1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 153. ülés
348 CLIU ülés Fő-RR. naplója Majus 22-én 1844. Bányaiul v*>yn’ jövőre, de azért szükségesnek nemiálom, hogy az illy szerződések eltöröltessenek: mert közönségesen fel kell tenni minden bányamüvelöröl, hogy inkább igyekszik a’ bányaművelést előmozdítani, miután az önhasznával jár. Vannak ugyan esetek, hol illyes szerződések történnek: de azok csak egyesek lévén, és ritkábbak, — úgy vélem, hogy nem volna szükséges e’ részben rendeletet hozni itt, hanem csak általánosságban maradhat a’ dolog. Gr. De la Motte Károly: — Én is arra szavazok, hogy a’ törvény általánosan maradjon. Nádor ö cs. kir. fensége: — A’ mélt. Fö-RR elfogadják azt, hogy a’ törvény e’ részben általános legyen. A’ 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. és 129. §§-okra észrevétel nem volt. A’ 130. §-ra nézve: Busán Hermán . horvátországi követ: — Ezen §-ra utasításom parancsának következtében azon észrevételt kell tennem, hogy a’ bányászokat büntető jog a’ bánya birtokosoknak semmi esetben át ne adassék, minthogy fonák dolog volna az, hogyha valaki saját ügyében bíráskodhatnék, mint az újabb úrbéri törvények is felállítottak, miszerint t. i. senki saját ügyében biró nem lehet. Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Legczélszerűbbnek találom, ha a’ szerkezei úgy marad, mint van. B. Eötvös József: — A’ kérdés az: valljon czélszerű-e a’ fenyíték olly nemét adni a’ fenyitő joggal biró bányatulajdonos kezébe, melly épen azon tulajdonosnak van hasznára? Itt a’ szerkezetben az mondatik: „ha a’ munkások valamellyike a’ kitűzött órára munkába nem állana, első Ízben egy-másod ízben kétnapi ingyenmunkával fenyittetik,a — sokkal jobbnak tartanám ezen büntetésnél a’ börtönt azért; mert az ingyenmunka annak, ki a’ munkát dictálja, hasznára van; és igy olly esetben fogja dictálni azon büntetést, mellyben a’ munkás nem érdemli meg. Ha pedig árestom lesz a’ büntetés, ezen nehézség megszűnik. (Közhelyeslés). A’ 131. 132. és 133. §§-okra nézve észrevétel nem volt A’ 134. §-ra nézve: Ocskay Antal, kassai püspök: — A’ felolvasott 134 §-nak ezen szavaira: „karácsony, hu svét, pünkösd első napján a’ bányamunkások a’ bányába való meneteltül fe I me n tét n e ka, — észrevételemet el nem mellőzhetem, mert ezen rendeletnél fogva a’ bányamunkások a' bányába való meneteltől csak karácsony, husvét és pünkösd első napján felmentve lennének: következőleg a’ nevezett sátoros ünnepek második napján a’ bányamunkások a’bányászati rendes munkára köteleztetnének; — mondám a'rendes munkára: mert a’ következő 135 §-ban érintett rendkívüli és gyors intézkedést igénylő eseteket kivételképen tekintvén, meggyőződésem azt tartja, hogy a’ törvényhozás nem kötelezheti a’ bányamunkásokat, hogy a’ sátoros ünnepek második napján a’ bányákban dolgozzanak. Kellő figyelembe vette ezt az 1827—i országos választmány is, melly a’ bányamunkásokat nem csak a’ sátoros ünnepek első és második napján, hanem még ezen ünnepek elönapján (vigíliáján) a’ bányába való meneteltől, és igy a’ munkától felmenteni javasolta, — art. XXXIX. §.9. „In vigilia nativitatis Domini, Paschatis et Pentecostes ip si que his et aliis statutis majoribus Ecclesiae-festis ac dominicis diebus operarii fodinales ab ingressu fodinae ex integro relevabuntur“. Ezzel nem összehangzólag a’ jelenleg tárgyalt munkálatban a’ bányamunkásoknak a’ bányába való meneteltől felmentésük egyedül a’ sátoros ünnepek első napjára szoritlatik, melly mintegy ellentétben áll azzal, a’ mi épen a’ kérdéses 134 §-ban rendeltetik, mert e’ szakasz rendeleténél fogva a’ nagyobb egyházi ünnepeken a’ bányamunkások, a’ bányába való meneteltől felmentetnek; már pedig a’ sátoros ünnepeknek nem csak az első, hanem a’ második napja is a’ nagyobb egyházi ünnepek közé számittatik: következetesen tehát nem lehetett a? bányamunkásoknak a’ bányába való meneteltől felmentésüket egyedül a’ sátoros ünnepek első napjára szorítani; ezen megszorítás annál feltűnőbb, mert midőn az 1827-iki országos választmány rendelete szerint a’lakodalmi, keresztelési és temetési ünnepélyek alkalmával a’ bányamunkásoknak csak egy napi mulatósra engedetem adatik, a’ tárgyalás alatti munkálatban a’ 133—ik §-ban ezen engedelem két napra kiterjesztelik. Nem ellenzem én ugyan, hogy a’ lakodalmi, keresztelési és temetési ünnepélyek alkalmával a’ bányamunkásoknak két napi mutatásra engedelem adassék; de azt óhajtóm és kívánom, hogy a’ sátoros ünnepély második napján is a’ bányamunkások a’ bányába való meneteltől felmentessenek. Eziránti indítványomat bátor vagyok a1 nagyméllóságu Fö-RR kegyes figyelmébe ajánlani (Közhelyeslés). Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Annyival inkább pártolom ezen előadást, mert tudjuk, hogy a’ bányászoknak helyei távol vannak a’ bányahely tői; és igy ha ezen sátoros ünnepék második napján tartoznának megjelenni és dolgozni: akkor ezen ünnepek első napján már kénytelenek volnának hazulról elindulni a’ munkások, hogy az ünnepek második napjára a’ helyszínére érkezhessenek. A’ t. RRnek czélja itt az idönyerés és az a’ kassai püspök ő méltósága indítványa szerint is el fog éretni: mert jelenleg azon sátoros ünnepek harmadik napján sem dolgoznak a’ munkások, és e’részben mindig nyereség lesz; és igy ö méltóságának indítványát elfogadom (Közhelyeslés). A’ 135 és 136 §-ra nézve észrevétel nem volt; hanem a’ 136 §-ban előkerülő büntetés neme „az ingyen munka“ a’ 130. §-nál b. Eötvös József ö méltósága előadása folytában fogsági büntetésre válloztatik. És e’ büntetésneme mindenütt, hol a’szerkezeiben „ingyen munka“ jövend elő, alkalmazandó. A’ 137 §-ra nézve: B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — A’ vasürlük használata veszedelmes mind az egyes munkásokra, mind az egész bányászatra; mert azok által az emberek élete és bányák léte veszélyeztetik. Ennélfogva azokat erősen eltiltani kell; el lehet tiltani pedig annál könnyebben: mert a’ rézürlük ugyan azon szolgálatot teszik, a’ mit a’ vasürtük; és a’ kettő között csak az a’ különbség, hogy az egyik mellett veszedelem nincsen, a’ másik által pedig az ember élete koczkáztalik. Ezen vasürtükökkel két rendbeli viszszuélés történik. — V"agy a’ bányabirlokos
