1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 139. ülés

212

CXXX1X ülés Fö-RR. naplója Aprilis 18-án 1844.

2 .kúeneiea mónyre lalált. Sajnálom, hogy azon szónokok, valamint a’ tekintetes RR is, midőn az 1827-iki országos RRnek'a"bőr-válagztmány „junkalátát kárhoztatják, nem mondják, hogy mellyek tulajdonképen azon elvek, mellyeket kár,üTínt!ier hóztalni vélnek, és mellyek miatt az 1827-iki országos választmány munkálatát olly rosznak kell tekinteni, ho*y azt semmikép elfogadni nem lehet. Figyelemmel olvastam azon munkálatot, és nem találtam benne mást mint olly elveket és rendelkezéseket, mellyek az egészség, tisztaság és a’ moralis oktatás igényidéinek megfelelnek, — a’ rendet, biztosságot, munkát, a’ fökormányszéknek felügyeletét és a’ letartóztatottak és rabbokkali külön bánást törvényesítenék. Ezek, azt tartom, olly elvek, mellyeket sem a’ hallgatósem a’ mngányrendszer mellett nélkülözni nem lehet, és ollyanok, mellyek ellen nyilatkozni hasonlókép nem lehet. A’ tek. RR, midőn az 1827-ki országos választmány munkálatát megtámadják, abból indulnak ki, hogy azon munkálat által a’ testi és halálos büntetés meg nem szüntetnék, miket ők épen a' magányrendszer behozatala által megszüntetni kívánnak. Mellőzve azon kérdést: valljon hazánkban a’ magányrendszer behozatala által is a’ halálos és testi büntetést egyáltalában meglehelne-e szüntetni? melly kérdés más időre halasztandó, és mellvre nézve véleményemet eltitkolni nem fogom, figyelmeztetem a'mélt. Fö-RRet: valljon addig elfogadva a’ tek. RR nézeteit, mig a’ halálos és testi büntetés helyett felállítandó surrogatum, vagy is a’ magáin rendszer, egész kiterjedésben be nem hozatik, lehet—e nélkülözni a’ halálos büntetést és a’ botot hazánkban? E’ részben tehát minden ideiglenes rendelkezés nélkül hazánkat hagyni nem lehet. A’ másik tekintet a’ költség tekintete. Azt mondják a’ t. RR, hogy véghetetlen sok költségbe kerül ezen rósz rendszer behozatala. Erre nézve megegyezem, hogy én nyugodt lélekkel hagynám el ezen országgyűlést, ha meg lehetnék győződve arról, hogy hazánk minden törvényhatóságaiban a’ börtönök az 1827-iki országos választmány munkálata szerint lesznek elrendezve; de azon költségeket tekintve, én meg vagyok győződve arról, és a' mélt. Fö-RR is, hogy ideiglenes rendelkezés nélkül mindazon helyeket, hol a' magányrendszer be nem hozatik, hagyni nem lehet; ’s kérdem: valljon a’ költségek miatt, mellyek nem olly nagyok, azon szomorú és borzasztó állapotban kivánják-e hagyni a’ törvényhatóságokban a'börtönöket, mellyben azok most vannak? el lehet-e kerülni a' mélt. Fö-RRnek, ha a’ tek. RR javaslatát elfogadják is. az ideiglenes rendelkezést? De a’ költségek is mindenesetre csekélyek aránylag azokhoz, mik a' magányrendszer behozatalára kivántatnak. A’ mélt. Fö-RR javaslatának legyengébb oldala volt a’ classificatio, és épen ezt támadták meg ügyes tacticával a’tek. RR. De a’ni. Fö-RR ezen osztályzatot nem is úgy javaslották, mint valami tökéletest; megvagyok győződve, hogy a’ törvény a’ classificatióra nézve kimerítő rendelkezést nem hozhat; de mindenesetre mégis ollyannak tekintendő, melly mig más rendszer nem létezik,a’ legjobb. Fontosak azon ellenvetések, mellyeket a’t. RR tesznek azon classificatiok ellen, és azok is, mellyeket b. Eötvös József ö m. felhozott; de mind ezeken m. Fö-RR! igen sokat segíthet a’föfelügyelés, és a’főfelügyelőnek belátása, és kérdem a’magányrendszer mellett nincsenek-e sok olly rendelkezések, mellyek a’főfelügyelőnek