1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 151. ülés
336 CLI ülés Fő-RR. naplója Majus 20-án 1844. ], ,1 ,vény mert vannak olly esetek, hol a’ bányabirlokosok az érczásványokal máskint nem olvaszthatják, mint ha ott helyben. vagy a’szomszédból a’ szükséges anyagokat megszerezhetik, mert azok máshonnan nem szerezhetők. Ennélfogva arra is figyelmeztetem a’ mélt. Fö-RRet, hogy itt másról nincsen kérdés, mint arról, hogy ezen elv a bányászatra alkalmaztassék-e? és igy vélekedésem szerint nem áll az, mit Békés megye tiszt, főispánja említett, hogy csorbát tennénk a’ földesur jövedelmén, mert ezen elvet az üveg-porczellánhutákra nem kell kiterjeszteni, mert ezen törvény egyedül csak bányászatról szól. B. Wenkheim Béla: — Azt tartom magam is, hogy ezen törvény csak bányászatról szól, és ha eddig nem adta volna elő magát az eset, melly a’ törvényes intézkedést tette szükségessé, most nem intézkednénk, mi épen nem mutatja azt, hogy jövőre is intézkedést tenni ne kelljen; mert ha jövőre előadja magát azon eset, hogy épen valamellyik nagy birtokos monopolizálja ezen anyagokat, és ha törvényes intézkedés nem tétetik: az olly bányaművelők jövőre a’törvényhozáshoz kénylelenilletnének folyamodni: szükséges tehát előbb tenni intézkedést, mi elölt olly esel adná magát elő. A’ szerkezetben az mondalik: „Vagy szabadalku, vagy a’ 22-dik czikkben megállapított eljárás utján az illető tulajdonosoktól megszerezhetők.“ És igy ha némellyeknek aggodalmuk lehelne az iránt, talán hozzá lehelne tenni: „szabadalku utján, és annak nem sikerülése esetében“ ’stb. Gr. Péchy Ernáméi: — Az, mit mélt. b. Wenckheim Béla űr előhozott, ben van a’ 22-dik czikkben, mellyre ezen§-ban hivatkozás történik, miszerint az mondatik: „hogy ha a'barátságos egyezkedés nem sikerülne, a’ 22-dik czikkben tett intézkedésnek helye legyen.“ 4 Nádor ő cs. kir. fensége : — A’ mélt. Fö-RR többsége a’ mellett van, hogy a’ tek. RR szerkezete fogadtassék el. Egyébiránt miután ezen tárgy feletti vitatkozás alkalmával különbféle kérdések jöttek elő, figyelmeztetnem kell a’ mélt. Fö-RRet azon szempontra, mellyböl az egész bányászati tárgyat kell tekinteni. Ugyan is az egész bányászati kivételi tárgy kél szempontból szükséges és hasznos a’hazára nézve; 1-ször: hogy a’ bányászat a’ pénzkeringést növeli, és az által a’ kereskedést előmozdítja; de más részről nem lehet nem figyelnünk arra, hogy egy nevezetes része a’ népesedésnek a’ bányászatban kereset és élet fentartása módját találja. Fenforog még országunkban a’ bányászatra nézve azon tekintet is, hogy Magyarországban a’ bányászatot régóta művelik, és a’ költségek napról napra szaporodnak; az érczek becse pedig leebszállott, mint régenten volt. Hogy tehát a’ bányászat tekintetében a’status czélja eléressék, szükséges, hogy azok, kik sok fáradsággal művelik a’ bányákat, kedvezések állal olly állapotba helyhezlessenek, hogy bizonyos mérsékelt pensum mellett tovább is a’ bányaművelés mellett maradhassanak meg; mert ha olly rendelkezések tétetnének, mellyek által a’ bányászat költségesbbé válnék, az következnék, hogy a’ bányák nem müveltethetnének, és azok elhagyatnának: és igy a’ szükséges szereket, mellyek bányaművelésre megkivánfatnak és azt előmozdítják, — a’ mennyire lehet, — olcsó áron