1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 151. ülés

CLI ülés Fő-RR. naplója Majus 20-án 1844.

333

felszólítani kívánom, — hogy az iránt: mikint lehessen a’ köszénbányákra nézve intézkedni? —javaslatot Bányatörvény.

tegyenek.

Nádor ő cs. hír. fensége: — Ha tehát ugy tetszik a’ mélt. Fö-RRnek, fel lehetne szólítani a’ t. RRet, hogy miután a’ köszénbányák tekintetet érdemelnek, és a’ nemzetnek egyik kincsét teszik: azokról is tanácskozni és értelmüket a’ m. Fö-RRkel közölni szíveskedjenek (Közhelyeslés).

Olvastatik az 5. §.

Gr. Andrássy György, sárost főispán: — Ezen §-ra nézve legkisebb észrevételem sincs; de használom az alkalmat megkérni cs. kir. Fenségedet, hogy miután itt, és a' többi szakaszokban sok uj műszavak fordulnak elő, mellyeket ugy szólván most componálni és készíteni kellett, miután eddig a’ magyar bányatörvénykönyv nem létezett , — a’ törvénynek parancsolólag, vagy tiltólag kellvén fellépnie, — az illy műszavaknak nem egészen helyes használata pedig zsarnokságot űzne az egész nemzetre nézve , abban megegyezni méltóztatnék: hogy kevés személyekből álló országos választmány küldetnék ki, melly ezen törvénykönyvben foglalt műszavakat szedje össze;

— és addig mig ezen törvényv sanctionáltatnék, igyekezzenek azon szavakon javítani és synonimok gyanánt több szavakat használni, és a’ német kitételt is kitenni.

A' 6. §-ra nézve:

B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Azt tartom: hogy ezen törvényczikk azért alkottatott, hogy a" bányászat elősegittessék, és hogy ott, hol azon segéd eszközekre, mellyek itt elszámláltatnak, szükség van, — mindenesetre annak, ki bányát nyitni akar, azok megszerzése lehetségessé tétessék. Az épületi és tűzifa sokkal szükségesebb, mint a’ szénterü, agyag, mészkő, olvaszmü, és kürtő bélkövek, — ezzel kevés ember él, de a’ fával mindenki, ki legkisebb bányát nyitni akar: és igy azt vélem, hogy azt itt említeni kellene. De szükséges volna itt valami intézkedést tenni azon esetre is, hogyha az illető bányát építeni kívánó a’ földesurral megegyezni nem tudna, — akkor választolt bíróság ítélje el azon viszonyt, és igy lehetség szolgáltassák ki annak, ki bányát művelni akar, hogy azon szándékát teljesíthesse.

Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Sajnálom, hogy Nyílra megye tisztelt főispánja ö nméllóságával egy véleményben nem lehetek, hanem csak azt említem meg, hogy eddig ez szokásban nem létezett hazánkban, és hivatkozom több egyénekre, ’s tisztelt tagjaira őzen táblának, kiknek e’ részben tapasztalásuk van, hogy eddig a’ földesur mindig szabadon egyezkedhetett akárkivel a’ faárára nézve; itt pedig a’ törvény ha parancsolólag lépne fel, — ugy hiszem, hogy a’ tulajdonhoz igen közel járnánk; ugy vélem tehát, hogy a’ szerkezet maradjon meg — ugy, mint van. —

B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Erre csak azt felelem, hogy nem fogom erősen pártolni előadásomat; mert ha azon elv áll, hogy ezen a’ fát illető rendelet állal megszorittalik a’ tulajdonosnak joga, — akkor az egész §-t kikellene hagyni, mert az ezen §-ban elő számlált többi anyagok épen ugy tartoznak a’ földesur tulajdonához, mint a’ fa. Ha tehát egyik esetben megszoríthatja a’ törvény a’ földesur jogát: megszoríthatja azt a’ másik esetben is.

Gr. Pálffy József: — Tökéletesen pártolom Nyitra megye tisztelt főispánja ö nméltóságának mostani indítványát , miután az a’ földesúri jogokhoz tartozik; és kivévén a’ szükség eseteket, nem helyes megszorítani a’ föl— desurnak tulajdonosi jogát: ennélfogva az egész §t kihagyni kérem.

Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Ezen hasonlatósság nem áll egészen, mert azon anyagok bökezüleg adattak a’ természet által, és olly productumok, mellyeket messziről hozni nem lehet és a’ földesurnak ugyan némi jövedelmét teszik: de e’ tekintetben semmitsem költ; de az erdőket plántálni és nevelni kell, és azok iránt sok felvigyázattal kell lenniük. A’ fát a’ bányamivelö messziről is hordhatja; de, — példáéi a’ mészkövet fel nem hordhatja, hol kemencze van, és 8—10,000 mázsa kivántatnék, — ezt messziről hordani nem lehet: és igy a’t.

RR szerkezetét megtartani kívánom.

Tihanyi Ferencz, temesi gróf: — Magam is azon elvből indulok ki, mellyet Nyitra megye tisztelt főispánja ulóljára jelenteit ki, t. i. a’ tulajdon szentségéből, és e’ tekintetben tökéletesen egyetértek gróf Pálffy József ö méltóságával: miszerint a’ tálajdont e’ tekintetben is megőrizni kívánja. És nem látom soha azon különbséget, hogy ha valakinek sok fája, másnak sok köve van, hogy azért miért lehessen az utóbbit, — kinek úgyis mostohábbak körülményei, — tulajdonából kirekeszteni? Látjuk: miszerint a’kir. adományokban nem csak az erdők, hanem minden névvel nevezendő haszonvételek is foglaltatnak: és igy szavazok Nyílra megye tisztelt főispánjával, hogy a’ dolog szabadalkura bizaassék.

Gr. Zichy Henrik: — Nagy különbséget látok az építő — tűzifa és több itt elöszámlált szerek között, mert ezen itt elöszámlált szerek közt bizonyos kő neme van, melly az uraságnak semmi jövedelmet nem ad, a’ bányamivelöknek pedig nagy kárt tesz, ha messzeföldröl kénytelenek hordani; a’ tűz és epilöfa pedig az uraságnak nagy jövedelmét képezik: és igy a’ kisajátítást csak ezen szerekre, és nem a’fára lehetne — vélekedésem szerint — kiterjeszteni.

Gr. Károlyi György, békési főispán: — Legtermészetesebbnek tartom azt, mit Nyitra megye tisztelt főispánja előterjesztett, mert az egyik olly tulajdon, mint a’ másik; és igy kívánom, hogy az egész szabadalkura maradjon, mert nem lehet azt mondani, hogy ezen itt elöszámlált anyagok nem jövedelmeznek, mert tudok esetet, hol agyagbányák vannak, mellyek eleget hoznak be, — tudok érdekes mészkőbányákat is: és igy ezek egyáltalában olly szerek és anyagok, mellyeket depretiálni, és semmibe venni nem lehet. A’ tulajdonjog tehát e’ részben is olly világos lévén, ezen §-t szinte kihagyandónak vélem.

Gr. Pálffy József: — A’ tulajdonjogot csak akkor lehet megszoritani, ha a’ status okvetlen szüksége kívánja Fő-Rendi Napló IV. köt. 79