1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 124. ülés
25 CXXIV ülés Fő-RR. naplója Márczius 18-án 1844. lak az általok történt választások factorai is lenni; ellenben a’sokaság ezen gyarlóságoktól épen sokasága miatt Sx. kir. TMoment: és így választásiban inkább meggyőződését követi és az érdem méltánylása is inkább fér szivéhez — Az ,ol‘rem,eiéseelőadottaknál fogva tehát én mind a’ városok belviszonyai és csendessége, mind a’ status érdeke tekintetéből a’ közvefellen választás mellett nyilatkozom. B IVenkeim Béla: — Magam is azt tartom, nem arról van szó, hogy mikép történjék a’ választás: in concrelo-e, vagy osztassanak fel a’ választók kerületekre, — vagy abból, ha a’ követeket a’ polgárok választanák az utasításokat pedig a’ képviselő testület adná, milly összeütközések következnének? — mondom - mind erről szó nincsen; hanem egyedül arról: hogy az országgyűlési követeket kik válaszszák? A’ t. KK. és RR. azt kívánják: hogy az országgyűlési követeket az öszszes polgárok közvetlen válasszák; gróf Zichy Ferencz azonban pártolja e’ tekintetben a’ városi követek állal készített szerkezetet, melly az országgyűlési kövelvá- Iasztását a’képviselő testületre bízza. Megvallom, ezen választás gyakorlatát a’ képviseleti rendszernek alapeszméjével megegyeztetni egyátalában nemtudom — annyival inkább, miután a’ political jogok gyakorlatára nézve a’ inéit, főrendi táblának többsége oily nagy óvatossággal járt el; — a’ mélt. Fő-RR. ebbeli eljárása és a’ mostani indítvány közt tehát némi ellenkezést látok: mert vajmi nagy különbség van a’ között, minélfogva valaki a’ képviselő testület választásában résztvesz, és azon jog között, minélfogva a’ követválasztást közvetlen gyakorolja; mert ha az illy quálificatio mellett alkalmasnak nem tartjuk a' polgárt arra, hogy követel választhasson, de mégis azon tulajdonnal bírónak tartjuk, hogy jó képviselő testületet fog választani, de más részről látom, hogy ha ezen rendszer megállapittatik, a’ polgárok politicus joggal sem de facto, sem de jure bírni nem fognak; mert azt, hogy maga helyett nevezzen ki valakit, ki a’ követet válassza és utasítsa, azt politicus jognak nem tekintem; ’s ezen rendszer által a’ városokban a’ képviseletet nem hogy kiterjesztenök, hanem inkább még szükebb korlátok közé szorítjuk: mert mihelyt ezen javaslat meg lesz állapítva, a’ többi polgároknak semmi befolyása nem lesz, — pedig előadhatja magát azon eset, hogy egy bizonyos egyén elmebeli tehetséggel, nagy jövedelemmel, szóval mindennemű qualificatióval bír, és reá nézve az, hogy a’ képviselői testületbe bejöhessen, korteskedéstöl fog függni, és megtörténhetik, hogy mind azon tulajdonságai daczára, mellyeknél fogva méltán igenyélheti azt, hogy résztvehessen a' követválasztásban és törvényhozásban, ezen tekinteteknél fogva nem tarthat számot megválazthatására; például: történhetik, hogy valakinek 3— 4 háza van Pesten, a’ mellett igen értelmes ember; — hanem ha ki lesz kiáltva , hogy conservativ nézetű ember, a’ képviselő testületbe nem fog jöhetni; és igy ha gróf Zichy Ferencz űr javaslata elfogadtatik, a’ választók száma igen csekély lesz, és a’ polgároknak legnagyobb száma az alkolmányos és political jogok gyakorlatából kilesz zárva. Itt az az alternativa áll előttünk: hogy vagy adjunk részt a’ polgároknak a’ politicai jogok gyakorlatában, vagy ne adjunk. Én annyira barátja vagyok a’ közvetlen választásnak, hogy inkább a’ legmagasabb census mellett kész volnék szavazni, és a’ polgárok