1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 153. ülés
346 CLIU iilés Fó-RR. naplója Majus 22-én 1844. midön a’ bányászok kisebb halalmaskodást szenvednek ollyan egyénektől, kik bányaszékek alá nem tartoznak, sze- Biny»iörv ^ üg.yVéde feIperessége mellett a’ sértőnek bírája előtt hatalmaskodási perrel elégtételt nyerjenek. B. Mednyánszki Alajos, nyitrai főispán: — Ezen §-ra nézve két észrevételem van, miszerint két helyen találom a’ törvény rendelését határozatlannak, t-ör ugyanis: hol az mondatik: „és bár mi módon törvényes büntetés súlya alatt meg nem támadtathatnak“. Mi az a’ törvényes büntetés? az iránt határozattabban rendelkezni kell. Az 1827-iki országos választmány munkálata rend lkezik aziránt illyformán: „hogy a’ közmunkás olly esetben önkénytes, az altiszt, vagy honoratior hatalmaskodási büntetés alá vonassák“; és igy kérésem az volna: hogy miután határozatlan és önkénynek alkalmat szolgáltató ezen kifejezés, e’ helyett tétessék az, mit az 1827—ki országos választmány javaslóit. — Másik észrevételem az: miszerint igen általánosnak tartom ezen kifejezést: „a’ közfenyiték alá tartozó vétségekért pedig illető elöljárók tudta nélkül a’ tetlenkapatás esetét kivéve el nem fogadtathatnak«. — Kik az illető elöljárók? itt is azt vélem, hogy határozatlan a’törvény. Ennélfogva kimondatni kérem: ..a’ bányabiró tudta nélkül“, mert különben sok elöljáró lévén, nehéz lesz a’törvényt foganatosítani. A’ 113, 114 és 115 §§-okra nézve észrevétel nem volt. A’ 116. §-ra nézve: Rimely Mihály, ss. tnárfoni főapát: — Ezen 116. §-nak ezen végső szavai: „ha csak erre nézve máskint nem szerződtek volna“ megrontja az egész rendelkezést. Ugyanis e’ tekintetben kiakarják mondani a' t. RR azon szoros kötelezést, mellyel tartozik egyik fél a’másik iránt, és hogy ezen egyezés utján megállapított munkabért 15 nap, vagy egy hónap lefolyása előtt egyik, vagy másik fél ellenzésével felemelni, vagy leszállítani ne lehessen. Már úgy hiszem, minden bányász ezen clausulával vissza fog élni: és ekkor egész rendelkezése a’törvén} nek elenyészik. — Úgy vélem tehát, hogy ezen clausulátol elállani ne lehessen sem az egyik, sem a' másik félnek, — és semmiféle szerződésnek helye ne legyen. B. Eötvös József: — Ez nem lehet; mert azt hiszem, hogy a’ bányászatban vannak rendes munkálódások, mellyek bizonyos számú munkásokkal végeztetnek, — ezekre nézve állhat a’törvény rendelkezése; de lehet, hogy több napokra, többre van szükség, — példaúl egyszerre víz jő a’ bányába, és ekkor nem fogadhatja a’ munkást egy hónapra, vagy 15 napra, hanem megkell engedni a’ bányabirlokosnak, hogy a’ munkásokkal szerződjék. Rimely Mihály, sz. mártoni főapát: — Az illy különös eseteket nem értem, hanem vélekedésem oda járul, hogy szorosan köteleztessék mind a’ két fél az ezen §-ban meghatározott időhatárnak megtartására. Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Azt kívánom, hogy maradjon a1 szerkezet mint van, és káré’tekintetben megszorítani a’ bányabirtokosi („Maradjon!“). A’ 117. §-ra nézve: Busán Hermán, horvátországi köret: — Utasításom nyomán óhajtóm, hogy ezen §-hoz eme szavak adassanak „vagy más, több vizek öszefolyásából, vagy pedig a’ levegő megrontásából eredő gátok.“ B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Nekem szinte észrevételem van ezen §-ra nézve: hogy miután a’ törvény részletesen rendelkezik, itt még egy esetről gondoskodni kell, melly elősorolva nincs: t. i. vannak sok esetek, hol a’ bányászok az ércztartalékhoz képest fizettetnek; az érez azonban a’ lekötött idő alatt nagyon változik: ’s igy néha olly módon kötött szerződés következtében a’ munkások utoljára semmit, vagy igen keveset kapnának, és igy károsodnának , söl végkép elis pusztulnának. Kívánom tehát, hogy erre nézve is rendelkezés legyen. Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Én úgy hiszem, hogy ez szándékosan maradt ki a’ t. RR szerkezetéből. Nem tagadom, hogy olly szerződések által, mellyeket ö nagymélfósága megemlített, inkább romlásnak indulnának a’ munkások, és igy törvény által arra okot szolgáltatni nem kívánok: és én e’ részben a’t. RRkel egyetértek. Arra nézve, mit Horvátország követe emlitett, azt hiszem, hogy akkor, midőn léghiánya, vagy vizek miatt nem dolgozhatnak a’ bányában a’ munkások, tán másfelé fordittathalnak: és igy kár volna e’ részben a’ bányabirónak jövedelmét meghatározni. B. Mednyánszky Alajos, nyilrai főispán: — Az elsőre nézve a’ törvény általánosan igy szól: „hogy ha tisztek, vagy magok a’ bányabirtokosok a’munkásokkal nevezetesebb mennyiségű ölektől több hónapokig változatlanul fizetendő általános summában egyeztek volna meg“: tehát ha ezen idő alatt változtak a’ munka körülményei, és az érez mennyisége és tartalma iránt semmi rendelkezés nem történnék, tönkre jöne a’ munkás, ki több hónapig ezen megszabott ár mellett dolgozni köteles; és miután az éreznek értéke változik, és ahhoz van szabva a’ munkás bére, — bizonyosan némelly esetekben semmitsem kapna, és ingyen fogna dolgozni; ha pedig — mint ezt sáros megye főispánja ö méltósága emlité — az ollyféle szerződés káros, azt el kell tiltani: mert most szabadsában áll a’ bányapolgárnak szerződésre lépni úgy, mint akar. Ismétlem tehát, ha az káros a’ bányászatra nézve, el kell tiltani; ha pedig el nem tiltalik, arról gondoskodni kell a’ törvényben. Hogy pedig most léteznek ollyan szerződések , az bizonyos. B. Eötvös József: — Ha káros, hogy illy kötések több hónapokra az érez tartalmára nézve történnek: ezen talán úgy lehetne segítni, ha törvényben kimondatnék: hogy az olly szerződéseket hoszabb időre, mint egyhélre, kötni ne lehessen. B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Egy hétre nem kap munkást. Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Horvátországi követ urnák a’ lég hiányára nézve lett előadását tán nem fogadjuk el („Helyes!“). Ócskái Antal, kassai megyés püspök: — Én nyitrai főispán ö nagyméltóságának előadását pártolom. B. Herényi Zsigmond, ugocsai főispán: — Nem voltam olly szerencsés kincstári elnök ö nagyméltóságának előadását felfogni.
