1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 151. ülés

334

CLI ülés Fő-RR. naplója Május 20-án 1844.

Binvaiorvénv azl, ha bánya nélkül nem lehetne a’status, akkor azt mondanám, hogy a’ mennyire csak lehet a’tulajdont meg, kell sérteni; de vannak elég országok, mellyeknek bányái nincsenek, azért mégis gazdagok: ennélfogva azt vélem. hogy a’jelen esetben a’ tulajdoni jogot megszóritni nem kell. Arra nézve a’ mit felhozatni hallottam, hogy azon kövekből a’ tulajdonosnak jövedelme nincsen, — erre azt jegyzem meg, hogy ez ok arra, hogy a’ dolgot inkább a’ szabadegyezkedésre bízzuk, mert midőn most a’ földesurnak jövedelme nincs, az iránt könnyen fog egyezkedni a’ kincstárral. így b. Mednyánszky Alajos ö nagyméltóságának indítványát pártolom: hogy az egész § maradjon ki.

B. Eötvös József: — Szinte azon elvből indulok ki, mellyből gróf PálíFy József, hogy a’ tulajdonjogot csak akkor lehet, és kell megszorítani, midőn a’ tulajdonjog megszorítása a' status bizonyos czéljának elérésére szükséges; de épen azon elvből következtetem azt, hogy azon §-ban azon különbséget, mellyet Sárosmegye tisztelt főispánja tett, — szinte tennünk kell, mert itt ezen dolog közt érintetnek némellyek, u. m. agyag, mészkő stb. és ezen dolgok közt lehetnek ollyanok, hogy azokat a’ bányász csak a’ bánya közelében veheti. A’ tüzfa semmiesetre nem ollyan; mert olt, hol bánya van, nem lehet mondani, hogy a’ bánya csak egyetlenegy fatulajdonosra van reducalva; a’ fára nézve a’ bánya több concurrentiákra találván, annak ára nem emeltethetik fel annyira, hogy a’ bányászatot a’bányatulajdonos ne folytathassa. Miután azonban az agyag, vagy mészkő csak egyes egyénnek tulajdonában van, és a’ bányász a’ bányászatot nem folytathatja a nélkül, hogy az agyagot és mészkövet meg ne szerezze, — ezen anyagokra nézve a’ kisajátítást akarom alkalmazni, 's épen azért, mert azt a’ status érdeke kivitája; és azt hiszem, hogy ha ezen jogot nem adjuk meg a' bányászatnak, a’ bányák némelly vidékekben vagy úgy terhelletnének, hogy azokat haszonnal folytatni nem lehetne, vagy tökéletesen elmúlnának.

Gr. Andrássy Györyy, sárost főispán : — Kimerítette véleményemet mélt. b. Eötvös József ur. Én bizonyosan a' földesúri jogokat védeni kívánom; de csak „ad vires justi, aequi, et necessarii^; itt pedig szükséges, hogy a’ földesúri jogok megszorittassanak, mert tudok esetet, hol a’ földesur ezen anyagokat monopolizálta, és ez által az egész tájékot nyomta, és kénytelenek voltak a’ bányamüvelök ezen anyagokat 30 mérföldnyi távolságból megszerezni. Ismételve mondom, hogy csak olly anyagokról van itt szó, mellyeket az Isten bökezíileg ajándékozott a' földesurnak, és neki is sok költséget nem okoznak: és igy tovább is a’ t. RR indítványát pártolom.

