1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 152. ülés

348

CLII ülés Fö-RR. naplója Majus 21-én 1844.

mini nem a’ maira emberei, hanem azokáltal, kiképen az ö hübérnökei, mire ö felsége reá álani semmi esetre

Bányatörvény.romi, nem ^ ’ . ,,

nem fogna. De magukra a’ bányapolgárokra nézve is ezen rendelkezés súlyos, nyomasztó és veszélyes volna. Ha felvesszük azf, hogy csak a’ bányapolgárokból választhatók a’ bírák, a’ KK és RR indítványa szerint igen nehéz lesz annyi szak — és egyszersmind jogtudó embereket találni, a’ mennyien kívántainak, hogy tervezett számos járásbeli törvényszékek alkottathassanak. Azon felül bátor vagyok figyelmeztetni a’ mélt. Fö-RRet még egy körűiméin re, melly nehezíti ezen javaslat létrehozását, t. i. hogy úgy, mint ez ekkoráig fenállott, és ezentúl is e’ törvényjavaslatban meghagyatik, — a’ bányatörvényszéki bírák bányászatot nem űzhetnek, — ’s küvetkezéskép csak hivatalra szórittatnak, mellyre kinevezve vannak. Már most ezen megszorítás mellett kérdem: lehetséges lesz-e Radoboján, vagy Boczán oily egyéneket találni, kik azon járásbeli törvényszéki hivatalokat betölthessék. Még eo-y más nézet az is, hogy most a’ törvényszéknek egész személyzetét a’ fejedelem fizeti; és hogy azért, mivel ö fizeti, egyszersmind öt kinevezi. Ha pedig választás alá esnék: akkor bizonyosan azoknak terhére fog lenni a’ fizetés, kik azt választják; mi a’ bányászatnak olly nagy terhére leend, mely- Ivet elviselni képes nem lesz, úgy hogy netalán épen csak ezért sok bányának meg is kellene szűnni. Azon bányák, mellyek azon kedvezés mellett is most csak nagynehezen léteznek; akkor egészen tönkre tétetnének; és azon uj tekernél fogva, kéntelenek volnának a’ bányamunkák folytatásával felhagyni. De van ezeken felül még más tekintet, melly figyelmet érdemel, — és pedig hogy a’ tervezett 3 évi választás igen terhes lesz magukra a’ bányapolgárokra nézve is, hogy ha meg áll továbbá is azon rendelkezés, melhnél fógva a’ bányaszéki bírónak, vagy ülnöknek nem szabad a’ bányászatot űzni. 11a ez csak készpénzbeli fizetésre szoriltatik azon kérdés támad 1-ször: lesznek-e képesek a’ bányapolgárok olly fizetéssel ellátni az égész személyzetet, hogy azon fizetésből meglehetősen elélhessenek?; és 2-szor: egyének, kik képesek volnának a’ bányászati bíróságot viselni, lesznek-e hajlandók egy olly bizonytalan szolgálatot felvállalni, melly csak 3 évig tart; és aztán uj választás következvén (úgy mint a’ választásnál gyakran történik), talán másra álmenend. A’ bírói kötelesség nem olly könnyű, nem lehet azt összehasonlítani egy falusi, vagy kisvárosi bírósággal, hol azon kiképzettség, tudomány, tapasztalás nem kívántatik meg, melly itt szükséges arra, hogy a’ perlekedők tökéletesen biztosítva legyenek az iránt, hogy igaz ítéletet fognak kapni. Én tehát ezen okoknál fogva részemről a’ KK. és RR javaslatát nem pártolhatom; más részről mindazáltal elismerem, hogy van, mi ügyeimet érdemel és mi változtatást kivan a’ jelen állapotban: és az, mit tagadni nem lehet, hogy azon bányászati bírák egyszersmind kincstári tisztviselők. Az ellen volt mindig a’ bányapolgároknak fegföbb panasza intézve, hogy a’ bányászati bírák egyszersmind kincstári tisztviselők lévén, nem igen függetlenek, fökép azon esetben, hogy ha a’ kincstári viszonyok a’bányapolgárok ellenében bírói elitélés alá jönek. Hogy itt közelítsek, igen is hajlandó vagyok arra, hogy azon panaszoknak vége szakadjon az által, hogy a’ bírói