1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 150. ülés
304 CL iilés Fő-RR. naplója Május 17-én 1844. K városok a’két lábla közt vita lámadand, mellynek következései kellemetlenek lehelnek, mert kénytelenittetnénk kijeién— rendelése jenj |10g-y az országgyűlés coordinálva nem lévén az eddigi törvényes szokás szerint ö cs. kir. Fensége, mint nem óe?e^2KBnek’csak ezen tábla, hanem az egész országgyűlés elnökének fenséges jogaihoz tartozik a’ tárgyaknak kitűzése, ki bölcsesége szerint legjobban tudja mikor kell valamelly tárgyat felvenni, vagy nem; és igy azon vitatkozás által megszaporittatnának az elnökséggel összekötött nehézségek. Elhiszem én azt, hogy szükséges a’ Ilajdu- és Jász-Kun kerületek elrendezését eszközleni; de megvallom, ha a’ rendezést a’ t. RH annyira szükségesnek tartják, miért nem javasolják egyszersmind a’ káptalanoknak elrendezését? — a’ Fö-RR a’ rendezésektől vonakodni nem fognak, és nem, hogy e’ tárgyak szőnyegre jőjenek. Gr. Batthyányi Kázmér: — Alig hiszem, hogy e’ tábla czélja lehet a’ másik táblától jött tárgyat nem tárgyalni és fel nem venni; de gyakorlatilag még is megtörténhetik, hogy halasztás és nemfelelés által bizonyos tárgyak tárgyalatlanul maradnak, azért rósz példa volna nézetem szerint, ha néha kevesebbé fontos, máskor igen fontos tárgyak alkalmával történhetnék az elhalasztás; és igy azért, mivel a’ KK és RR ide nyilatkoztatták ki magukat, kezetfogok gr. Batthyányi Lajossal, és kérem cs. kir. Fenségedet, méltóztassék kimondani: hogy mikor fog ezen tárgy tanácskozás alá vétetni? B. Rédl Imre: — Valóban, a’ mint emlékezem, a’ t. RR azon felszólítását és kérdését, hogy miért nem, tárgyaljuk a’ több hét elölt átküldött tárgyakat? én is első ízben történtnek, és mint Sáros megye mélt. főispánja terjedelmesen megmutatta, ezt a’ diaeta coordinatiójába vágónak tartom. — Eddig t. i. a’ KK és RR mindjárt a’ kií\ előadások után azon tárgyakat vették fel, mellyek nekik tetszettek a’ nélkül, hogy valakinek legkisebb befolyása, vagy kifogása lett volna azok felvételének sorozata iránt; viszont a’ mélt. Fö-RRnek soha nem tagadott szokásában volt, hogy azokat, miket országgyűlésünk legmélyebben tisztelt elnökének bölcs és mély belátása szerint kijelelni tetszett, tárgyalás alá venni a’ nélkül, hogy valami rendet, vagy sorozatot tartottak volna, a’ szükség vétetvén általánosan sinórmértékül. Ha pedig a1 KK és RR azt kívánják, hogy e’ tárgyban jövendőre valami rend tartassák, kellett volna azt a’ KK és RRnek indítvány formában nekünk átküldeni, és azt mondani, hogy addig is, mig az országgyűlés elrendeztelik, a’ tárgynak elrendezése iránt a’ mélt. Fö-RR megegyezni méltóztassanak. Ali a’ kérdésnek jelen állását illeti, mélyen tisztelt országbirája méltóztatott véleményét kimondani, mellyhez részemről én is járulok, tanácsosabbnak vélvén, nehogy uj vitákba ereszkedjünk a’ t. KK és RRnek felszólításukra semmit sem felelni. — Sztankocits János, győri megyés püspök: — Országbirája ö méltóságával egyetértek; e’ táblának gyakorlatát közelebbről ismerni szerencsém lévén, azon igen mélyen tisztelt fenséges Elnökünk, ki közel 50 év óta viseli az elnökséget, ezen táblánál a’ tanácskozást mind eddig úgy kormányozta, ’s rendezte, mint azt bölcsesége szerint legczélszerübbnek találta; és