Tihanyi Ferencz, temesi gróf: — B. Eötvös József azt monda, hogy a'status tekintetéből bizonyos esetekben a’ tulajdonjognak megszorítása helyes; — ez áll; de nem látom ezen elörebocsátott elvből azt következni, hogy mikint a’ méltóságos báró kiváná — a’ köre, agyagra ’s a’ többi szerekre megszorítás tétessék, de a’ fára nézve nem. E’ részben azon egy ok vezérletté a’ méltóságos báró urat, hogy lehetnek olly esetek, — például agyag és mészkő csak egy földesurnak birtokában lehet; de nem kívánja feltenni azon esetet is, melly azonban létezhetik, és mellyet tudok, — hol csak egyedül egy földesúriéi függ a’ faadás, és hol a’ fának nem léte miatt a’ bányászatnak meg kell szűnnie. És igy ha áll a’ mélt. bárónak azon állítása a’ köre és agyagra nézve: állania kell annak minden tekintetben a’ fára nézve is. Illy esetben kérdem : mi nagyobb érdeke a’ statusnak, a‘ bányászatot védelmezni, vagy a’ tulajdonost annyira elnyomni, hogy azon földesur, kinek köve és messze van, ezen tulajdonát ne használja úgy, mint akarja? De más részről azt vélem, hogy a’ mésznek szállítása és e’ szükségnek pótlása sokkal könnyebb mint a’ fának; mert a’ fát szállitni nehezebb, és több költséggel jár. De ha a’ localitásokon végig megyek: velem együtt mind azok, kik a1 helyzeteket ismerik, átfogják látni, hogy azon helyekhez, hol bányák, a’ mészkövek is közel vannak, — és többnyire kapcsolatban találtatnak: és igy azon földesuraknak felette nagy megszorítását látom, kik azért, mert mészkövek van, kényszerittelnek bizonyos szerződés mellett azon anyagot a’ bányatulajdonosnak átadni. Tisztelem mind azon tekinteteket, mellyek e’ részben elöhozatnak; de tekintetet érdemel más részről bizonyosan a’ földesurnak tulajdona is: és e’ tekintetből én semmi kényszerítést tenni nem kívánok.

Gr. Károlyi György, békési főispán: — Nem szólalnék fel másodszor, ha nem tétetett volna egy különbség, melly nézetemmel egyáltalában meg nem fér, t. i. azon eset, mellyett Sáros megye tisztelt főispánja előhozott, hogy a’ földesur bizonyos anyagokra nézve monopolizálhatná az egész vidéket. Ila lett volna több illy eset: még tán lehetne motiválni azt, hogy e’ részben törvényes intézkedés tétessék; de eddig is megvolt a’ szab idalku, és olly zárolások nem történlek; veszem azon egy esetet, miszerint a’ tüzpróbát kiálló anyagok nem csak bányászatnál, de minden induslriánál, melly olvasztással van összekötve, igen szükséges, és két három helyre van szorítva az egész ország. Ezen helyeken néhány földesur igaz szabadon szedi a' jövedelmet; de azért nem tudom felfogni, hogy milly joggal lehelne megszorítani a’ földesurat tulajdonában, hogy ezentúl bizonyos áron legyen köteles azon tűz biztositó anyagokat eladni? de e’szerint azok is, kik üveget készítenek, és nem nélkülözhetik az olvasztási anyagokat, hasonló joggal követelhetnék az anyagok szabadároni eladást. Ugyanezt más vegytani industrialis vállalkazók is követelhetnék. így ismétlem, hogy a’dolgot tökéletesen szabadalkura bocsátani kívánom.

Gytírky Pál, brassói főispán: — Én is azt hiszem, hogy a’ tulajdonnak jogait a’ törvényhozó hatalom csak azon esetben korlátozhatja, ha azt a’ közállomány nélkülözhetetlenül igényli; azonban igenis status érdekében áll— ván az, hogy a’ honi bányák minden nyomasztó helyezetöktöl felmentessenek, ’s akképen a' föld gyomrában elrejtett kincsek közlekedésbe hozaltassanak, — miután lehetnek olly esetek, hogy a’ szomszéd birtokosok tulajdonaihoz tartozó némelly segédszereket nem nélkülözhetnék, nehogy ezekkel azoknak birtokosai káros monopóliumot gyakorolhassanak: igenis szükségesnek tartom azt, hogy ennek korlátozására világos és elhatározó törvény alkottassék, — azon esetben használandó, ha a’ szabadalku létre nem jöhetne: ’s ennélfogva pártolom a’ t. KK és RR szerkezetét.

B. Peréngi Zsigmond, ugocsai főispán: — Azon általános elvnek, melly itt felhozatott, — hogy t. i. a‘