1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 124. ülés

21

ar Sz kir. váró« e.

tnessség e’ szerint, melly a’ városban lakik, városi vagy más birtokol bir, ezen §. következtében köteles polg... lenni; már pedig meglehet, hogy azon nemesember polgár nem akar lenni, — ’s igy ha kötelezletik polgár lenni “kre"dc^s arra rovatik olly valami, mi talán kiváltságaival nem egészen egybe fér: ennélfogva azt akarom elkerülni, hogy a’ nemesember köteleztessék polgárrá lenni, és azt kellene mondani: hogy a’ nemesember, noha bir házat*, vagy birtokot, nem köteles polgár lenni, ha nem akar: mert máskint azon teher, melly a’ polgári hivatallal jár szinte reá rakatnék a’ nélkül, hogy azt viselni akarná.

A’ 94. §-ra nézve

Marich Dávid, győri főispán: Azt akarnám betenni, hogy a’ polgárság meg nem lagadlatik azoktól, kik

teljeskorúak, — ez sehol a’ törvényben ki nem mondalik. pedig vannak 16, 18 éves mesteremberek; — azt pedi>, hogy ezek polgárok lehessenek, elkerülni akarnám.

B. Eötvös József: — Ez a’ 89. §-ban benvan, miután ott ez mondalik: „hogy a’ városi községnek minden tagjai, kik sem atyai, sem gyámi hatalom alatt nincsenek.“

Marich Dávid, győri főispán: — Ha 16 vagy 18 éves megházasodik, vagy mesteremberré lesz, a’ gyámi hatalom alól kikerül és még sem teljeskorú; — nem akarnám pedig, hogy az illy embereknek befolyásuk legyen a’ városi dolgok elintézésébe („Helyes!“).

B. Wenkheim Béla: — Akkor tehát ezen javaslatát a’ győri főispán urnák tegyük az 89. §-ba, és a’ 94-iket, mint feleslegest, hagyjuk ki (Közhelyeslés).

A' 95. §-ra nézve.

Gr. Széchen Antal: — Bátor vagyok a’ inéit. Fö-RRnek figyelmét a’ sz. kir. városok követei által ajánlott szerkezet 76. §-ára fordítani, miután a' 89. §-ban megállapított elveknél fogva természetes, hogy a' közbirtok több mint egy egyénnek politicai jogot nem adhat: mert különben ezen íjualiiicátiók kijátszathatnának; ezen 76. §. pedig igy szól: (felolvassa) (Közhelyeslés).

A’ 96. §-ra nézve észrevétel nem volt.

A’ 97. §-ra nézve:

Ócskay Antal, kassai püspök: — A’ dolog érdemére nézve nem szólok, és azt, mint itt van, pártolom; hanem csak a’ szerkezetre nézve van észrevételem, tudniillik: ezen 97. §. az elöbocsálott czimnek, hol t. i. testületekről van szó, meg nem felel, mert itt az mondatik: „Azon egyének, kik a’jelen törvény kihirdetése alkalmával már polgárok, ha a’ 89. §-ban leirt képességgel nem bírnak is, polgárok maradnak“; itt egyénekről, és nem testületekről van a’ szó, — ’s igy azt vélném, hogy jobb volna, ha ezen 97. §. mindjárt a’ 89. §. után tétetnék, mert ez sokaknak megnyugtatására szolgálna, — midőn t. i. mindjárt a’ 89. §. után látnák azt: hogy tovább is fognak bírni azon polgári jogokkal, mellyekkel eddig bírtak; és ha ezen 97. §. a’ testületekről szőlő szakaszok között marad, könnyen el fogja figyelmét kerülni azoknak, kiket érdekel, mert olt, hol testületekről van szó, nem fognak egyes egyénekről rendelkezést keresni (Közhelyeslés).

Olvastatik a’ polgárok jogairól aa) alatti 89. §.

Ifi- gr. Zichy Ferencz: — A’ tek. KK. és RR. a’ polgári jogokról szólván, azt javasolják a’ 98. §-ban „kizárólag a’ polgárok joga a’ város képviselő testület tagjait és az országgyűlésre küldendő követeiket közvetlen választani“; — a’ t. KK. és RR. azt kívánják tehát, hogy nem csak a‘ képviselő test tagjait, de a’ követeket is közvetlen válaszszák a’ polgárok. Ezen javaslatot nem pártolhatom, hanem pártolom részemről e’ tekintetben a’ városi követek által készített javaslatot, melly ebben pontosul össze: „Minden polgár a): a’városi képviselő testület tagjait közvetlen választja; — b): a’ városi képviselő testület tagjává, az országgyűlési követté és a’ városi közhivatalokra — a mennyiben a’ jelen törvényben megkívánt személyes leképezéssel bir — választathatik; — c): a’ törvények értelmében a’ polgároknak tulajdonított kiváltságokat, nemkülönben némelly városokban jogszerüleg egyedül a’ polgárságot illető kiváltságos hazonvételeket, élvezheti“; ezen terv szerint tehát nem kívánom, hogy közvetlen polgárok által választassanak az országgyűlési követek. Mielőtt javaslatomnak pártolásába bővebben bocsátkozom, szükséges, hogy egy csekély tekintetet vessek a’ kir városok mostani politicus állására; és akkor mindenekelőtt szemembe ötlik az, hogy a’ kir. városokban az administratio és minden politicus jogok gyakorlatában eddig csupán csak a’választott polgárok vettek részt, kik néhány egyénekből állván, zárltesliiletet képeztek, melly önmagát egészítette ki, — melly, midőn választásra került a’ dolog, önmagát választotta a’ polgároknak minden befolyása nélkül. Mi pedig a’ kövelválasztásl illeti: ezen jogot gyakorolták ugyan, de a’ városi tanács túlnyomó befolyásával,

— ők t. i. nem azokat választhatók, kikbe közbizodalmukat helyeztették; hanem választották egyedül csak azokat, kiket neki a’ városi tanács kijelölt: igy tehát létezett a’ városi tanácsnak candidatiója a kövelválasztásnál, s igy méltán azt lehetett állítani, hogy a’ városi követek sem nem a’ polgárok, sem azoknak képviselői által nem választatlak, sem a’polgároknak valóságos képviselői, hanem inkább egy zárttestületnek, egy városi tanácsnak választottjai. Ezt előre bocsálván, most mi hozatik javaslatba? 1-sz.ör az és pedig egyetértöleg mind a városi követek, mind a’ t. KK. és RR. által: hogy ezen zárttestületnek elzártsága szűnjék meg végkép, — ’s ugyanazért mind a városi követek, mind pedig a’ t. KK. és RR. azt javasolják: hogy jövendőre többé ne ezen zárt testit let egészítse ki magát, hanem egészillessék ki közvetlen magok a' polgárok által, azaz: hogy magoka polgárok közvetlen válaszszák a’ képviselőt: ez tehát lényeges reform; — és igy nem zárltestület lesz a képviselő testület, — s így azon szemrehányás, hogy a’ városi választott polgárság zárttestületet képez, jövendőre megszűnik. Továbbá mind a’ t. KK. és RR, mind a’ városi követek azt kívánják: hogy a’ candidatiónak a’ követválasztásnál többe helye ne legyen: — és ezáltal az, az mi ezelőtt nagy hiba volt, hogy f. i. a’ magistratus candidatiója következteben kenxteen volt azon zárttestületböl a’ választást tenni a’ választolt polgárság, megszűnik; és ez állal azon 2-ik tényezője Fő-BR. Napló IV. köt. 6

(XXIV ülés Fő-RR. naplója Márczius 18-án 1844.