1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 153. ülés
CLUI iilés Fő-RR naplója Majus 22-én 1844. 347 B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Bátor vagyok ezen felszólítás következtében ismételni, hogy azon Bányatörvény, különbség van a’ dologban, miszerint olly szerződések történnek a’ bányapolgárok és munkások közölt, mellyeknek alapja az ércztartalma. — A’ törvényjavaslat illy szerződésekről nem rendelkezik, hogy olly szerződések több hónapokra is köttetni szoktak azon remény fejében, hogy azért, mert akkor midőn megkezdődött a’ munka, az éreznek tartalma dúsgazdag volt, vagy legalább reményt nyújtani látszott nyereségre; később a’munka tovább terjedvén, megváltozik az éreznek állapotja, és a’ kötött szerződésnél fogva mindig kevesebb, és kevesebb érczjárulék megy ki a’ munkásnak, úgy, bogy végre nem kap semmit; ’s még is a’ szerződésben kötött munkaidőt köteles megtartani. Mi lesz ennek a’ vége? az, hogy az emberek ingyen dolgoznak, és lönkrejutnak családjokkal együtt. Ez természetes állása a’ dolognak; és ha hasonló szerződés veszélyesnek tartalik a’ bányászatra nézve, tiltassék el; ha pedig megmarad a’ mostani gyakorlat, rendelkezni kell a’ dolog felöl, miután a’ törvény egyéb esetekről szól: mint p. o. felteszi a’ szikla keménységének vagy lágyságának esetét. Ila a’ törvény ez esetben biztosítja a’ munkásokat, természetes, hogy más esetben és különösen abban, mellyel előadni szerencsém volt, hasonlóképenbiz(ositani kell a’ munkásokat. B. Perényi Zsigmond, ugocsai főispán: — Erre csak azt jegyzem, hogy midőn az érez tartalma alkudtatik: a’ szerződés nyerészkedési szempontból tétetik, és azon esetben, ha az érezér javul, nagyobbitva kapja munkás fizetését; ha pedig alábbszáll, természetes, hogy a’ munkásnak kisebb fizetéssel, vagy pedig semmivel kell megelégedni: mert ha egyik oldalról biztosítani kívánjuk a’ munkást, akkor másrészről, ha sokkal megjavul az érezér, a' bánya tulajdonost is biztosítanunk kell az iránt, hogy a’ munkás kevesebbel is érje be. Nyerészkedés szempontja forogván fen tehát ezen szerződésben, úgy hiszem, megmaradhat a’ dolog úgy, a’ mint van; — más az eset, midőn a’ kőszikla a’ munka között annyira megerősödik, hogy a’ kikötött idő alatt teljességgel munkáját einem végezheti a’ munkás, akkor őt kell biztosítani. De ha nyereségvágyból szerződött, és akkor midőn az érezér javul, neki nagy nyeresége van, azon esetre midőn silányul, tán kárt szenvedne a’ munkás5 ezt magának tulajdonítsa, és nem érdemli a’ törvényhozásnak pártfogását. B. Orczy Lőrincz: — Miután a’ munkás azon köre nézve alkudott meg a’ bányabirtokossal, mellyet látott, azt hívén, hogy az bizonyos nyereséget adand, ha később a’ hányának állapotja úgy megváltozik, hogy úgyszólván a’ köbül semmit ki nem kapót, lehetetlen, hogy a’ munkás ezen kárt szenvedje; hogy tehát ezen segíteni lehessen, legczélszerübbnek vélném megszüntetni a’ szakmány munkát, hogy ekkor uj alkura lehessen lépni a’ bányabirtokosnak a’ munkásokkal. B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Itt nem nyereségről, hanem arról van szó, hogy a’ munkás éhségveszélynek van kitéve: és igy közbe kell jönia’ törvényhozásnak, hogy a’ munkás éhségveszélyének kitéve ne legyen. Azon esetben, ha a’ törvényben csak általános