1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 152. ülés
CLII iilés Fő-RR. naplója Május 21-én 1844. 347 ezüst ki ne vitessék az országból más mint pénzalakban. A’ nyers arany iránt rendelkezik ezen törvény is; de az Bányatörvény, arany ’s ezüst töredékekre nézve nem rendelkezik, ’s igy tőlünk függne annak kivitele. De úgy vélem, hogy azon magas tekintetnél fogva, mellyszerint a’ nyers arany és ezüst kivitele tiltatik, a’ töredékeknek kivitelét is meg kell tiltani; mert ha az történni nem fog, sok visszaélések fognának történni, mellyek ezen törvénynek jótékony oldalát és következményeit kijálszhafnák. Bátor vagyok tehát azt indítványozni, hogy az arany és ezüst töredékek iránt is terjesztessék ki a’ törvényezikkben kimondott rendelkezés: és igy a" 24 § az első szerkezet szerint maradjon meg; vagy inkább minthogy tudnunk nem lehet, hogy a’ 24 § előbb a’ szerkezetben volt, fel kell szólítanunk a’ t. RRet, hogy az arany és ezüst töredékek iránt is javaslatot tegyenek (Közhelyeslés). A’ 26. és 27. §-ra észrevétel nem volt. A’ 28. §-ra nézve : B. Mednydnszky Alajos, nyifrai főispán: — Ezen § iránt észrevételem van, melly nem annyira a’ kincstárnak, mint az ország lakosainak jogát illeti; hol ugyan is az mondatik: ..alszeriibb kémlelő müveket pedig törvényes büntetés súlya alatt készíteni tilos.a— Azt tartom, hogy nem kell annyira megszorítani a’tulajdoni jogot, mennyire a’ megszorítás a’ közállomány tekintetéből nem szükséges. — Ila valakinek tetszik olly müvet, vagy edén\t csináltatni, melly nem bir azon törvénynek rendelete szerinti annyi súllyal: azt tartom, ezt neki szabadságában meg kell hagyni, csak hogy más az által meg ne csalattassék: azért legyen arra egy szigorú törvény rendelet alkalmazva, mellynél fogva az ezüstmüves köteles legyen mind nevét, mindazon mértékét rányomni, mellyben találtatikaz arany és ezüst a’ műben, vagy edényben. Ez által eléretik az, hogy minden harmadik bizfosittatik az iránt, hogy meg ne csalattassék, és mindenkinek tulajdoni joga annyira szabad marad, hogy ö a’ maga ezüstjével és aranyával tetszése szerint élhessen; az pedig kinek ésreze nincs szerezhessen magának olcsóbb edényt is, ha annnyil nem költhet rá, mennyibe az kerülne, ha törvényszabla magasabb fokozata volna, az illy természetesen drágább edénynek megvásárlását erszénye meg nem en-gedvén (Közhelyeslés). Gr. Andrássy György, sárost főispán. — Részemről is az indítványt elfogadom (Mindnyájan). A’ 29 és 30 §-ra nézve észrevétel nem volt. A’ 31 §-ra nézve: B. Mednyánszky Alajos, nyilrai főispán: — Ezen §-ra észrevételem csak az, hogy felcseréltelni kívánom ezen szót: „sóbánya, — sóaknaa kifejezéssel, melly Erdélyben közönségesen használtatik: igy megkülönböztetvén az érrzbányákat a’ sóbányáktól. Gr. Andrássy György, sárost főispán: — Nem tudom, mennyiben fogadtatott tegnapi indítványom, miszerint a’ műszavak összeállítása iránt egy országos választmány kinevezését kértem; mert ha ezen javaslatom el nem fogadtatnék, — akkor én is némi szavakra kénytelen volnék, — és pedig ollyanokra nézve is, mellyek már előfordultak, észrevételemet megtenni. Bátorkodom tehát megújítani tegnapi indítványomat, és annak elfogadását kérni; úgy hiszem, a’ törvénynek megerősítéséig elég idő lesz e’ részben intézkedni; és ez nyereség lenne nem csupán a’ törvénykönyvre, hanem a’ magyarnyelv bővítésére nézve is. A’ 32. 33. 34. §-ra észrevétel nem volt. A’ 35 §-ra nézve: B. Mednyánszky Alajos, nyilrai főispán: — Engedjék meg a’ mélt. Fö-RR, hogy nem csak most ezen felolvasott §, hanem az egész czikk iránt elölegesen mondjam ki véleményemet és észrevételeimet. A’ bányászi törvényhatóság kifolyása a’ fejedelem legfelsőbb jogának, melly az országiás kezdetétől fogva kirekesztöleg a’ koronát illette, később pedig a’ fejedelemtől a’ lakosokra bizonyos feltételek alatt átszállóit, — fenmaradván mindig azon viszony, melly a hübér ura és hübérnökei közt sok más tekintetben is a’ középkorban fenállott. Hogy ez még most is úgy van: bizonyítja az, hogy bányászatot űzni királyi adományozás nélkül nem lehet. Annálfogva a’ bányászati törvényhatóság nem csak személyes tekintetből megfontolandó, mizserint az a’ magányügyeket elintézi a’bányapolgárok, vagy ezek és más országok lakosai közt, kik bányapolgárokkal bányászati érintkezésbe jőnek; de ezen bányászati törvényhatóságok személyeinek még más feladata is van, t. i. hogy a’ bányászati királyi jognak kezelői; és innen van, hogy ekkoráig a’ bányatörvényhalóságok kirekesztöleg a’király által elrendeltettek, — és hogy azon törvényben is, melly alapul szolgál minden eljárásnak bányászi tekintetben, t. i. Miksa király törvényében fentarlotta magának a’ király azon jogot, hogy az alkalom ’s körülmények úgy hozván magával, ezen tekintetben változást teendhet, mint az meg is történt. Eleinte rendelkezett csakugyan Miksa király, később mások is, és különbféle változásokat hoztak be: -— nevezetesen Mária Terézia dicső emlékezetű nagy királyné, II. József császár és király a’ nélkül, hogy az országnak abba befolyása lett volna. Ila tehát úgy tekintetnek a’ bányászati törvényszékek, mint egyszersmind a’ királyi jognak kezelői, igen természetes, hogy azoknak alkotásában főbefolyásának kell lenni a’ fejedelemnek magának: — ’s ez mindig úgy is volt. Felállittatlak t. i. négy kerületi törvényszékek, mellyeknek az ország több részeiben helyettesei voltak, és azoknak három féle foglalatosságaik és kötelességeik valának; az első az volt: hogy a’ király adományozási jogát kezelték; — a’ másik hogy igazságot szolgáltattak ki a’ perlekedő feleknek; a’ harmadik, hogy ö felségének bányászatát gazdasági tekintetben igazgatták. Ez igy megállóit eddig; — de az ellen némi kifogás tétetvén és panaszok emeltetvén, mellyek következtében a’ KK és RR most egészen máskép akarják alkotni a’ bányatörvényszékeket; eltörlik ugyan is a’ 4 kerületi törvényszékeket és azok helyett járásbeli törvényszékeket állítanak fel; és pedig azon lényeges változással, miszerint azon törvényszékeknek egész személyzete választás állal alkottassák, és a’ bányapolgárok köréből vétessenek azon bírák, kik jövőben a’járásbeli törvényszékeket fogják képezni. Ebben olly nagy változás van, hogy azt érintetlenül hagyni nem lehet; mert 1-ször kizáratik ö felségének adományozási joga, minél azt kénytelen volna gyako-82 *
