1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 139. ülés
CXXXTX ülés Fó-RR. naplója Aprilis 18-án 1844. ‘213 ben sinlödnek, és sinlödni fognak addig, mig — tudja isten mikor? — az uj rendszer életbeléphetend. Milly ren- 2-ik izmetf t’ delien, milly szomorú, milly borzasztó sok megyei börtönöknek állapotja, mindenki előtt tudva van. Ezen minélÍSJST hamarabb, ha tökéletlenül is, segíteni olly szent kötelességünk, hogy ennek teljesítését az uj rendszer által nye- ir"n' rendö bizonytalan és kétes tapasztalásoktól felfüggeszteni semmikép nem lehet. Ezen szempontból tehát valamint egy részről azt, hogy egy mintabörtön a’ magányrendszer elvei szerint építtessék, és ennek következtében egy büntető—scala is dolgoztassék ki, nem ellenzem, ugy más részről a’ t. RRet felszólitandóknak vélem, hogy a’ most létező börtönöknek ideigleni javítását tanácskozásba venni, ’s eziránt — használva e’ végre az 1827-iki országos választmány munkálatát is — indítványt tenni szíveskedjenek. — Hogy pedig ezen felszólításunknak az emberiség érdekében óhajtandó sikere lészen, azt annál biztosabban reményiem, minél inkább megvagyok győződve, hogy a’ t. KK és RR érezvén minden emberi intézkedésnek tökéletlenségét, szerencsétlen embertársaink sorsának legalább némi enyhítését eszméleti perfectibililas utáni vágyódásnak, vagy törekvésnek feláldozni nem fogják. Gr. Pdl/I'i) József: — Nem untattam méltóságtokat a’ múlt alkalommal hoszas előadásokkal, és most sem teendem azt, miután tisztán áll szemem előtt az, hogy ezen munkálatból nem lesz semmi, — miután a’ mélt. Fö-RR olly valamit kívánnak, mire állani nem lehet; és reményiem, hogy a’ t. KK és RR is arra ráállani nem is fognak: mert én legalább részemről fontosabb és nyomosabb okokat nem Iátok még a’ mélt. Fö-RR által elöadatni, mellyek nem inkább a’ t. KK és RR javaslata, mintsem a’ mélt. Fö-RR által tett indítvány mellett szólanának, és illetőleg a’ próbatétel ellen; mert, mélt. Fö-RR! mikép lehet állítani először azt, — mit a’ mélt. Fö-RR mindnyájan megismernek, — hogy t. i. a’ mostani rendszernél roszabb nem lehet? — másodszor azt mondani, hogy a’hallgatórendszer rósz? — harmadszor azt állítani, hogy bár a’ magányrendszer jó , és mégis azzal, mit jónak ismernek, próbát akarni tenni? — annak logicaját — legalább én — fel nem tudom fogni. (Helyeslés a’ jobboldalról) — A’ másik ok. mellyet a’ mélt. Fö-RR előhoznak, az , hogy költség tekintetéből kívánják a’ próbát tenni; — erre nézve azt vélem, hogy a’ költségek az által kiméltetni nem fognak; mert midőn a’mélt. Fö-RR azt állítják, hogy a’ mostani rendszernél roszabb nem lehet, de e’ mellett — mint mélt. gr. Apponyi György ur előadta — az 1827-iki operaiamnak jóságát is átlátván, a’ mélt. Fö-RR következetesen annak kivitelére, és annak költségére fognak szavazni, és ekkor a’ próbatétel felesleges, és a’ pénz, melly a’ próbatételre kiadatik, el fog veszni; és igy azt tartom, a’ költségek sem lógnak kiméltetni. Mi az emberiség tekintetét illeti, miszerint a’ mélt Fö-RR a’ magányrendszert nem mindjárt kívánják behozni, mivel sok ember megörül a’ magányrendszer behozatala által, kérdem a’ mélt. Fö-RRket, hogy az emberiség tekintete ellen nem vétünk-e inkább az által, ha a’ mostani rendszer megtartása mellett az emberek a’ mostani börtönökben, mellveket ugy szólván a’ halál hélyének lehet nevezni, a’ rabok typhusban halnak meg? És igy épen az emberiség tekintetéből kellene a’ melt. Fö-RRnek a’ t. KK és RR javaslatát pártolni. Én egyébiránt nem akarom