1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 152. ülés
CLII illés Fö-RR. naplója Május 21-én 1844. 349 mind köz, mind bányatörvényekben járatos cgyedeket lelhetni, kik e' fölötte súlyos, és legszigorúbban teljesi-Bányatörvény, tendö hivatalt elvállalnák, — e’ mellett minthogy az által a’ bányakirtokosoknak igen nagy kedvezés adatnék, ha ők keblükből választhatnák biráikat, mert e’ szerint a’ megyékkel egy vonalban állanának, a’ hol mégis alkalmas egyéneknek sokkal nagyobb a’ száma, — végre, minthogy biráikat a’bányabirtokosok fizetnék, mi szegényebbekre nézve majd elviselhetlen teher volna — tagadólag szavazok. — Gr. Zichy Oltó: — A’ Nyitra megye főispánja által említett feudális viszonynak további fentartása, vagy megszüntetése iránt sokat szólam nem akarok, mert az idő vaskarja meg fogja bosznlni a' természetelleni anomáliákat; csak a' tisztelt főispán ur históriai hivatkozásira válaszolok. Miksa király, igaz, változtatást akart tenni a’ bányarendszerben: de ez abból állott, hogy a' bányabiróság a’ városi és megyei hatósággal egy testületté olvadjon. József császár pátensei önkényleg szakasztolták el a’ bányákat a’ megye és városi hatóságtól, melly sérelem mind eddig siker nélkül terjesztetett fel, és melly sem a’ nyitrai főispán indítványának, sem a’ RR javaslatának elfogadásával orvosolva nincs, mert Nyílra megye főispánja a’ hűbériségtől nem akar elállani; a’ RR pedig a’ megye és városi független bányabiróságot felállítani akarják; ki a’ helybeli bíróságnak jótékonyságairól rögtön és olcsó igazságszolgáltatásáról meg van győződve, a’ külön bánvabiróságokat nem fogja pártolni; hanem óhajtani fogja, hogy a’ megye — ’s városokban állíttassanak fel az első biróságu bányaszékek , mi a’ territoriális hatóság tekintetéből is igen szükséges. Nyitra megye tisztelt főispánjának azon indítványát, hogy ne a’ nép válaszsza hivatalosait, hanem a’ király nevezze azokat, fájdalommal vettem! mert ez inconstitufonalis eszme, mert kérdem: mi következik ebhöl ? nem más, mint a' kincstár követeléséért előmozdító részrehajló Ítéletek, mellyek állal a" kincstárnak a’ magány ügyek fognának feláldozhatni; miből ismét a’ kincstár embereinek a’ közállományos népnek veszedelmessége következik (Zaj). Véleményemet motiválom csak ’s állítom, hogy a’ víszszaélések sem a’ RR javaslata, de fökép Nyitra megye főispánja indítványa által nem fognak megszüntetni: mert a‘ RR szerint a’ selmeczi bányabiró- hatóságba 4. és l/2 megye, — a’ tisztelt főispán szerint pedig még több esvén, a’ bányabiró kötelességét hogyan foghatja teljesíteni, ha csak önkényleg az igazság kiszolgáltatását kincstári erdömesterekre és csőszökre nem bízza? Nyílra megye főispánja emlité, hogy a’bíróságra emelendő férfiaknak szaktudósoknak kell lenniök; mire azt válaszolom: hogy a’ bányabiróságra nem szükséges, hogy bányász legyen; hisz e’munkát is nem bányászok dolgozták ki, ’s most is bányászi dolgokban gyakran Ítél a’ septemviratus a’ nélkül, hogy tagjai bányászok lennének. így van ez mindenütt; a’ megyéknél az arányositási perekben, mellyekben minden iratot a’ mérnök készít el, nem mérnökök Ítélnek, mert a’ bíróban józan ész, függetlenség és jó lélek szükséges. Ha kimondatnék az elv, hogy az ipar és mesterség külön ágai szerint külön bíróságoknak kell felállittalniok: akkor a’ gyárok, de sőt vargák, — szabóknak is külön bíróra lenne szükségek, mi messze vezetne, és nem nagy statusgazdálkodási bölcseséget tanúsítana. így valamint a’ váltóbiróságok maholnap a’ municipalis hatóságokkal olvadandnak egybe: a’ bányásziaknak is egygyé kell olvadniok a’ municipiumokkal, hogy a’ sok hatóság ne képezzen statum in stalu; hanem legyen egység mindenütt. Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Mi ezen tárgyat illeti: három föelv van, mellyböl a’ KK és RR kiindulnak; az első az: hogy az administrate a’ bírói hatóságtól elkiilönöztessék; a’ második: hogy a' törvény előtt mindenki egyenlő legyen, ’s igy a’ kincstár se bírjon bíróság tekintetében semmi kiváltsággal; a’ 3-ik: hogy egész törvény lehetőségig historicus alapra állittnssék. Mi az elsőt illeti: azt úgy látom, Nyitra megye főispánja legkevesbhé sem diíHcultálja: e’ részben tehát nekem sincs észrevételem; a’ második pontot ö nagyméltósága még megemlítésre sem méltatta, ’s igy azt hiszem, megegyez abban, hogy a’ kincstárnak a’ törvény előtt semmi kiváltsága ne legyen, és valamint a’ civilis perekben a’ civilis formák előtt most is úgy van, legyen ezentúl a’ bányai bíróság előtt is: ezen elv is megáll tehát. Mi a’ historicus hasist illeti: ámbár megvallom, hogy ö n. méltóságával nagyobb részint megegyezem, mégis érintetlenül nem hagyom azt, mit megérinteni méltóztatotl; mert ha Miksa király törvényeire tekintünk, mindjárt elején Körmöcz városra nézve egyenesen kimondatik, hogy az első bíróságot és az ülnököket szabadon választhassák a’ városokban lakó hányabirlokosok. Igaz — mint ö n. méltósága is hozzá tette, hogy azon törvény végén Miksa király fentartja magának azt az időkhöz képest módosítani, és — a’ mint tudva van, ezen törvény — 1723: 108 t. ez. által ideigleni törvénynek elfogadtatott, de azon nyilvános kifejezéssel „nt judicia montanistica legibus regni conformentur“. És ez mit jeleni? azt jelenti, hogy az által el kívánta töröltetni azon hozzátételeket, kijelentvén, hogy azon általános elv, melly — mint közönségesen tudva van — hogy Magyarországban az első bíróságot az ország szabadon választhatja, itt is be kívánta hozni. Tudjuk, hogy ezt József császár megváltoztatta: de tudjuk azt is, hogy rendeletéi eltöröltettek, és azok ellen az ország rögtön felirt; és azt lehet mondani, hogy azon substilutiók, mellyek József idejében behozattak, nem is honosullak meg; és annak tulajdonítom legalább, hogy mindeddig valóságosan a’ bányászati hatóságok nem tudtak meghonosodni hazánkban. Innen támadtak azon súrlódások, mellyek a’ polgárság és bányászati hatóságok közt legnagyobb kárával a’ bányászatnak léteznek- Ezen aggodalmamat ö n. méltósága nagy részben eloltotta az állal, miszerint azt nyilvánitá, hogy nem ellenkezik abban, hogy az ülnökök ezentúl a’ bányai birtokosok által választatnak, és ez azon elv, mellyhez ragaszkodom; ’s kérem továbbá is a’ mélt. Fö-RRet, hogy ezt fenlartani méltóztassanak; ’s igy, hogy röviden öszponlositsam véleményemet, kívánom hogy ö felsége a’ bányai bírákat és jegyzőket kinevezze és fizesse; az ülnököket pedig, mellyeknek számáról egyébiránt az egész tárgynak elrendezésénél most talán nem is kellene intézkedni, hanem a’ KKat és RRet felszólítani, hogy azon főéi vekhez képest vegyék fel a tárgyat, ’s tegyenek javaslatot — véleményemet kijelenteni nem kívánom, hanem azon időre tartom fen észrevételeim elöadhatását. És csupán csak abban különbözik nézetem nyitrai főispán ő n. méltósága nézetétől, hogy ülnökök fizetésére nézve fenlartani kívánom azt, hogy azon hányabirlokosok, kik választják az ülnököket, Fö-Rendi Napló IV. köt. 83
