1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 139. ülés

214

CXXXIX ülés Fft-RR. naplója Aprilis 18-án 1844.

j-,k iit nfie a’ műm és minimum van meghatározva, hanem hozzájárúl még az is, hogy a’ birák kineveztetnek, és igy nem választatnak nRneknd.ier"a’ pártok állal. Továbbá szinte szükségesnek tartom az intézkedést a' törvényhatósági börtönükre nézve: mert em"",'ran“‘ beriség tekintetéből szükséges, hogy változások történjenek ott, és e’részben a’ törvényhatóságok között az egyenlőséget kívánom behozni; mert ha egy törvényhatóságban gyengébb lesz a’ rendszer, a’ másikban pedig szigorúbb, ebből a’ gonosztevők mind a’ szomszéd törvényhatóságokba fognak lódulni. Ezt tapasztalásból mondhatom, mert midőn Békés megyében keményebb rendszer hozatott be, t. i. a’ dolgozórendszer, az történt, hogy a’ gonosztevők mind a’ szomszéd törvényhatóságokba mentek: és igy, mint mondám, az uniformitást szükségesnek tartom. Mind ezeknél fogva vélekedésemmel oda járulok, miszerint ha el van fogadva a’ többség által a’ magányrendszer, a" mintáról szó nem lehet; de a' mennyiben a' mélt. Fö-RR próbát kivannak tenni, szükséges, hogy mind a’ kettő próbáltassék meg. Az intercalaris epochára nézve a’provisio szükséges, és szükséges végre, hogy a’ törvényhatóságokban a’ börtönök bizonyos rendszer szerinti javítására nézve az egyenlőség tarlassék meg. — Ez véleményem. —

Gr. Zichy Ödön: — Mindenekelőtt igazolásom végett emelem szavamat. Fgyan is tegnap a’ főrendi naplót olvasván, abban a’ szőnyegen forgó tárgyra nézve múlt alkalommal tett nyilatkozatomban ollyanok vannak, mellyeket soha sem mondottam, sőt ha tán felhoztam volna is, azokat senkisem hinné el: hogy t. i. a’ bihari 80 rab fele a’ magányrendszer elvei szerint épített börtönben megbolondult, fele pedig felakasztotta volna magát, és mintha New-York és Pensylvania e’ börtön után épitlette volna börtöneit, holott New-York és Pensylvania azt sem tudja, .van-e a’ világon Bihar vármegye? — Azonban justa sunt petenda! — ha valaki, bizonyosan én valék az, ki a’ gyorsirászatot pártoltam, és a’ nyilvánosság hő barátja lenni soha meg nem szűnöm, ámde egy pár embertől azt, hogy 5 óráig Írjon, és 20 óráig tisztáztasson, kívánni nem lehet, és hogy másnap ismét 4 — 5 óráig Írjon, — erre a’ gyorsírók alig képesek; minek azon rósz következménye van, hogy a’ napló nagy aulhenticitással nem birand, mivel magok a’ censorok sem képesek eleget tenni; minek ismét azon következése van, hogy alig lesz egy — két előfizető, ki a’ naplót olvassa: annál fogva véleményem szerint tanáesosb lenne a’ fontosabb beszédeket csak succincte szerkeszteni. — Már most magát a’ tárgyat illetőleg, minthogy rám történt hivatkozás, — néhány szót fogok szólani. Megjárván az amerikai börtönöket, ’s az e’ részben szerzett tapasztalás nyomán a’ magányrendszernek adom az elsőbbséget; de mind a’ mellet valamint én, úgy senki más sem állíthatja azt, mikép ebben is hibák ne lennének: azonban azon rósz következések, mellyeket mélt. b. Eötvös felhozott, és statistical adatokkal — ha mindjárt azok igazak lehetnének is támogatott, nem egészen a’ magányrendszernek, hanem inkább a’ fenforgó körülményeknek tulajdoníthatók. — Felhozatoll: mikép New-Yerseiben a’ rabok száma csak a’ magányrendszer behozatala óta szaporodott; — de tekintetbe kell venni, hogy oda mindenféle hazájokat elhagyott, ’s — mint mondani szokás — „fex hominum“ vonult ’s telepedett le, — és innen van ama nagy immoralitás, nem pedig a’ magányrendszer hiányos voltában; mert — mint méltóságos báró Wenkheim Béla is megjegyzé ha a’ közlekedés vasutak ’s gőzösök által olly könnyű nem volna, bizonyára olly kis statusba, mint New-^ersei, annyian nem vándoroltak volna. Elöadatolt még az is, miszerint a’ philadelphiai börtönökben a’ mortalitás aránylag nagyobb, mint másutt. Ha tekintjük, mikép a’ halandóság ott 22 percentnyi, azon csak örülni lehet, mert a’ szerecseneknél 11 percentnyire megy; figyelmet érdemel e’ mellett még az is, hogy azon statusokat a’legelfajultabb és szeszes italokkal élő emberek lakják, kik egészségüket rontják meg; mi okra nézve nem csuda, ha az oltani statusokban a' halandóság nagyobb, mint egyébütt. Végre hivatkozás történt egy gépre, az úgy nevezett fojtós körtére, melly az ottani magányrendszer szerinti börtönökben az emberek nyelvére szokott nyomatni. Azon időben, midőn én Amerikában voltam, ezen gépet nem láttam, és nem hiszem, hogy az léteznék, és ezen állítást nem másnak mint elmefuttatásnak tekintem, melly mit sem próbál, valamint szinte a’ dolgozó gép is. És — mint előbb mondám — a’ magányrendszer mellett vagyok és maradok, és ezért e’ rendszerrel próbát tétetni nem is akarok, és pedig mert megvagyok győződve, mikép annak jó resultaluma leend. — így egvlöre csak egy 500 emberre való börtönt akarok építtetni, és nem azért, hogy evvel próba tétessék, hanem azon okból, mivel azon rendszernek behozatala tömérdek költségbe fogna kerülni. — Azon ismétléssel zárom be beszédemet: mikint csak egy börtönt és pedig magányrendszer szerintit kívánok az ország szivében felállittatni.