bölcs belátására és önkényére bízattak: miért ne lehetne tehát az 1827-ki orsz. választmány munkálatában érintett classificatiokat is a’főfelügyelőnek bölcs belátására bízni? Mindezekné fogva legkevesbbé sem érzem véleményemet megczáfolva, és meggyőződésem nincsen meggyengitve: mert most sem látom által azt, hogy az 1827-iki országos választmány munkálata rósz volna. Egyébiránt az ellen nem teszek kifogást, hogy a’ börtönök javítása az administratio rendelkezése nélkül meg ne történhessék, mert ez az administratióhoz tartozik; az ellen mindazáltal, hogy erre nézve határozott szabályok törvény által most ne állíttassanak fel, és hogy permissive mondassák ki az, hogy az administratiónak helybenhagyásával akár magány-, akár más rendszerszerinti börtönök állíttathassanak fel a’ törvényhatóságok által, arra reáállani nem tudok. A’ permissiv törvénynek hatása nincsen; és miután a’ mélt. Fö-RR nem csak a’ költségek tekintetéből, hanem főkép a’ tapasztalás hiányából indulva ki, a’ mintabörtönt kívánták felállítani, kérdem: okoskodásukkal nem volnának-e ellenkezésben, ha mind a’ mellett, hogy a’ magányrendszer szerint egy mintabörlön felállítását találták szükségesnek, megengednék a’ törvényhatóságoknak (még mielőtt azon mintabörlönnek sikere az ország előtt tudva volna), hogy vagy a’ magány-, vagy a’ hallgató-rendszer szerint börtönöket felállíthassanak? ’S igy kívánnám, hogy a' Fö-RR e’ részben is az elöbbeni rendelkezésnél maradjanak meg; mert habár nem hiszem azt, hogy hazánkban a’ magányrendszer mellett olly nagy lelkesedés létezik, hogy valamennyi törvényhatóságokban a’ magányrendszer szerint állíttatnának fel a' börtönök : de meg vagyok győződve arról, hogy akár szükség lesz, akár nem, a' magányrendszerszerinti börtönök több törvényhatóságokban felfognak állíttatni a’ szerint, a’ mint a' megyékben túlnyomó befolyással bírnak azok, kik ezen rendszert a’ theoriának felületes felfogása után különösen kedvelik; ettől pedig mentsen az Isten! mert azon börtönök minden szükséges előkészületek és előzmények nélkül fognának felállitatni. Én tehát nem tartok attól, miszerint, ha az 1827-iki munkálat mellett maradunk, a’ börtönök mostani szomorú állapotban megmaradni fognának. Mi végre azon állítást illeti, hogy miután a’ törvényhatósági börtönökben csak 6 hónapig tartó büntetésüket fognák kiállani a’ rabok, ez minden veszély nélkül megengedtethetik, — ez aggodalmamat megnem szünteti: mert azon állítás, hogy a’ magányrendszer épen a’ rövid időre elzárt rabokra van legjobb hatással, azok közé tartozik, mellyek csak a’ külföld példája által bizonyiltathatnak be, és igy erre nézve hazánkban tapasztalást kell lenni, mielőtt feljogosittatnának a’ törvényhatóságok illy börtönök felállítására. — Mind ezeknek következtében azzal fejezem be előadásomat: hogy népi lévén megczáfolva elöbbeni okoskodása a’ mélt. Fö- RRnek a’ t. RR izenete által, én a’ mélt. Fö-RR elöbbeni határozata mellett maradok.

Gr. Széchen Miklós, pozsegai főispán: — Én is, valamint az elöltem szóló mélt. gróf, e’jelen nagy fontosságú tárgynak föképen practicus oldalát tartván szem elölt, úgy vagyok meggyőződve, hogy midőn a’ törvényhozás a’ magányrendszer elvei szerint építendő börtönök által azokról gondoskodik , kik csak számos évek múlva a’ boszúló igazság kezébe kerülendenek, ugyanakkor még sokkal nagyobb gondossággal a’ szenvedő emberiség tekintetében azon szerencsétlen embertársaink iránt viseltetni köteles, kik jelenleg a’ törvényhatósági börtönök-