1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 124. ülés

23 gárság által: szükséges, hogy nagyobb városokban a’ választókat illetőleg a’ város bizonyos kerületekre Se. kir. v»ro­­osztassék fel, mert azt mégis kívánni nem lehet, hogy 600, 700, sőt 800 választó egy helyen a’ szabadé»-9oltrentlezése­­alatt összegyülekezve, a’ választást eszközölje; — ez kivihetetlen, — vagy a’ legnagyobb zavarokra és veszélyekre szolgáltatna alkalmat: igy tehát a’ várost bizonyos kerületekre felosztani szükséges. Ila Így eszközöl­tetik a’választás, és a’candidatiónak helye nincsen, természetesen következik: hogy minden kerületnek külön választottja lesz; ez a’ városokban levő különböző érdekeknél fogva feltehető, ’s igy előrelátható, hogy ha a’ vá­lasztások scrutinium által történnek, azok sok egyénekre fognak esni, és igy ha sokfelé elágaznak a’ választások, szükséges: hogy vagy absolut vagy relativ többség határozzon; ha relativ többség elégséges, annak mi lesz kö­vetkezése? — akkor az történhetik: hogy olly városban, mellyben — teszem — 8000 választó van, 500 relativ többség által választatnék a’ követ, ha t. i. a’ voksok sokfelé elágaznának és igy az 500 vokssal megválasztott követ nem lenne a’ többségnek követe, és nem fogná a’ városnak közbizodalmát bírni: ’s igy nem szükséges ez esetben kívánni azt, hogy 8000 válaszszon, mert 500, vagy 600 ember is ekkint választhatott volna ; — ha pe­dig az kívántatik, hogy absolut többség legyen: annak gyakorlati kivitelére teszem figyelmetessekké a’ méltóságos Fö-RRet. Ugyanis arra nézve mi lesz szükséges? például egy nagyobb városban 6000 választó lévén, a’ város tiz kerületre fog felosztatni és meglehet, hogy minden kerületnek külön candidalusa fog lenni: és akkor jönne elő azon eset, mellyet a’ teli. KK. és RR. előhoznak, t. i. hogy azok között, kiknek relativ többség jutott, történjék uj választás, és ez folytaltassék addig, migaz absolut többség nem nyilatkozott; már kérdem: ha 30 és 40, — 200 vagy 300 voks van, ennek gyakorlati kivitelét felfoghatom; de a’ hol 4000, 5000, 6000, sőt több választók vágynak, hogy ez mikint történhessék a’ legnagyobb agitatio és korteskedések nélkül? fel nem foghatom; sőt kéreken tagadom, hogy igy történhessék; — ott a’ gyakorlati kivitelt sem tartom lehetségesnek, hanem úgy hiszem, hogy hónapok fognak kivántatni a’ választás illy módoni eszközlésére, — és következménye nem lesz más, mint a’ rendnek felháboritása. — Mind ezek után van még egy gyakorlati észrevételem ; a’ tek. KK. és RR. azt javasolják, hogy az összes polgárság válaszsza a követet, — továbbá midőn a köz- vagy polgári gyűlésekről van szó, mit javasolnak? azt: hogy a’ közgyűlések adják az utasítást a’ köveinek; kérdem tehát: mi ellenmondásba jönének itt a’ tek. KK. és RR. akkor t.i., midőn mások által kívánják a’ követeket választatni, mások által az utasítást adni? — mi fog továbbá akkor történni, ha a’ követ visszahívandó? mert utasítást csak úgy gondolok és tudok magamnak képzelni, ha egyszersmind kötelező is, mivel kötelező erőnélküli utasítást gondolni nem tudok; igy pedig, a’ mint a‘ tek. KK. és RR. javasolják, az utasítás felesleges volna, ha azon testület, melly a’ követet utasítja, azt vissza nem hívhatja, — a’ követet utasításának megtartására nem szoríthatja; és kérdem: ki őrködik az utasítás megtar­tása felelt? kinek áll jusabban, ha a’ követ meg nem tartja utasítását, azt visszahívni? annak-e, ki öt küldi, vagy pedig annak, ki az utasítást adja? — ha annak, ki a’ követet küldi, hatalmában