1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 124. ülés

22

CXXIV ülés Fő-RR. naplója Márczius 18-án 1844.

o-a

szemrehányásnak jövendőre szinte megszűnnék: mert azt fogják követnek választhatni, kiben a’ képviselők legtöbb bizodalmát helyeztetnek, — és e’ tekintetben nem szükséges, hogy a’ követválasztásba egyenesen a’ polgárok folyjanak be. A’ 3-ik pedig, mi felfogásom szerint a’ leglényegesebb, és mi leginkább megváltoztatja a’ mostani állapotot, abban összpontosul: hogy t. i. a’ t. KK. és RR. azt kívánják, hogy a’ polgárok egyenesen folyjanak be a’ követválasztásba. Ezen véleményt nem támogathatom, sőt számos okok vágynak, mellyekkel ezen javaslatot nem annyira megczáfolni, hanem inkább megtámadni kívánom. Tagadhatatlan, hogy a’ mostani rendszer szerint, ha azon qualificatiók megmaradnának, — és meg fognak maradni — és elfognak fogadtatni, a’ t.KK.és RR. által szentesittelni fognak, mellyeknek megalapításával a’ mélt. főrendi tábla tegnapelőtt is foglalatoskodott, — ha — mondom—ezen qualificatiók is elfognak fogadtatni, és törvénnyé fognak válni: az eddigi polgárok száma roppantan meg for* nőni,—és én is, valamint inéit, báró Vay Miklós állította, nem könyvnélkülszólok, hanem bizonyos tudományból. Ugyanis, mellyben eddig például a' pesti polgárok száma 1800-ra ment fel, ezen szám minden qualificatio mellett 5,500. vagy 6000 polgárokra, vagy is választókra fog menni; ha azt veszszük fel, hogy ezen nagy szám a’ követválasztásra össze fog gyülekezni, és mind azon agitatiók — hogy magyar kifejezéssel éljek — korteskedések történni

