1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 152. ülés
CLII ülés Fö-RR. naplója Május 21-én 1844. 335 Gr. Zichy Olló: — Nem foghalom meg, hogy lehet ill difTicuItásokat lenni, miután e’ czikk nyíltan kimondja,Banktörvény, hogy a’súly és mértékek felett az illető polgári hatóság fog rendelkezni; arra pedig, hogy ezen súly és mérték megtartassék, a’ bányabiró ügyelend fel, — és meg nem larlás esetében ezt a’ bányabiró a’ polgári hatóságnak bejelenteni tartozván. Ebből áll mind össze a’ nagy mesterség. A’ 69 70 és 71 §-okra nézve észrevétel nem volt. A’ 72 §-ra nézve: Gr. Zichy Henrik: — A’ tegnapi napon, midőn a’ 14 § tárgyaltatott, elfogadták a’ mélt. Fö-RR azt, hogy azok ellen, kik az urbura adóval csempészkednek, poenalis sanctio határoztassék el; igy itt miután azon esetekről van szó, helyén látom, hogy ezen §-ban az urbura csempészkedökre nézve is tétessék említés. — Ocskay Antal, kassai megyés püspök: — Ezt tán azon §-ba kellene tenni, hol a’ bűntettekről van szó. B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Epen itt lévén érczlopás-rablásról és egyéb bűntettekről szó, — itt is lehet a’ csempészkedést megemlíteni („Helyes“) és felszólítani a’ tek. RRet, hogy méltóztassanak e’ részben valamelly büntetésről gondoskodni. Gr. Zichy Henrik: — Az 1827-iki országos választmány munkálata 8-ik törvényczikkében a’ sanctio toties quoties 500 frt, ez a’ mostani szerkezetből egészen kimaradt A’ 73 74 75 és 76 §-okra nézve észrevétel nem volt. A’ 77 §-ra nézve: Gr. Zichy Henrik: — Azt tartom, hogy bányatörvényeinket a’ végre alkotjuk, hogy hazánkban ezen iparágat elömozditsuk; — azt tartom, ezen czélt inkább fogjuk elérni, ha a’ bányaművelést nem csak a’ honpolgárokra szorítjuk, hanem az idegeneknek is alkalmat nyújtunk, hogy tőkéjűket a’ bányaművelésben befektessék ezen iparág üzésére: ’s igy a’helyett, mi a’§ elején mondatik: „az ország és hozzákapcsolt részek minden lakosainak“, általánosan szeretném mondani, hogy mindenkinek, ki kellő biztosítékot nyújt a’ bányaművelésre, és kinek a’ bányaművelés meg van engedve (Közhelyeslés). Gr. Andrássy György, sárost főispán: — Igen helyes ezen indítvány, és arról kérdés nem lehet, hogy a’ t. RRépen csak a’ honfiakat kívánják érteni: mert a’202.§-ban szinte ezt mondják: „bányamüvelésszabadsággal minden belföldiek ’stb. bírnak.“ — Megvallom, ez értelemben nem lehetek; és kívánom, hogy minden idegen ezen joggal ruháztassék fel. Nálunk eddig is némileg bírnak ezen joggal az idegenek: igy positive tudom, hogy Szepes vármegyében vannak angolok, kik kukszákat és gyárakot bírnak, és azokat Londonból administrálják, és minden évben egyszer jönek ide; ha ez igy nem volna, báró Rothschild, és báró Sina a’ magyar bányákra nézve nem adnának pénzt, mert azokban bátorság nem volna; de ellenkezik ezen törvényjavaslat a’ régi szokással is, miszerint épen idegenek, kiket a’ törvény épen hospiteseknek nevez, állapították meg a’ bányászatot és a’ törvény által kedvezésekkel ruháztattak fel. B. Herényi Zsigmond, ugocsai főispán: — Az eszmében megegyezem; de ezen szó: „mindenki“ nem fejezi ki jól a’ dolgot, mert az következhetnék ebből, hogy csak minden belföldiek és nem egyszersmind az idegenek is értetnek; ennélfogva tegyük ki világosan: „nem csak az ország lakosai hanem az idegenek is.“ (Közhelyeslés). A’ 78 79 80 §-okra észrevétel nem volt. A’ 81 §-ra nézve: Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Ezen § előttem nem eléggé világos; és igy talán azt kellene mondani: hogy valamint a’ kir. kincstár, úgy a’ földesurak is, ezen bányatörvényeknek alárendeltetnek. Tán igy világosabb lesz a’ szerkezet (Közhelyeslés). Olvastatnak a’ 82 83 és 84 §§-ok, mellyekre nézve észrevétel nem volt. B. Perényi Zsigmond, ugocsai főispán: — Engedelmet kérek, hogy a’ 83 §-ra visszamegyek, mellynek végén ez van: „a’ vízesések és mütavak csak azon esetben vétetnek ki, ha a’ rajtok létező lisztmalom a’ polgári törvényhatóság által a’ közönségre nézve nélkiilözhetlennek nyilváníttatnék“; csekély vélesedésem szerint arra szavaznék, hogy ezen hozzáadás hagyassák ki; — egyik ok az, hogy magát az elvet nem pártolhatom, mert nem tudok olly lisztmalmot, hogy a’ közönségre nélkülözhetlen volna, — miután száraz és szélmalmok vannak ; és igy ha ez benmarad, a’ törvényhatóságokban sok súrlódásokra és önkényre fog alkalmat adni. Tapasztaltuk eddig is , hol vizi malmok szabályozás melletti megszüntetéséről volt szó: úgy történt, hogy melly földesurnak sok barátai voltak a’ publicumban, annak malma vagy gátja megmaradóit;— annak azonban, kinek baráljai nem voltak, malma megszüntetett. A’ jelen esetben a’ törvényhatóságot teszszük bíróvá, hogy megítélje: valljon a’ malom a’ publicumra nézve nélkülözhetlen-e, vagy sem? és igy megtörténhetik az elöadaltaknál fogva, hogy olly malmot nélkülözhetlen— nek nem fog a’ hatóság találni, melly különben igen könnyen nélkülözhető volna,— és megfordítva. Okát sem látom ezen hozzáadásnak, mert kimondatik, hogy a’ földesurnak tökéletes kárpótlás adassák: és igy — mint mondám — a" § végső részének kihagyására szavazok. Gr. Pál ffy József: — ügy vélem, hogy itt nem annyira a’ földesurat kell tekintetbe venni, minta1 publicumot; úgy hiszem, hogy ritka azon eset, hol a’ malom nélkülözhetlen lenne a’ közönségre nézve: de mégis megtörténhetik, hogy egy határban csak egyetlen egy malom van, és a’ publicumra nem nélkülözhető, mert a lisztet csak onnan kaphatja; — de ha a’malom eltörültetik, drágábban lesz kénytelen a’ publicum a’ lisztet venni: és jgy azt tartom, hogy ben lehet hagyni a’ §nak végső sorát, mert tán—mint mondám — olly eset lehet, hol a malomnak létezése a közönségre nézve igen hasznos („Maradjon!“). A 85 és 86 §§-okra nézve észrevétel nem volt. 84 *