állana az utasítást megszegett kö­vetet viszszahivni, természetes következése volna az: hogy ugyanazon egyénnek hatalmába adatnék olly valami felöl Ítéletet hozni, mire nézve eléggé kiképezve nem találtatott; ha pedig neki nem lulajdonittatik ezen erő és hatalom azon követet, mellyet választott, és ez utasítását meg nem tartja, visszahívni: akkor mi történnék?: a' követségi jus nem más mint illusorius. Mind ezen tekinteteknél fogva én a’ t. KK. és RRnek az egész polgárságra kiterjesztett követválasztási javaslatát, mint veszélyest, mint ollyant, melly a’ közrendet és csendet háborgatja, el nem fogadhatom; és inkább javaslom a’ m. Fö-RRnek a’ városi követek által készilett szerkezetnek elfogadását, melly igy szól: „minden polgár aj a’ városi képviselő testület tagjait közvetlen választja; bj a’ városi képviselő testület tagjává, országgyűlési követté és a’ városi közhivatalokra — a’ mennyiben a’ jelen törvényben megkívánt személyes kiképzéssel bir — választathatik; — ej a’ törvények értelmében a' polgároknak tulajdonított kiváltságo­kat, nem különben némelly városokban jogszerüleg egyedül a’ polgárságot illető kiváltságos haszonvételeket él­vezheti.“ — Ebben csak azon elv rejlik, hogy t. i. a’ választó választható is; azaz: annak, kinek activ választási képessége van, egyszersmind passiv választási képessége legyen. Ezen elvet a’ t. KK. és RR. szerkezeiében nem találom, — és óhajtanám, hogy kimondassák; — ha mindazáltal ebben a’ mélt. Fö-RRnek felakadásuk van, ez nem lényege a’ dolognak, és ahhoz nem ragaszkodom, hanem továbbá is a’ mélt. Fö-RRnek a' városi követek szerkezetét, mellyet felolvastam , figyelmébe ajánlom. B. Majlhényi László: — Én a’ kettős választás czélját nem értem, hasznát tagadom. — A’ kettős választás nem uj eszme, ’s ezen tárgy Europa minden alkotmányos országaiban megvítaltatott. — Francziaország, melly a legtöbb politicus uj eszmék bölcsője, szinte nagy figyelmet fordított e’ tárgyra; — hanem az elmesurlódásoknak és hosszas vitatásoknak a’ kettős választásra nem lett kedvező eredménye, — és Europa kitüntetett slálusférfiai a' kettős választás felett, melly a’ képviseleti rendszert lényegéből, természetéből kivetkezteti, kimondották a’ kár­hozatot. Én részemről véleményemmel szinte ezen Ítélethez járulok, — ’s azt hiszem, hogy magában a’ képviselet szó értelmében fekszik már a’ kettős választás czáfolala: mert képviselni csak azt lehet, ki által a’ képviselésre közvetetlen megbizatunk. E’ szerint, ha a’ mélt. Fő-RR. a’ városokban a’ kettős választást megalapítják, a váro­sokra a’ képviseleti rendszert egyszersmind megszüntették, — és a’ városi követek nem fogják az illető városok összes polgárságát, hanem csak ezeknek megbízottjait, kik állal a’ követek választattak, képviselni. Igen jól tudom én, hogy a’ status érdekét, de még a’ városok elrendezését sem lehet valatnelly általános systhemának alá­rendelni, — tudom továbbá azt is, hogy a’ külföld doctrinái anomalus állapotunkra nem mindig alkalmazhatók, és ennélfogva én a’kettős választást épen nem, mint a’ képviseleti rendszerrel ellenkezőt, hanem mint a’ városok belviszonyaira és csendességére károst, a’ status érdekére pedig nem hasznost, kívánom elmellőzni. A tör­vényhozás, kivált a’ városok elrendezésében, nem fordíthat kevesebb figyelmet azon nézetre, hogy oknélküli jog­­megszoritások által elégedetlenség ne eszközöltessék, — mint azon nézetre, hogy jusoknak szerfelelti tágítása al-CXXIV ülés Fő-RR. naplója Márczius 18-án 1844.

Next

/
Thumbnails
Contents