fognak, mellyek a’ megyékben történnek, akkor azokat a’ városokra nézve még nagyobb fokra állítottuk, ’s igy attól kell tartani, hogy a’ szabadság szabadossággá fog fajulni, ’s igy nem látom át, hogy mi garantiát fogunk a’ zavaroknak féken való tartása ellen nyújtani ? Hogy pedig számos gyülekezetekben, és pedig ollyanokban, hol bizonyos érdekek, például vallásbeli különbség, forog fen, a’ zavaroknak tágas út és mező nyílik: ezt, azt tartom, a’ megyei életet tekintve, azok, kik azt ismerik, kétségbevonni nem fogják. De m. Fö-RR.! mik azon tényezők és indokok, mellyek pártoskodásra és korteskedésre alkalmat nyújtanak?: eddigi megyei életükben vallás különbség, újabb időkben politicus nézeteknek különbsége, némi tekintetben vérrokonság, és különösen személyeskedések is! Ugyanezen előjelek a’ rendnek megbomlására nézve hasonlókép a’ városokban már eddig is léteznek; — és minél nagyobb szabadsággal fognak felruháztatni a’ városok, minél jobban fejlődik ki a’ politicus élet, a’ rendnek felbomlására a’ tényezők is nagyobb mértékben fognak létezni; és a’ városi szerkezeiben különösen létezik egy tényező, mellyel eddig nélkülöztünk a’ megyékben, mert például a’ városokban több osztályok vágynak, miilyen a’ kereskedők, kézművesek és honoraliorok osztálya; —ezeknek egy érdekök nincsen, — ezeknek nem csak érdekeik karöltve nem járnak, de igen gyakran ellentétbe jönek; már ha a’ többi tényezők is elégségesek voltak hazánkban a’ zavarok nevelésére és a’ kicsapongások eszközlésére, kérdem: ha valljon ezen hatalmas tényező, az önérdek, nem fogja-e ezen zavarokat még inkább előmozditani a’ városokban, és olly fokozatra emelni, mellyröl a’ megyei életben képzetünk vagy felfogásunk nem is lehet? És ha ez történik, ’s ha egy részről tapasztaljuk, hogy a’ számos néptömeg veszélyes a’ megyékben, még nagyobb veszély fog mutatkozni a’ városokban, hol még nagyobb számmal lesznek: mert senki nem állhat elő, ki azt mondhatná, hogy vannak megyék, mellyekben a’ választások olly számos néptömeg által történtek eddig is és jövőre is, mint azok fognak állani, mellyek Pesten. Debreczenben és Magyarország legnagyobb városaiban tartatni fognak. Ezt bölcsen átlátták a’ t. KK. és RR. is, és az telte őket figyelmetesekké arra, hogy nem akarták a’ politicus jogok gyakorlatát a’ városokra úgy átruházni, mint azok léteznek a’ megyékben, — hanem a’ városokba behozni kívánták a’ képviseleti rendszeri; — és ekkor koránsem kerülte el figyelmöket a’ t. KK. és RRnek az: hogy a’ politikus jogok gyakorlatát két részre lehet osztani t. i. egyik rész a’ tanácskozásokbai befolyásra, a1 másik a’ választások gyakorlatára terjed. — Mi az utóbbit illeti: tagadom, hogy arra kevesebb kiképzés kell mint az első jognak gyakorlatára; — hogy sokkal könnyebb a választásijogot gyakorolni, hogy sem a’ tanácskozásban befolyást űzni: az kétséget nem szenved; mindazáltal, noha ezt jól tudták a’ t. KK. és RR, nem mellőzte figyelmöket az is, hogy számos gyülekezet által történendő választásokat gyakorolni a’ köz sendnek és bátorságnak koczkáztatása nélkül nem lehet; és ugyan azért — mint előbb mondám — behozták a’ városokba a’ képviseleti rendszert, ’s ugyanezen oknál fogva kívánják, hogy nem csak a’ köztanacskozásokba, hanem még a’ tanács sőt a’ tisztviselők választásába is ne egyenesen és közvetlen folyjanak be a’ polgárság képviselői; és ha ezekre nézve szükségesnek látták a’ t. KK. és RR. a’ képviseleti rendszert: miért ne lenne szükséges a’ küvetválasztásra nézve is? mert az szinte olly zavarokkal van összekötve mint a’ magistratus restauratiója, sőt még sokkal nagyobbakkal és a’ közcsend ’s közbátorság még nagyobb veszélyeztetésével. A’ magistratus választása a’ városokban és a’ megyékben is az indulatoknak és szenvedélyeknek legtágasabb tért nyit, mert sok egyén van, ki hivatal után vágy ’s az actualis hivatalbeliek ellen áskálódik, és ki az indulatokat és kedélyeket kívánja és felfogja zavarni; de sokkal több alkalma van minden egyes egyénnek av közkívánatnak megfelelni: mivel számosak a hivatalok, számos mód nyílik minden egyes competenseknek személyes érdekűket teljesíthetni; de midőn csak egyes követről van szó, midőn a’ választásnak csak egy emberben kell összpontosulni, nagyobbak lesznek a’ súrlódások, mintsem ha kevesebb emberek választanak, ez is természetes. És igy, ha a’ t. KK. és RR. a városi magistratus választására nézve elég garantiát találtak abban, hogy azt csak képviselők válaszszák, nem látom át: hogy miért nem találnának a' követválasztásra nézve is szinte elégséges garantiát abban, hogy az a képviselő testület által eszközöltetnék? — Ezek azon okok, mellyek egy részt arra buzdítanak, hogy én a' kövelválaszlást jövendőre nem közvetlen a polgárok által, hanem egyedül a’ választott polgárság által kívánom eszközöltetni. De vágynak még erre némi gyakorlati okok is, mellyek szinte ezt igényelik. Ugyanis a’ választásnak módja mikint fog történni? vagy történik canditalióval, vagy nem; — én a’ canditatiót a’ választási jog legnagyobb sértésének találom, és azért nem csak nem jónak, hanem igen is rosznak találnám, ha a’ követválasztás candidatio által eszközöltetnék; hanem! azt kívánom: hogy azon egyének választassanak követeknek, kik a’polgárságnak közbizodalmát bírják, nem pedig azok, kik kijelölve vágynak; ’s igy azt kívánom: hogy egyátaljában a candidaliónak helye ne legyen. Ila tehát a’ választás canditatio nélkül történik és pedig az egész pol-