itt mind azon okokat elősorolni, mellyek a’ hallgató- és magányrendszer mellett szálának, mert mind az egyik, mind a’ másik mellett foutos okok állanak, ’s azok már a’ múlt alkalommal, midőn e’tárgy először tárgyaltatok, előadottak, és tegnap is a’ tárgy kimeritöleg megvitattatott: én tehát csak röviden oda szavazok, hogy én a’ t. KK és RR által ajánlott magányrendszert elfogadni kívánom. Arra, mit mélt. gr. Apponyi György előadott, hogy a’ nemzetnek tömérdek sok szükségei vannak, de kűtforrásai nincsenek, hoszasan felelni nem akarok, hanem röviden csak azt mondom, hogy elegendők ezen kútforrások, ha a’ pénzeket, mellyek ezen kútforrásokból kijönek, az, kinek birtokában vannak, a’ hazak özsziikségeire fordítja, — erre most, mint mondám, hoszasabban szólni nem akarok, lesz alkalom erre felelni akkor, midőn a’ kereskedési tárgy forduland elő. — És igy röviden azzal fejezem be beszédemet, hogy a’ t. KK és RR javaslatát pártolom. B. Wenkheim Béla: — 11a figyelembe veszem a’ tárgy feletti tanácskozást és országos munkálat iránti értekezéseket, meg a’két tábla közti izeneteket: azon hiedelemben lehetek, hogy a’ magányrendszer országosan el fog fogadtatni, mert az országos választmány figyelembe vévén a’ tárgyat, a’ különböző nemzetek tapasztalásait , és meghányván mind azon ellenokokat, mellyek a’ magányrendszer ellen és mellett vannak , a’ t. RR táblája e’ rendszert elfogadta, ’s a’ mélt. főrendi tábla a’ hallgatórendszer mellett nem szólalt fel. Mi magam vélekedését illeti: én arra nézve tisztában vagyok, hogy a’ magányrendszer, ha bár azt nem tartom is legtökéletesebbnek, még is Iegczélszerübb. Mindazok, mellyek a’ magányrendszer ellen felhozatnak, az emberiség tekintetét illetik, az igaz ; de mind azon okok, mellyek a’hallgatórendszer behozatala mellet hozattak elő, tulajdonképen az emberiség tekintetéből támadják meg azt, de a’ hallgatórendszernek czélszerüségét még sem próbálják. Az igaz, hogy őrültség tekintetében szomorú tapasztalások történtek; — de más részről azt hiszem, hogy a hallgatórendszcr Europa egyéb nemzeteinél, hol a’ testi büntetések el vannak törülve, bizonyosan meg Jelelhet a czélnak; de nálunk, hol eddig testi büntetések divatoznak, ha ezentúl el lesznek törülve, és a’ raboknak jótartásuk lesz, a Iegroszabb gonosztevők lakással, meleg étkekkel, lesznek ellátva, akkor nekik jobb dolguk lesz, mint hazánkban sok milliónak, kik rósz házakban laknak, rongyokba vannak burkolva, és csak igen ritkán juthatnak meleg étkekhez: és igy hatását meg nem teendi. Ha tehát valamelly rendszer mellett kellene nyilatkoznom, mindenesetre a' magányrendszer mellett nyilatkoznám; — azonban, miután a’ mélt. főrendi tábla csak próbabürtont kíván felállítani, arra nézve logicai következetésségnek tartom azt, hogy mind a’ két rendszer próbáltassék meg; mert ha most megpróbállatik a’ magányrendszer, és a’ törvényhozás azt fogja tapasztalni, hogy a’czélnak meg nem felel, kénytelen lesz megpróbálni a’ hallgatórendszert is; és ha ismét azt fogja látni, hogy az sem kivihető, egyharmadikra lesz kénytelen átmenni, és igy próbákkal elöntené az országot. Ezt czélszeriinek nem tartom, hanem gr. Pállly József úrral egyetértöleg azt mondom, ha próbát akarunk tenni, mind a’ két rendszert próbáljuk meg; mert ha valamelly rendszernek jóságáról meg vagyok győződve, akkor a’ próbának szükségéi nem látom. Mi az intercalaris epochát illeti: erre nézve mindeneseire intézkedést kell lenni. A’ franczia codexben nem csak o maxi- Fű-Ilendi Nalpó IV. köt. 54