foglalatosság azon törvényszékeknek az igazgatási foglalatosságtól elkülönöztessék, és más személyek bírálják meg a' kincstári bánya ügyeit. Annak következtében bátor volnék azon javaslatot tenni, hogy maradjanak meg a’ négy kerületbeli törvényszékek úgy, mint most vannak a'járásbeli térvényszékek; a’ most helyettesített biztoságok pedig emeltessenek valóságos törvényszékekké; és azok Ítéljenek kisebb szóbeli perekben, ’s bizonyos mennyiségű perekben, — mint erről a’ törvény ezenlul rendelkezendik. Ezektől menjen a’ felebbvilel a’ kerületi törvényszékekre. A’ mennyiben nagyobb tárgy volna lalán, tovább is megengedtethelnék a’ felebbvitel; ez által nagy nyereség eszközöltetnék a’ bánya perekre nézve is: mert most helyettesített törvényszékek nem ítélhetnek semmiről azért, mivel csak helyettesiteltek. Ila ezek mindent, mi előttük per gyanánt előfordul, kénytelenek és kötelesek a’ kerületi törvényszék elibe vinni, mi igen nagy időveszteséggel és költséggel van összekötve. Mi pedig fökép igen nyomasztó, hogy gyakran csekély értékű panaszok fordulnak elő, mellyek szinte a’ kerületi törvényszékre felebbviendök; de ha itt ítéltetnének el, el volna érve az, mit a’ törvény szóbeli eljárás által nyerni kiván. 3Iind azt pedig, mi már nagyobb fontosságú, vagy egyébiránt mi már írásbeli perre alkalmat ad, menjen a’ kerületi törvényszékekhez, és tárgyaltassék olt; innen pedig menjen a’ felebbvitel, hova a’ törvény rendeli. Van itt még egy dolog, melly ajánlható , t. i. az hogy a’ t. KK és RR kívánják itt a’ választásnak eszméjét beszöni. Én ez ellen sem vagyok, 's közeledés végett azon alázatos véleményben volnék, hogy minden kerületi bíróság álljon 5 személyből. Ezekből a’bányabirót és jegyzőt, mind ollyanokat, kik királyi adományozási jogot gyakorolnak, egyenesen nevezze ö felsége. Az ülnökökre nézve nem határoznám meg a’ számot; de ezekre nézve megegyezem, hogy a1 bányapolgárok által választhatók legyenek. Ez által eléreltetik ugyan azon föeszme, mellyet a’ KK és RR behozni akartak, hogy t. i. ne legyen csupán kinevezett királyi tiszviselö, ki a’ bányapolgárok ügyét ítéli, hanem egyszersmind ellenőrködjék a’ bányapolgárság által választott biró. Ez a’ helyettesitelt bíróságoknál is behozható volna úgy, hogy azon törvényszékek 3 személyből áll— ván, a’ biró és jegyző a’ király által volna kinevezve, és a’ 3-ik ülnök a’ bányapolgárok általi választás következtében oda állítva. Hogy ha méllóztatnának a’ Fö-RR ezen föelveket, vagy ezen javaslatot helybenhagyni: akkor úgy vélném, hogy azon föeszméknek és elveknek közlésével szólittalnának fel a’ t. KK és RR, hogy ahhoz képest az egész czikket módosítsák és alkalmazzák (Küzhelyezlés).

Busán Hermán, horvátországi követ: — Küldőim a’ négy bánya kerületi bíróságok eltörlésében nem egyeznek meg, és ezen bírák kinevezését ö felségénél továbbá is meghagyatni, — ’s egyszersmind azon szempontból, mivel a’ törvénykező bíráknak közbizodalommal birniok, ’s függetleneknek lenniek kell, azt is óhajtják, hogy az említett ilélöszékek sem a’ kamarától, sem a’ bányabirtokosoktól ne függjenek. — A’ ts.RRnek abbeli javaslata ellen, mellyszerint a’ felállítandó bányaszékek minden bírái a’ bányabirtokosok által választassanak, — azoknak nyomán, mellyeket a’ kir. kincstár elnöke ö e-ja az alkalommal előadni méllózlatolt, főleg azon tekintetnél fogva, mivel lehetetlennek látszik annyi, mennyi a’ Is. RR javaslatában kívántatik — alkalmas, szükséges kellékekkel ellátott, t. i.