kell a’ bányászatnak nyújtani. Ezen tekinteteket kívántam a’ mélt. Fö-RR elibe terjeszteni, mellyekböl kell e’ tárgyat szemiigyre venni. A’ 7, 8, 9 §§-okra nézve észrevétel nem volt. A’ 10 §-ra nézve: B. Mcdnyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Hogy a’ bányavám koronái jog: azt bővebben bizonyítani talán nem szükséges, mert van elég élő törvény, melly azt tisztán kimondja, és mellyet, ha a’ szükség kivánandja, kész vagyok előhozni. E’királyi jogot kél szempontból kell tekinteni; a’bányavám t. i. fizettetik 1-ször: úgy, mint hübér a’ magyar fejedelem jogának elismerise tekintetéből; 2-szor: a’ bányavám a’ korona jövedelmének egy részét teszi. Mind a’ két tekintetből ezen bányavámot szemügyre vévén, az olly tulajdona a'koronának, hogy azt semmikép elidegeníteni nem lehet. Maguk a’ t. RR elismerik azt a’ 9-dik czikkben ott, hol azt mondják: „A’ bányavámot semminemű czím alatt elzálogositni, kibérleni, vagy máskép elidegeníteni nem lehet“; és tovább menvén még is azt mondják: „hogy ott, hol hasonló elidegenítési esetek történtek, azokat visszavenni és orvosolni kell.“ Tisztán szól erről az 1574: 19 t. ez.: „Statuitur (felolvassa) ut de fodinis minerarum, quae in bonis dominorum aut nobilium reperiiintur, consvetae urburae Fisco persolvantur juxta serenissimi olim regis l ladislai Decretum. — Si autem aliqui se exemptos ab huiusmodi urburarum pensione praetendunt, ideoque eas pendere nollent, eos director citandos curet, et jure solito cum eis agat“. — Az eset forog fen, hogy ezen törvénynek alapján több perek magányosak ellen megindittattak és folyamatban vannak. Hogy ha tehát ezen pótlék, melly a’ magánynemzelségek tulajdonosi jogának épségben maradása mellett szól, itt a’ törvénybe bejö: akkor azon pereknek vége van, és az általam előhozott törvényeknek alapján a’ korona ezen jogoknak viszszavételére, vagy megsemmitésére lépéseket tovább nem lehetne. Ezen oknál fogva, és minthogy azt vélem, hogy visszaható erejű törvényt alkotni nem lehet, — minthogy tovább e’ tapasztalás bizonyítja, hogy azon nemzetségek, mellyek a’ bányavám szedését a’ kir. kincstárnak megtagadják, — tettleg attól meg nem fosztatnak, mit máskép jogszerüleg követelnek: kérésem oda járul, hogy azon hozzátétel hagyassák ki. A’ többi iránt észrevételem nincs. Gr. Andrássy György, sárost főispán: — Ahhoz, mit Nyílra megye főispánja ö nagyméltósága előterjesztett, én nem szólhatok, miután nemzetségem épen olly körülmények közt van; és igy a’ tárgyra nézve sem „pro“, sem „contra“ nem szólok; de más észrevételem van ezen §-ra nézve, hol az mondatik: „Az 1-sö czikk 1 —sö §-ában elősorolt érczeknek és ásványoknak tizedrésze“. — Ez vagy szerkezeti, vagy nyomtatási hiba, mert közönségesen tudva van, hogy az urbura csak az érczásványokból illeti természetben a’ koronát, nem pedig az érez — és ásványokból: és igy a’ szerkezetnek igy kell állani: „Az 1-sö czikk 1-sö §-ában elősorolt érczásványoknak Vio része“ ’stb, — különben könnyen zavar támadhat. A’ 2-dik észrevételem az, hogy itt a’ § azt mondja: „Hogy egytized adassák a’ kincstárnak“. E’ részben szükséges, hogy elöterjeszszem, mikint az urbura Miksa király idejéig ideiglenesen volt behozva; mi volt az előtt? — nem tudom, — pedig hogy a’ tized akkori időben nyo-
