1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 151. ülés
CLI iilés Fö-RR. naplója Május 20-án 1844. 309 Nádor ö cs. kir. fensége: — Tessék az itélömester urnák a’ köziratot elrendelni. Miután az izenetnek elolva-Bányatörvény, sása bevégeztetett: átmegyünk a’ bányatörvénykönyvre, és miután ezen tárgy a’ Fö-RR elölt úgyis ismeretes, annak mindjárt szakaszonkinti tárgyalásába fogunk ereszkedni. Méltézlassanak tehát a’ Fö-RR minden egyes felolvasott szakaszra nézve netalán lévő észrevételeiket megtenni. Ennek következtében Kelemen János hir. szcméhjnühi itélömester olvassa a’ magyar-bányatörvényjavaslalot, és a’ bányaközjogról szóló I. rész lsö czikkének 1. §-át. Keglevich János, főpohárnokmester:— Ezen § iránt nekem különféle észrevételeim vannak; lör: ezen § ki nem merítő, mert abban öt érczeknek elöszámlálása hiányzik, például: nincs benne megemlítve azon érez, melly egyedül csak hazánkban találtatik, t. i. a’ Tellurium, melly Erdélyben nem messze Zalatnától a’ maria-lorettooi bányában nagymennyiségben találtatik, és sehol másutt nem; továbbá hiányzik az Osmium Yridium, melly uiryan Magyarországban nem találtatik, és eddig csak Déliamericában és az Ural hegyen találtatik: de szükségesnek találom azért elősorolni, mert itt a’ Csilla, melly szinte Magyarországban nem találtatik, még is elösoroltatik. Ha tehát az egyik elösoroltatik: miért nem a’ másik? a’ 3-ik érez, melly itt emlittetik, a’ Palladium, melly igen drága és ritka, és most egyedül csak Brasiliában talaltalik; a’ 4-ik érez az Arzenicum, ez is a’ valóságos érczek közé tartozik; az 5-ik Vismulhum továbbá a’ Dárdány, ón, kén nem érez, hanem más ásvány: azt tehát más ásványok közt, olt t. i., hol Kobaltról van szó, kell említeni. És igy szükségesnek találnám, hogy ezen szavak beigtatnának ide: „mindenféle érczek, úgy minden feltalálandó érczek is“, mert feltaláltathatnak még többféle érczek is, mellyek hazánkban felfedezve még nincsenek; azokra nézve kérdés támadhatik: hogy kir. adamányozás alá larloznak-e vagy sem ? B. MednyánszkyAlajos, nyitrai főispán: — Nem akarom untatni a’Fö-RRet azoknak elösorolásával, mellyekböl a’ bányai kir. adományozási jog következtetik; és nem akarom említeni azt, miszerint eleintén az ország kezdetétől fogva a’ bányák művelése kizárólagos kir. jog volt, és mikép ment az át később az ország lakosaira? azok úgyis tudva lévén a’ Fö-RR előtt, azokat nem hozom elé; hanem ezen szakasz iránti észrevételeimet egyedül az érczek felszámolására szorítom, és egyáltalában ö nagyméltósága a’ főpohárnok észrevételét osztom ugyan, miszerint mind azon érczek, mellyek most az uj vegytan szerint azoknak elismertetnek, itt elöszámlálva nincsenek: de nem akarok mindazáltal azoknak egyenkinti elösorolásába bocsátkozni, mellyek itt hiányzanak; más részről nem hallgathatom el, mikint számos törvényeink, mellyek lsö Lajos királyunk óta alkottattak az iránt, hogy minden nemű érez felkeresése csak kir. adományozás következtében történhessék, az által, ha úgy maradna a’ szerkezet, mint van, némikép talán megszoritlatnának. Erre engem fökép azon tekintet vezérel, hogy most törvényeink betüszerinti magyarázata divatba kezd jöni; miután tehát törvények alkottatnak későbbi időkre, és figyelmeznünk