B. Majthényi Antal, liptói főispán:— Gróf Zichy Ödön urnák a’ napló ellen lett kifogásaira — a’nélkül, hogy mint a’gyorsíró vagy censorok védlöje akarnék ezúttal fellépni — azt jegyzem meg: miszerint nálunk, a’ hol többnyire nem elkészített, de rögtönzött előadások tétetnek, néha az egyes kifejezések nem egészen a’ szónoklat és logica szabályai szerint történvén, ha a’ gyorsíró és censorok hiteles naplót akarnak szerkezni, abban néha a’ kívánt összefüggésnek és helyes szó elrendezésnek is hiányzani kell; vigasztalhat azonban bennünket annak tudása, hogy a’ naplónak rettentő terjedése miatt azt maholnap úgy sem fogja senki olvasni. — A’ mi a’ vitatás alatti börtönrendszert illeti: én azt hiszem, hogy minden börtönrendszer iránti intézkedéseket, vagy inkább tervezéseket, egyedül a’philanthropia idézett elő, melly szerint a’foglyok és bánásmódjuk eddigi emberiségelleni helyzetén segitni akarunk; elöltem azonban mind azok után is, mellyeket itt a’magány- és dolgozó-rendszer ellen és mellett elöadalni hallottam, és a’miket jóformán már elébb olvastam is, még mindig problematicusnak látszik az: valljon a’magányrendszer által a’ foglyok lelki és testi szenvedései enyhiltelni fognak-e ? a’ fenforgó rendszerek kire minő hatással leendenek leginkább? annak individualitása határozza el, — a’ csacsogónak például nagy kín a’ hallgatás, a’ természettől hallgatásra hajlandónak jótétemény beszéleni nem kelleni, kivált olly társaságban, a’ mellyel nem nagy sympathiája van, (a’ minőre lehet alkalmasint a’ börtönökben találni), úgy a’ lustának legnagyobb fenyíték a’ munka, a’ munkásságra szokottnak pedig a’ munkállanság lenne kiállhatlan; de mivel itt a’ többségre lehet csak ligyelmezni, és kevés kivétellel annyi bizonyos, hogy az ember társasághoz szokván, altóli megfosztását érzékenyen veszi, — a’ ma-