volna; „a’ természetbeni éreznek mennyisége is“ (Közhelyeslés). A’ 182 183 184 185 §§-okra észrevétel nem volt. A’ 186 §-ra nézve: B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Illy általánosságban ezen rendelés nem fog meg állhatni hogy t. i. a’ tiszteket minden esetre kizárni lehessen; mert vannak számos olly esetek, hol azon tiszt egyszersmind részvényes és tulajdonosa a’ bányának: ekkor tehát öt a’ tanácskozásból kirekeszteni nem lehet, ’s igy azon rendelkezést, raelly ezen § szerkezetében van, egyedül azon esetre kellene szorítani, ha az illető tiszt nem egyszersmind részvényese az illető bányáknak. így tehát hozzá kívánnám tétetni: ,,a’ mennyiben nem részvényes“ (Közhelyeslés). A’ 187 188 189 és 190 §-okra észrevétel nem volt. A’ 191 §-ra nézve: B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Ezen §-ra két észrevételem van: az egyik az: miszerint ha azon általánosságban marad a’ szerkezet, mint áll, ki fog terjesztetni a’ törvény a’ kincstári bányákra nézve is; ezekre nézve pedig nem gondolnám, hogy alkalmas volna rendelkezést tenni, miután ö felsége a’ maga bányáira nézve az 1790:22 t. czikkben a’ gazdasági felügyelést és kezelést magának kizárólag fentartotta: kövelkezéskép köteleztetni a’ kincstári bányákat arra, hogy társulatokhoz járuljanak, az idézett törvénynyel semmikép meg nem egyeztethető; az egy most létező hasonló társulat szabályait ö felségének jóváhagyás végett felterjesztette, ’s azokat ö felsége is helybenhagyta azon megjegyzéssel, hagy ki ne terjesztessenek azon szabályok a’ kincstári bányákra nézve is, mellyeknek kezelését ö felsége egyenesen és különösen magának fentartotta; nehézségemen segítve volna, ha itt az „összes“ szó után tétetnék „magány“; ’s ekkor igy állana a’ szerkezet: „minden bányakerületek az összes magány bányapolgárságnak“ ’stb. Másik észrevételem ezen §-nak utólsó szavára terjed, hol parancsoltatik, hogy a’ bányapolgárságnak egyesületté kell alakulni. Hogyha a’ bányapolgárságnak, melly egy kerületben van, érdekében fekszik egyesületté alakulni: ezt bizonyosan meg fogja tenni, mert saját érdekét mindenki keresi; ha pedig érdekében nem fekszik, azt tenni nem fogja. Erre nézve tudni való, hogy azon társulatok mindenféle terhekkel és költségekkel összekötve vannak. Ugyan mondatik más részről, hogy azon terhekkel viszonyban állanak ismét mindenféle jétékony következések és jótétemények, mellyek ben részesülnek azon bányapolgárok, kik illy társulatokba öszforrnak; de erre azt jegyzem meg, hogy általában senkit jótétemény elfogadására kényszeríteni nem lehet. Ha tapasztalni fogják a’ bányapolgárok, hogy a’ jótétemények, mellyek azon társulatokból reájuk háromolnak, — sokkal nagyobbak azon terheknél. mellyek ezek következtében reájuk rovatnak: bizonyosan örömest fogják a’ társulatot alkotni; — ellenkező esetben pedig inkább lefognak mondani némi jótéteményekről, ha más részről mentek maradnak a’ nagyobb terhektől. Ugyanazért azt kívánnám, hogy ezen törvény ne parancsolólag, hanem csak engedöleg rendelkezzék. — ’S igy azt kellene mondani: „egy kellőleg elrendezett testületté, vagy egyesületté alakulni szabad.“ Gr. Andrássy György, sárosi főispán: —0 nagyméltósága előadásának 1-sö részére legkisebb észrevételem nincs, hogy hozzá tétessék a’ „magány“ szó; mert ha ö felségének tetszése nem fogja magával hozni, hogy a’ bányászok társulatokba lépjenek, törvény által a’ kincstári kényszeríteni nem lehet, ámbár dicsekedve említem, hogy épen a’ szomolnoki kerületben, hol már illyes társulat létezik , ö felsége azon bányákra nézve, mellyekben a’ magányosokkal társaságban bir, a’ társasági ülésben képviselői által részt vesz fB. Mednyánszky Alajos: az ellen semmi kifogásom nincs, hogy ott hol mint részvényes lép fel a’ kincstár, egyszersmind a’ köztörvények rendelése alá essék). Mi ö nagyméltósága előadásának 2-ik részét illeti: e’ részben azt kívánom, hogy a’ szerkezet maradjon meg úgymint a’ KK és RR előadják. Ha mi a’ képviseleti rendszernek eredetére megyünk, és kérdezzük: hogy mikintésmiértkeletkezelt? — azt fogjuk látni, hogy onnan eredtek, mikép egy és más rész is védelmezni kívánta jogait; ’s tulajdonkép ellenörködést kívántak eszközölni, nehogy a’hatalom hatósága a’törvények és igazság korlátain túlterjeszkedjék. így alakult a’szomolnoki társulat is, melly több századok óta keletkezett, és származását onnan vette; — nem szólok a’ kir. kincstárról, mert az mindig atyai érzeléminel viseltetett a’ bányák iránt; hogy a’kincstárnak alsóbb rendű tisztjei egy kissé tovább terjesztették ki hatalmukat, és azon hatalomnak és önkénynek megszorítása ellenében keletkezett az egyesület és következeit e’ tekintetben a’ legjobb sikerrel. Úgy hiszem tehát hogy hasonló egyesületnek alakulása többiekre nézve is káros hatással nem lehet; hanem inkább üdvös és hasznos lehel az, ha n’törvény kötelezöleg rendelkezik; mert kérdem: mi kötelessége az egyesületnek? egyéb nem kivántatik, mint- Fő-Bendi Napló IV. köt. 89