számát ahhozképest megszorítani, de őket közvetlen politicai jogok gyakorlásával felruházni annyit tenne, mint olly qualificatiót állítani fel, melly mellett 8,000 polgár volna, de annak a’ követválasztásra közvetlen befolyása nem lenne. De egyébiránt is olly lényegesnek tartom a’ követválasztást és azt, hogy abban közvetlen résztvegyenek a’ polgárok: mert előrelátható, hogy ha a’ polgárok olly választásra hivatnak meg, hol csak a" képviselő testületet választhatják: az illy választás iránt semmi részvéttel nem lesznek; ellenben ha tudják, hogy ők maguk fognak követeket választani, — ha tudják, hogy ők maguk hozhatnak ítéletet és bírálhatják meg a’ dolgot, nagy lelkesedéssel és részvéttel fognak viseltetni, mert intézkedéseikhez csatolva van azon remény, hogy valódilag lesznek képviselve, és hogy némi önkény és igazságtalan teher ellen biztosítva lesznek. Ha pedig a’ választást a’képviselő testületek veszik át, akkor kérdem: valljon azon testület a’ polgárok szellemében fogja-e a’ választást megtenni.'' — valljon nem fog-e ismét a’ bureaucratia és nepotismus közvetlen befolyást gyakorolni?; és hogy ez történni fog, a’ kir. városok jelen állapotja mutatja. Nem akarok a’ dolog theorelicus oldalába bocsátkozni; én az elvet magát nem féltem : mert meg vagyok győződve, hogy a' t. KK. es RR. az itt felállított elvektől egy hajszálnyit sem fognak távozni, mert ezen elvet, mint „conditio sine qua nonw-l állították fel arra nézve, hogy a kir. városoknak országgyűlési szavazati jog adassék, különben e1 tekintetben a’ kir. városokat azon állapotban fogják hagyni, mellyben most vannak: ennélfogva ha a’ méllgos Fő-RR. kívánják, hogy ezen munkálatból legyen valami, ezen alapelvet megtámadni sem tanácsos sem czélszerü. Azt mondá mélt. gróf Zichy Ferencz: hogy ö is kívánja, hogy az országgyűlési követ a’ közbizodalom jelöltje legyen, és ne a városi tanács s ne egy elzárt testületnek jelöltje; — de kérdem: ha a’ méltós gróf csak 30—40 vagy 200—300 emberre kívánja bízni a választást, és a’ többi polgároknak befolyása nem lesz, lesz-e azon követ, ki ekkint választatik, a’ közbizodalomnak jelöltje? Attól fél ö méltósága, hogy a’ polgárok száma növekedni fog; — ez nem nagy baj, de más részről általánosan nem is áll minden városra nézve, — igy például: Pesten a’ polgárok száma talán 8,000-re log felmenni, de számtalan városokat tudok, hol azon qualificalio mellett, mellyet a’ mélt. Fő-RR. felállítottak, különösen a magyar városokban, a’ polgárok száma csökkenni fog, mint például üebreczen, Szabadka és Szeged városában, fél továbbá a’ m. gr. attól: hogy ezen nagyszámú tömegeknek jválasztási oggyakorlata által a városokba is be fognak harapózni az alkotmányos életnek azon kinövései, mellyeket a’ megyékben tapasztalunk, és attól tart, hogj a szabad ság helyeit szabadosság, corteskedések és agitatiók fognak létezni. Én azt hiszem, hogy az agitatio által több haszon, mint kár fog következhetni; ’s megengedem, hogy addig is a megyékben némelly kicsapongások történtek, de kérdem más részről: nem épen ezen agitalióknak köszönhetjük-e hazánkban a’ leghasznosabb, a legczélszerübb intézke déseket? Vagy azt kívánja a’ mélt. úr, hogy a’ reform hazánkban olly csendesen, nyugalmasan és rendesen juen en , mint a’ pápa választás? és valljon hazánkban azon megyék részéről jöttek-e a legczélszerübb intézke é.e , hol a’ választások a’ legnagyobb csenddel és renddel mentek véghez? — valljon ezen inégyékbéh jele tette Fő-Rendi Napló IV. köt. ~
