1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 151. ülés
CLI ülés Fő-RR. naplója Május 20-án 1844. 311 inkább, mert ha nem vágott az ország a’ birtokos tulajdonába akkor, midőn az erdők iránti törvényes intézkedés Bányatörvény tétetett, — úgy szinte a’ vadászat iránt is: nem sértethelik meg a’ tulajdonosi jog akkor, midőn a’ kőszén iránt statusgazdasági szempontból törvényes intézkedés történik. Gr. Andrdssy György, sdrosi főispán: — Elörebocsátván, hogy kőszenem nincs, és nem is lesz jószágaimban, ’s hozzátévén, miszerint csekély tehetségemmel mindig a’ bányászat előmozdítására törekedtem, és tettem is, mit lehettem: mégis Egocsa tiszt, főispánja előadásához ragaszkodom. Tekintsük csak, hogy a’ kőszén jelenleg hazánkban mikép áll? annak használata a’ bányászatot illetőleg kevésre terjed el úgy, hogy az e’ részbeni rendelkezés, mint azt Egocsa tiszt, főispánja igen helyesen, megjegyzé, idöelötti lenne; és azt lévén még hozzá, mit a’ fejervári püspök ur mondott, hogy késő lesz rendelkezni, midőn az erdők el lesznek pusztítva, bár elismerem, hogy nagy része az erdőknek el van pusztítva, — azon pusztítások mégis azon időtől fogva számíthatók, midőn a’ fának becse veszni kezdett; mert higye el méltóságod! hogy ott, hol a’ fának becse és ára van, minden földesur saját érdekénél fogva azon van, hogy erdeit mindinkább ápolja: ’s igy olt, hol a’ fának ára van, mindig lesz erdő; ’s nem is tartok attól, miután Magyarország erdőséggel bővelkedik, hogy olly hamar megszűnjék azon szer. E’ törvény csak a’ bányászatot illeti, és igy ebben a’ kőszénről nem lehet máskép rendelkezni, mint csak a’ bányászatot illetőleg. E’ szerint, mindezért mind pedig azértis, hogy ezen rendelkezés sok nehézséggel volna összekötve, — mert az, mit a’ KK és RR e’ részben a’ kér. ülésben előadtak, soha nem lenne kielégítő, mivel ahhoz sokféle vizsgálódás és tapasztalás kívántatik, — még figyelmessé kívánom tenni a’ Fö-RRet, hogy eddig legalább a’ földesúri jogokhoz számíttatott a’ kőszénnek kutatása és használása: és igy nem látom át, hogy ezen jogot egy pennavonással olly könnyen kilehelne törülni (Helyes!). B. Perényi Zsigmond, ugocsai főispán: — Őszintén megvallom , örömest engedek olly indokoknak, melylyeknek alapját látom, és ha meg volnék győződve, hogy hazánkban az erdők azért pusztítattak el eddig, mert köszénbányák nem nyittattak, örömest engednék; de azt hiszem, hogy az erdökpusztilásának nem ez az oka, hanem az, hogy roszul kezeltettek, hogy a’ forestralis törvényes rendeletek nem tartattak meg. Egyébiránt a’ méltóságos püspök ur előadása azon suppositumon alapszik, hogy mindenütt, hol erdőség van, köszénbánya is létezik; de ritkán történik ez igy, mert tapasztaljuk, hogy a’ bányavárosok körül az erdők jó karban vannak; de hol nincs bányaváros, ott a’ fa igen olcsó, a’ közlekedési módok hiánya miatt el nem adathatik, úgy hogy a’ földesuraknak az erdőkre felügyeleti költségét sem fizeti ki. Ez az oka, hogy az erdők nálunk nem mindenütt jókarban állanak; legyen csak egyszer könnyű a’ közlekedés, •— hogy az egyik tájék a’ másikat kisegíthesse, és tartassanak meg a’ forestralis rendeletek: az erdők pusztítását tapasztalni nem fogjuk. És igy a’ püspök urnák azon indoka, hogy csak akkor kell rendelkezést tenni, midőn már az erdők elpusztulnának, állana akkor, ha azért pusztulnának el az erdők mert köszénbányák nincsenek; de ugyhiszem ha a’ köszénbányák hasznot fognak hajtani, kétségkívül