1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 151. ülés
CL1 ülés Fö-RR. naplója Május 20-án 1844. 335 tulajdoni jogot megszorítani nem kell, — következése az lenne, hogy az egész bányászati intézkedési hagyjuk el:Bányatörvény mert lagadhatlan, hogy az egész bányászat a' tulajdonosi jognak megszorításával jár; de más részről nem lehet tagadni, hogy ha nincs bányászat, nem volna kincse a’ hazának; ezt számos törvényeink elismerték, és ott, hol minden szerek olly olcsók, mint nálunk, a’ bányaművelés a'statusfigyelmét megérdemli. Ennélfogva ezen §-t mégha gyatni kívánom, mert azon hasonlatosság az erdők és azon anyagok között úgy áll, mint 1: 1,000-hez Ebből argumentumot huzni nem lehet, mert azon szerek stratumkint szoktak a’ földben lenni; az erdők azonban a’ földszinén lévén, a’ földesurnak ápolását és felvigyázását igénylik. Azt tartom tehát, hogy a’ statusnak érdekében van, hogy az illy anyagokkal monopolium ne űzessék: mert a’ bányászatra a’ statusnak szüksége van. így a’ t. RR szerkezetét megtartani kívánom, mert félek, hogy ha azon elvből indulunk ki, hogy olt is, hol szükség van, a’ földesurat tulajdonában megszorítani nem akarjuk, — a’ bányászati intézkedéseket hátráltatni fogjuk. Gr. Csáky László: — Én is tisztelem a’ tulajdonos jogát, és azt semmi esetre olt, hol a’ közállomány java nem kívánja, megcsorbitani nem akarnám; mindazáltal midőn ezen § tárgyalás alá került, ha tekintetbe veszszük, hogy a’ tulajdonosok jogaikból mennyit áldoztak, hogy a’ bányaművelés elömozdittassék, kívánom, hogy az ezen §-ban elöszámlált anyagok bizonyos aránya a’ földesur állal a’ bányaművelésre engedtessék át: és igy osztozom Sáros vármegye tisztelt főispánjának nézetében. Gr. De la Motte Károly: — A’ bányászat a’ hazára nézve igen hasznos, sőt nem csak, hanem — a’ menynyire vasbányák vannak , szükséges is, mert a’ vas vres primae necessitatis. Tapasztalásból mondhatom, hogy Gömör vármegyében, mellyben több vas producáltatik, mint az egész hazában, — történt az, hogy egy vastársaságtól Gömör megyében, melly egy nagy urnák uradalmában hirta hámorát, és melly bánya körül van véve azon nagy urnák erdejével, azon nagy ur megtagadta a’ fát úgy, hogy valójában azon társaság nagy crisis alá jött, miszerint legnagyobb megerötetéssel mehetett arra, hogy mégis el ne veszszen. Támadt még azon inconvenientia is, hogy más társasággal, a’ rimái coalitióval, lépvén a’ földesur alkura, de a’murányi társaság is kénytelen lévén olt venni fát, hol a’ rimái coalitio veit, — ára a’ fának igen magasra szökkent, — minek következtében magát a’ coalitio sok adósságba verte, csak hogy szomszédságban vehessen fát. És mi ennek következése? az: minél drágább a’ fa, annál drágább a’ vas; és valljon hasznos-e ez az országra nézve? Azt tartom, káros és ezen tekintetből egyenesen a’ t. RR szerkezetéhez járulok. Gr. Pál/I'y József: — ügy vélem, hogy azon elvre, melly itt felálliltatolt, hogy a’ tulajdonos jogát ok nélkül korlátozni nem kell, hacsak a’ status elkerül hellen szüksége nem kívánja, — Ugocsa megye tisztelt főispánja semmikép nem felelt meg az által, hogy a’ bányászatot meg kellene szüntetni, ha a’ földesurnak joga nem korlátoztatnék, — azon elvre, mondom, megfelelve nincsen, mert ha azon elvből indulok ki, mellyet a’ mélt. ur felállított: akkor a’ savanyu és más érczes vizeknek árát is korlátozni, és