nemcsak e’ tábla, banem az egész ország tetszését és báláját is meg érdemelte (harsány éljenzés!). Most a’ KK és RR olly lépést tesznek, melly állal az eddigi szokást változtatni akarják, felszólítván bennünket, hogy mikor fogjuk felvenni ezen tárgyakat. Megvallom, hogy azt, mit e’ tekintetben országbíró ö nagyméltósága mondani méltóztatott, legbölcsebbnek tartom, t. i. hogy hallgassuk el az egészet; máskép nem tudom milly csiklandós kérdésbe ereszkednénk, melly valóban súrlódásokra adna alkalmat. Azon felszólítást, mellyet gr. Batthyányi Lajos és B. Wenkheim Béla ö méltóságuktól hallottam, miszerint egyike a’ mélt. uraknak feleletet kíván, a’ másik pedig ezen táblának azon indítványt tévé, hogy ezen vagy azon tárgyat vegye fel, — nem találom a’ maga helyén, és az elnöki joggal megegyeztethetönek; ugyanazért a’ dolog érdemére nézve országbíró ö nagyméltóságával voksolok. Gr. Keglevich Gábor, főtárnokmester: — Mi engemet illet: azon véleményben vagyok, hogy a’ két tábla egymás irányáben abba nem avatkozhatik, milly tárgyakat mikor vegyen fel. Eddig a’ mélt. Fö-RR mindig tökéletesen megnyugodtak ö cs. kir. Fensége bölcs elrendezésében és kitűzésében, és mennyire emlékezem nem is intéztetett más kérdés ö Fenségéhez, mint az, hogy azon tárgyak, mint mellyeket felvétetni kegyesen rendelni méltóztatik, a’ mélt. főrendi tábla egyéneit előre tudósítani méltóztassék. Az iránt azonban, hogy ez vagy amaz tárgy előbb vétessék fel, sem ezen, sem más országgyűlésen soha kérdés nem tétetett. Én tökéletesen megnyugszom ö cs. kir. Fenségének intézkedéseiben, kinek vezérlete és kormányzása alatt vagyon az országgyűlése. Egyébiránt nem látom szükségesnek, hogy a’ KK és RRnek valami feleletet adjunk. Gr. Batthyányi Lajos: — Ámbár Fenséges elnökünknek nincs nagyobb tisztelője nálamnál, mégis szívesen engedem át a’ panegyricus szerepet a’ mélt. püspök urnák, és én ezért, hogy ezen testület elnökének irántami jó véleményét ne koczkázlassam, én mindigazon értelemben fogok szólani, tnellyben azt értelmem ’s szándokom tisztasága, és igaz meggyőződésem fogja tőlem követelni; ezen tábla és becsületem iránti kötelességemet teljesítvén, az iránt senkinek rendrentasitását el nem fogadom. — Gr. Batthyányi Imre, főlocászmester: — Nekem szerencsém volt több országgyűléseken jelen lenni, és mindig úgy tapasztaltam, hogy az országgyűlési tárgyak kitűzése mindig az elnöki joghoz tartozott, — és a mostani kérdésre nézve épen ezen táblának méltósága megkivánja azt, hogy semmit se feleljünk, nehogy kellemetlen vitatásokra adjunk alkalmat; de különben az elnöki jogokat fenlartatni kívánom. — Gr. Desseöwffy Emil: — Miután a’ t. RR direct felszólítást intéztek hozzánk , azt egészen hallgatással elmellözni nem volna tanácsos, különben ezen praecedens következtében későbbre egy veszélyes gyakorlat támadhatna. Én nem vagyok barátja a’ két tábla közti olly vitáknak, mellyekre nézve előrelátható, hogy resultatumra nem vezetnek, de azért minden vitákat elmellözni nem tartom czélszerünek, kivált ha a’ dolog olly terrénumra álliftatik, mellyen azt védelmezni is lehet; mert bizonyos, hogy az eddigi gyakorlatnál fogva az egyik tábla a’ másiknak bel oeconomiájába nem avatkozott, és a’ tárgyak sorozatát, vagy az ülések tartása idejét az egyik tábla a’ másiknak