kell olly annyira, hogy minden időkben a’ törvény értelmének tökéletesen elégtétessék és semmiféle félremagyarázásra alkalom ne szolgáltassák, ezen oknál fogva, midőn itt egyes érczek elöszámláltatnak, a’ Kék lény után szeretném ezen pár szót tenni: „vagy bár mi más érczek“; mi ha bejöne, tökéletesen megvolnék elégedve ezen §-szal. Gr. Andrássy György, sárost főispán: — Azt tartom, hogy ezen törvény azért alkottatik, hogy életbelépjen, nem pedig, hogy tudományos könyvnek tartassák: és igy abban, mit gr. Keglevich János mondott, miszerint meglehet, hogy még több érczek is vannak, és hogy e’ részben annak következtében módosítás tétessék, meg nem egyezem. Általánosan mondhatom, hogy a’ tudós világ még e’ részben tökéletesen tisztában nincs, hogy mi neveztessék éreznek, és mi nem? és az is bizonyos, hogy minduntalan uj érczek találtatnak fel; de a’jelen törvénykönyvnek feladása az, hogy csak azon érczek felett rendelkezzék, mellyek hazánkban a’ közönséges életben használtatnak, és közkereskedés tárgyává váltak; azon érczek pedig, mellyeket ö n. mélt. említett, — tudományomra egalább, — nem ollyanok. Mit nyitrai főispán ö n. mélt. előhozott, miszerint egyáltalában mondassák ki: „minden egyéb érczek,“ — ezt szinte el nem fogadhatom, mert attól tartok, hogy némi súrlódásokra fog okot szolgáltatni, t. i. mindig fenmarad azon kérdés: hogy valamelly ásvány ércz-e, vagy nem? ’s igy ha késöbbb olly érez találtatik fel, melly közhasználatú lenne, az mindenkor bemehet a’ törvénybe; de jelenleg több érczeket az itt elősoroltaknál nem tudok, mellyek közhasználat tárgyai lennének. Busán Herman, horvátországi követ: — Utasításom és föpohárnokmester ö nmgt. előadása következtében kinyilatkoztatom, hogy a’ többi ásványokkal a’ vas is királyi adományozás alá vettessék. Gr. Keglevich János, főpohárnok: — Arra, mit a’ sárosi tisztelt főispán előadott, miszerint az általam említett érczek nem használtatnak, — csak azt jegyzem meg: hogy az Arzenicum a’ patikákban igen is használtatik, valamint a’ Vismuthnak is nagy haszna van, az Osmium Yridiumról és Telluriumról nem szólok, az az aerariumnak milliókat hozott be, mert öszsze van kötve néha 40, 50 peentnyi arannyal. B. Perényi Zsigmond, ugocsai főispán: — Csatlakozom a’ sárosi főispán vélekedéséhez; okom pedig az, hogy a’ törvény alkotásánál szükséges arra is tekinteni, hogy a’ törvény világos legyen; eddig bányatörvényeink épen azért nem eszközölték a’ bányászat felvirágzását, mert e’ tekintetben hiányosak lévén — súrlódásokra szolgáltattak alkalmat; és gyakorlati példát hozok fel, mit szült ezen általános kifejezés: „mindenféle érez“? mert ez alatt találtaték a’ Timsó, — a' kincstár azt éreznek nevezvén, urburát kívánt tőle; pedig a’ vegytan szerint nem érez. Mind azon súrlódások kikerülését csak akkor eszközölhetjük, ha azon kifejezéseket, mellyek azokra alkalmat adnak, elmellözzük. A kincstárra nézve törvényes elv az, hogy minden érczekböl urbura adassék a’ kincstárnak, azon tekintetből, hogy azon költségek fedeztessenek, mellyek részéről a’ bánya művelésére tétetnek. És igy az ország azon elvből indulva ki, ha jövendőre valamelly uj érez feltaláltatnék, bizonyosan nem fog vonakodni az olly ér-Fö-Rendi Napló IV. köt. 78