azoknak mértékét megszabni kell, mert az egésségre szükségesek, és igy tovább is a’ §nak kihagyására szavazok. Gr. Péchy Emánuel: — Nem indulok ki azon szempontból, hogy a’ fára nézve nem, a’ többi anyagokra nézve pedig megszorító törvényt kell hozni. Megvallom, Békés megye tisztelt főispánjának és gróf PálITy József ö méltóságuknak véleményét nem oszthatom. Ugyanis tapasztalásból tudom, hogy vannak mészbányák, mellyek a’ földesurnak tömérdek sok hasznot hajtanak: és igy ha a’ fára nézve nem igazság a’ földesurat megszorítani, nem szükséges e’ tárgyban is. Én itt azon szempontból indulok ki, mellyet báró Eötvös József ur előterjesztett; és azt mondom, vagy bányát szükséges felállítani, vagy nem; ha nem szükséges: természetesen minden intézkedés szükségessége megszűnik; de ha szükséges olly módot kell nyújtani a’ törvényhozásnak, melly által azon föczél eléressék a’ nélkül, hogy a’ földesur jogán tetemes csorba történjék. Azt hiszem, hogy azon biztosítékok mellett, mellyeket ezen törvény előad, némileg salválva van a’ tulajdoni jog: mert ezen § hivatkozik a’ 22. czikkre, mellyben kimondatik, hogy a’ bányamüvelö két tagot, a’ földesur is két tagot, nevezzen ki, és ezek válaszszanak egy ötödiket elnökül, kik a’ dologban eljárjanak. Ezen intézkedés által annyi biztosítékot látok, hogy a’ földesúr jogának csorbításától tartani nem lehet, és ez állal el van érve azon czél, mellyet a’ status felállítani szükségesnek vél. Továbbá ezen 22-dik czikkben még azon biztosítékot is látom, mi a’ tulajdonjog megőrzésének garantiája, — mert azon czikk 83 §-a szerint (Olvas): „az lsö czikk 5 §-ában elősorolt járulékokat és ezekre szükséges föld— téreket polgári és bányai hatóság által végbevitt bírói szemle, és a’felkért tárgyak mennyiségének, minémüségének, és az átengedéssel járó lekötelezettségeknek, ’s innen eredő kárnak és megszűnő nyereségnek figyelembevételével eszközlött becs utján megállapítandó kárpótlási öszszeg letétele mellett, a' földbirtokosok átengedni tartoznak.“ — Ezen intézkedések által a’ földesúri jogon csorbát ejtve nem látok; és azon czélt látom elérve, mellyet a‘ status a’ bányászat felállítására nézve jónak vél: és igy ezen §-t, mint van, megtartanám. Gr. Zichy Otto: — Az előttem szólóval, valamint Sáros megye főispánjával is egyetértek: mert elvem e’ tárgyban a’ status czéljának elövitele, és nem egyeseknek az egész rovására eszközlött korlátlan egyedáruskodásának biztositása. A’ statusnak czélja lévén a’ bányák művelését elősegíteni, kötelessége az arra szükséges segédeszközöket is megszerezni, és ez máskint nem történhetvén, mint a’ RR azon javaslata által, hogy a’ bányászat művelésére kívánt segédszerek, u. m. épület és tűzi fa, szénteriik, agyag, mészkő, olvaszmü és kürtöbélkövek, vagy szabadalku, vagy a’ 22—ik czikkben megállapított törvényes eljárás utján szereztethessenek meg, a‘ lek. RR szerkezeiét pártolom. Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Bocsánatot kérek, hogy már harmadszor szólalok fel e’ tárgyban; de úgy látom, hogy szükséges még egyszer felszólalnom. Én is azon elvhez ragaszkodom, hogy szükségen felül a földesúri jogokat korlátozni nem kell; de itt azon szükség fordul elő, mellynél fogva azt meg kell szorítani: mert ha minden elvet a’ legnagyobb szigorúsággal fogunk alkalmazni, akkor czélszerii törvényt hozni nem fogunk: 79 *