megfognak nyittatni. Mi illeti ö méltóságának azon okoskodását, hogyha nem volt a’ tulajdonosi jognak megsértése az erdökröli ésvadászatróli rendelkezés: hogy történhetnék annak megsértése statusgazdasági tekintetből, midőn a’ kőszénbányákról rendelkezünk? A’méltóságos püspök urnák ezen okoskodása sem áll: mert az erdőt a’ haza látta és ismerte, mint a’ honnak kincsét; ’s ellenben a’ kőszénbányák még csak igen gyéren nyittattak meg, és igy csak akkor, ha már egyszer lesznek, leend helyén rendelkezni; de jelenleg még annak szüksége nem forog fen. Gr. Károlyi György, békési főispán: — Én a’ hazában létező köszént olly kincsnek tekintem, melly noha most parlagon fekszik, annak becse szaporításáról és felemeléséről a’ törvényhozásnak inkább kell gondoskodni, mintsem annak ellensúlyául olly törvényt hozni, mi annak becsét elnyomná. Felfogásom szerint azon észrevétel, mellyet nyitrai főispán ö nagyméltósága előhozott, azon kincsnek becsét generatiókra sülyesztené inkább, mint emelné: mert ha a’ Kamarának szabad mindenütt kőszén után kutatni, azon egy törvény, hogy szabad neki azt tenni, — bizonyosan a’ földesur jogait szorítván meg, annak becsét leszállítaná. De más részről annak, hogy az erdők hazánkban olly elhanyagolt állapotban vannak, okát Sáros megye tisztelt főispánja megfejtette: mert bizonyosan ha látni fogják a’földesurak, hogy a’ fának becse nöttönnö, nem hiszem, hogy találkoznának ollyanok, kik a’köszénbányák rendezésére segédkezet ne nyújtanának. De azon indok, mellyet a’ fejérvári püspök előhozott, sem győz meg; sőt inkább az ellenkezőre vezérel, hogy t. i. mivel a’ földesurnak kötelességében áll faizást adni a’ szegénységnek, egyszersmind kötelessége legyen a’ földesurnak köszént adni a’bányászat folytatására. E’kettő egymástól olly különböző természetű, hogy egyik a’ másik mellett jól elállhat a’ nélkül, hogy indokul szolgálhatna egyik vagy másikra nézve. Azért azt vélem, hogy a’ KK és RR a’ kőszénre nézve ez alkalommal ne szólittassanak fel, hogy az iránt rendelkezést tegyenek; hanem inkább maradjon meg e’ részbeni szerkezetük. Nádor ö cs. kir. fensége: — Csak azon észrevételt kívánom a’ mélt. Fö-RRnek tenni, hogy a’t. RR mostani javaslatában a’ köszénbányáról említés nincsen; és igy a’ t. RRnek erre nézve feleletet adni nem lehet. Mi Nyitra megye tisztelt főispánja ö méltóságának azon előadását illeti, hogy szólittassanak fel a’ t. RR, hogy a’ kőszénről tanácskozzanak: úgy vélem, hogyha ezen tárgyat figyelemmel vizsgálom, nem egyezhetem meg egészen azokkal, kik azt hiszik, hogy nincs itt az ideje és szüksége a’ köszénröli intézkedésnek: mert vélekedésem szerint a’ kőszén az ország legnagyobb gazdaságához tartozik. És miután látjuk, hogy a’müipar hazánkban mindennap előmenetelt tesz, a’ köszénröli törvényes intézkedés még inkább szükségessé válik: mert előbb kell azt tenni, mielőtt a’ hiány észrevételik: mert a’ törvényhozásnak gondossága igényli, hogy intézkedést tegyen addig, mig a’ hiány nem tapasztaltaik. Mi a’ köszénbányák művelését illeti: hazánk is bizonyítja, hogy valamint a’ köszénbányák által az ipart előmozdítani lehet, úgy ha nem művelteinek elégségesen, néha ezen nemzeti kincs kárt szenvedne. így vannak példák, hogy olly helyen, hol nevezetes köszénbányák voltak, miután vizszakadások történlek, a’ legnagyobb tűz támadott, és legnagyobb részét a’ kőszénnek megemésztette, mi különben a’ honnak legtöbb hasznot hajihatot 78 *