rendelkezés történik, ezzel megelégszem; de miután itt a’törvény nem általános, hanem abban csak egyetlen egy eset soroltatik elő, egyet nem értek a’ szerkezettel, és igy, mint mondám, vagy általános legyen a’ törvény, vagy ha egy eset van elősorolva, legyen elősorolva az általam előadott eset is, mellynek következtében a’ bányamunkások könnyen ki lennének téve az éhség veszélyének. E részben tehát azt kívánom hozzátétetni, hogy az olly szerződés rövid utón a’ bányabiró által legyen felbontható. B. Perényi Zsigmond, ugocsai főispán: — Arra szívesen reá állok, hogy csak általános legyen a’ törvény. — Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Az érez tartalmához képesti alku abból áll, hogy a’ bányabirlokos a’ bánya munkásokkal abban egyezik meg, hogy nem a’ kő mázsaszám szerint, hanem azon kiásott érczá3ványoknak tartalmához képest fizettessék, ila egy mázsa réz, — például 5 forintnyi rezet tartalmaz, — e’ szerint fizettessék a’ munkás. — Illy szerződés azt hozza magával, hogy a’ bányászok nem erős figyelemmel vannak az ásványok kivágásában, és azoknak csak javát tartják meg és olly köveket, mellyek különben a’ felolvasztásra jók volnának, elhanyagolják; és innen következik, hogy a’ tulajdonosok, kik a’ bányákat maguk művelik, olly szerződésekre ritkán lépnek, hanem ollyanok, kik mint antepreneurök bírják azon bányákat, merta’ bányákat kibérleni nem szabad; de fortélyos lévén az ember, a’ bányabirtokos egy harmadikat mint közvetlen személyt vállal, — erre bízza az egész dolgot, és azt mondja: én semmit sem akarok tudni a" bányaművelésről, hanem te minden mázsa réz után ennyi forintot vagy garast fogsz fizetni; és igy ezen antepraeneurnek érdekében nincsen, hogy tökéletesen művelje a’ bányát és illyenek többnyire olly szerződésekre szoktak lépni, mint mellyekröl Nyílra megye főispánja említést tett. Ezen tartalék utáni szerződések nem valódi dolgok; de azért nem volna jó olly szerződésekről említést a’törvényben tenni: mert annak következtében ha a’ bányabirónak belészólás adatnék, a’ disputatiónak és súrlódásoknak végehosza nem volna. B. Eötvös József:— Azok után, miket Nyitra megye tisztelt főispánja előadott, capacitálva vagyok, hogy itt van azon eset, mit ő nagyméltósága alternativakint hozott fel, t. i. hogy az illy szerződéseket: ha károsok, a’ törvényhozás eltilthatja. Ha a’ méltóságos ur egy részről azt mondja, hogy az olly szerződések odavezetnek: mikép az olly bányák roszul művelteinek, más részről pedig gyakran az illyféle szerződések következtében a’ munkások éhenhalás veszélyének vannak kitéve — valamint a’ statusnak joga van a’ hazárdjátékokat eltiltani: úgy, kérdésen kívül joga van az olly szerződéseket is, mellyek azon munkásokra nézve kétségen kívül nem mások, mint hazárdjátékok, eltiltani. Ila tehát a’bányaművelésre káros hatással vannak: a’ törvényhozás a' nélkül, hogy valakinek jogkörébe vágna, azokat eltörülheti; ha pedig nincs káros hatása a’bányaművelésre , akkor jobb a’ szerkezetei általánosan kitenni úgy, mint azt Nyitramegye főispánja ö nagyméltósa javaslotla. B. Perényi Zsigmond, ugocsai főispán: — Tagadliallanaz, hogy a’bányaművelésre — mint Nyitramegye tisztelt főispánja emlité — az olly szerződések nem hasznosak, mert azok kétségen kívül nehezítik a’ bányaművelést 87 *
