1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 153. ülés
CLIII ülés Fö-RR. naplója Majus 22-én 1844. 345 ezen életnemének folytatásához édesgessenek. — Tekintetbe kell vennünk, hogy mennyi hasznot hajtanak «’ ha-Bányatörvény, zának munkájok által, melly nekik csak igen szabott áron téríttetik meg? De még azért is igen alapos a’ mélt. főispán urnák előadása , hogy nem elégséges az, hogy a’ bányászok eddigi gyakorlatban maradjanak addig, míg a’ hon az ország közszükségeire nézve máskint rendelkezett: mert szükséges a’ bányamiivelö osztálynak biztosítást nyújtani, hogy jövendőre sem fognak terhek alá vonattatni, miután életmódjuk és foglalatosságaik nem ollyanok, hogy évről évre változhatnának; és ha ezen munkások látni fogják, hogy szabadságaikban nem tartatnak fen, elfogják hagyni a’ bányaművelést, és más életmódhoz fognak nyúlni, — és akkor a’ bányaművelés honunkban koczkáztathatik. — lTgy vélem tehát, hogy elfogadható Sáros megye főispánjának indítványa, valamint azon hozzátétel is, hogy a’ nőnemre is kiterjesztessék ezen kedvezés, miután ők is járulnak ezen nehéz munkának folytatásához; ’s ezekre nézve is igen czélszerü, sőt szükséges, hogy házi dolgaikra nézve biztosítva legyenek, és tőlük is a’ kedvezések el ne vonassanak. Gr. Andrássy György, sárost főispán: — A' kiskorú gyermekekre nézve is kiterjesztette ezen kedvezést az 1827-iki országos választmány, — és talán ezen általános kitételt lehetne használni: „családostól“ (Közhelyeslés). A’ 106. §-ra nézve: B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Az adómentesség nyilvános törvényen aiapszik, és hogy félremagyarázás ne történjék arra nézve, hogy mik azon tárgyak, mellyek kivétetnek az adómentesseg alól? szeretném kimondani, hogy mind azon föld feletti épületek, mellyek csak egyenesen a’ bányászokat illetik, ide nem értethetnek, t.i. polgári adó alá nem vettethetnek, mint ez most is divatban van. A’ 2-dik észrevételem foly abból, mit Sáros megye tisztelt főispánja az elöbbeni§-ranézve észrevett, t. i. itt a’„szoko tt“ adózási terhekemlitletnek; kivánnámezen szót „szók ott“ kihagyatni, és e’ nélkül igy maradna a’ törvénynek rendelete : „mindazoktól az adózási terhek viselendök“, mert ezen szokásra nézve sokat lehetne mondani; igaz! hogy azon szokás, a’ mennyire ellenkezik a’létező törvényekkel, törvénytelen szokás és viszszaélés: mindazáltal, hogy illyen ne legyen itt említve, ugyanazon okoknál fogva , melly éknél fogva az elöbbeni § kihagyatott, ezen szót innen is kihagyandónak vélem (Közhelyeslés). A’ 109. §-ra nézve: Gr. Zichy Otto: — E’ 29 czikk azon okból, mellynél fogva a’ 25—ik kimaradt, kihagyalhatik; a’ 25—ik pedig kimaradt azért, mert a’ vámmenlésségröl szólván, a’ t. RR a’ vámok elrendezéséről nem részletesen, hanem ex professo kívánnak intézkedni: igy a’ 29-ik is a’katonai szállásolásról szólván, e’tárgyat is nem igy részletesen, hanem mikor ex professo az élelmezési országos választmány munkálata fog pertractáltatni, kellene felvennünk. — B. Eötvös József: — Nekem más észrevételem van a’ 109 §-ra nézve, melly abban áll: hogy — valamint helyesen jegyzé meg gr. Andrássy György ö méltósága a’ 105 §-ra nézve, hogy nem elég világos: úgy ezen §-t sem tartom eléggé világosnak, miután a’ t. RR itt is csak szokásra hivatkoznak , és a’ bányászpolgárokat csak a’ szokás szerint akarják menteseknek nyilvánítani. Én a’ bányászatot az országra nézve szükségesnek, magára nézve pedig olly kellemetlen munkanemnek tartom, hogy valamint a’ bányászok adótóli mentessége kimondatott, úgy itt ne a’ szokás emlittessék meg, hanem nyilván mondassák ki: hogy a’ bányászok a’ katonatartás — és szállásolástól, ’s minden azzal öszszekötött terhektől valósággal mentesek. A’ bányászok ollyformán vannak, mint a’ katonák, — csak hogy ők nem ellenséggel, hanem a’ természettel küszködnek. Gr. Andrássy György, sárost főispán: — Tökéletesen pártolom b. Eötvös József ur előadását, — („Mindnyájan“!) és azt adom hozzá: hogy ne képzeljük, hogy a’ bányászok földeik és réteik után élnek: mert az olly szegény bányásznak alig van egy □ ölnyi földe , és csak annyija van, hogy tehenét tarthatja; mikint tarthatja ki tehát a’ katonát? Gr. Zichy Otto: — A’ bányászati ügy olly iparág, mint akármellyik más; a’ statusnak igaz kötelessége az ipart előmozdítani, de előmozdittatik-e jobban ezen iparág, ha a’bányászokhoz katona nem szállittatik? és valljon gátoltatik-e azon iparág, ha a’ bányapolgárok a’ status terhét minden más polgárral megosztják? Minden polgár köteles a’ status terhét aránylag viselni. Angliában a’ bányák sincsenek kivéve a’ jövedelmi adó alól: úgy hazánkban is igazságtalanság lenne, hogy külön osztályok viszik a’ tehert mások helyeit. B. Eötvös József: — Erre röviden csak azt felelem , hogy minden kérdésen kívül nagyon czélszerü, hogy az ország terhét minden ember egyenlően viselje; de — mint Nádor ö fensége igen bölcsen megjegyzette, — a’bányászok nem csak pénzzel adóznak, hanem munkájokkal, éltökkel: és ezzel tartozásukat a’ haza iránt leróják; és bár minden ember haza iránti tartozását úgy róná le, mint azt a’ bányászok teszik! B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Ahhoz csak azt teszem még, hogy ha a’ bányászoktól a’ kiváltságok és jogok, mellyekkel megajándékoztattak, elvételnek: lehetetlen lesz nekik a’ bányaművelést folytatni: és igy a’ bányászat az országban megszűnik („Helyes“!). Nádor ő cs. kir. fensége: — A’ mélt. Fö-RR elfogadják b. Eötvös József ur előadását. A’ 110—ik §-ra nézve: B. Eötvös József: — Ezen kitételt: „nélkiilözhetlennek lenni megismernek“ máskép kell kitétetni; mert nélkülözhetlennek semmi munkást nem lehet ismerni: mert nélkülözhetlen, az igazgatót kivéve, semmi más munkás nem lehet: helyette tehát más szót p. o. „szükségeseknek“ kell tenni (Közhelyeslés). A' 111. §-ra nézve észrevétel nem volt. A’ 112. §-ra nézve: Busán Hermán, horvátországi követ: — Utasításom értelmében előadni bátorkodom, hogy azon esetben, Fő-Rendi Napló IV. köt. 87
