1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 139. ülés
210 CXXXIX ülés Fő-RR. naplója Április 18-án 1844. j-,k.«nftea' hogy pedig az 1827-iki munkálatnál jobb és czélszerübb rendszer lélezik, ennek világosabb tanúságát senki sem RRnek a'bor-fl, n m Fö-BHnél inkább, kik hosszabb vitatás után más rendszernek tiilajdonilák az elsőbbséget; ha nem ez ,„„render ^ ^ ^ mél, pß-RR szándéka, akkor sajnálom, de nyíltan vallom, hogy ismét csak egy czélt, de más utón fogunk érni, t. i. izenetünk a' tek. KK és RR által el nem fogadtatván, az egészből semmi sem lesz, és megmarad a’ régi szokás. Ezek után, n. mélt. Fő-RR! megvallom, én véleményem szerint előbbi izenetünk gyenge oldalát abban látom, hogy a’ n. mélt. Fő-RR midőn parancsolólag egy rendszert sem fogadnak el, még is ott, hol börtönjavitásról van szó, nyíltan megmondják, hogy a’börtünjavitás semmiesetre sem történhetik azon rendszer szerint, mellynek a’ n. mélt. Fő-RR elméletileg elsőbbséget tulajdonítottak; én ebben, n. inéit. Fő-RR! némi kis ellenmondást látok. — Két hathatós ellenvetést lehet okoskodásom ellen felhozni, 1-ör: hogy addig, mig a’ mintabörtön sikere nem tudatik, semmi javítások se történjenek; — ez lehetetlen, mert némelly megye már de facto épit, és a’ börtönöket mostani helyzetükben meghagyni talán vétek lenne, és ez a’ n. inéit. Fő-RR jellemével, kik a’szenvedő emberiségen, mennyire erejükben áll, hathatósan segíteni legszebb hivatásuknak tartották — nem is igen egyezne meg;— 2-or: hogy elfogadtatván a’minta eszméje, a’ logica úgy hozza magával hogy addig, rni^ próba tétetik, a’ magányrendszer a’ megyékbe be ne csempésztessék; — ebben van valami tagadhatlanul, — de hiszen már egy pár megye behozta a’ magányrendszert, ezeket tehát el kell tiltani, — hát olly megyét, melly sok ezreket szándékozik egy jó rendszerre áldozni, ha nem az 1827-iki mód szerint akarna építeni, erre kényszeríteni kell, — hogy egy pár év múlva ismét tömérdek pénzt más rendszerre áldozni kénytelenittessék; — én ezt kivihetlennek nézem, — ez olly eszme, mellyben a’ logicát az élet kineveti, mint a’ socialismusban, — tömérdek ott a’ logica de meghazudtolja a’ praxis; egyébiránt a’ criminalis deputalio, ha naplóját megolvassuk, azért fogadta el a’ megyei börtönöket illetőleg a’ magányrendszert, mert a’ megyei börtönöknek többsége olly rósz állapotban van, hogy ezeknek, bármi rendszer fogadtassák el, ki kell javitlatniok, újra kell épittetniök; — de legyenek a'n. mélt. Fő-RR meggyőződve, hogy ha ezen permissivus törvényrendelete mellett 5 — 6—lOmegye be fogja is börtöneibe hozni a’ magányrendszert, e’ között és a’ mintabörtönben divatozó rendszer között nagy lesz a’ különbség: mert — csak hogy egyet mondjak is — a’megyékben rövid időre ítélt rabok fognak sinlödni, hol más részről a’ mintabörtönben hosszabb időre ítélt rabok fognak letartóztatni; hogy pedig a’ sokáig nem tartó büntetések, ha magányrendszer szerint teljesittetnek, legjobb hatással vannak, tanúsítja a’ külföldi lagadhallan tapasztalás, — és csak olt, hol a’ büntetés sokáig tart, kétes még az eredmény. Ennél fogva én — mint tegnap tisztelt barátom gr. Barkóczy János — a’ permissivus törvény mellett szólok, és ha gyenge szózatom a' n. m. főrendi tábla által méltányoltatik, alázatosan esedezem, hogy ez indítványt pártolni méltóztassanak: mert szilárd bennem azon meggyőződés, hogy ha izenetünk igy megy a’ t.KK ésRRhez, ők szándékunk jóságát átlátván, ebhez hozzá fognak állani, mert meggyőződésem az, hogy igy a’ codexből lehet valami, mellyhez hozzájárulni, mellyel elősegíteni, és létrehozását előmozdítani, legszebb kötelességünk. — Ezen nézetből én gróf Barkóczy Jánossal ott, hol a’ megyékben a’ börtönépítés szükséges, ezeknek a' magányrendszer mintája szerint leendő felállítását permissive megengedtetni kívánom. A’ scalát illetőleg ez igen szükséges, és a’ scala mellett legjobb azon argumentum, mellyet a’ tek. KK és RR magok hoztak fel: hogy t. i. a’ magányrendszer tettleges behozatalára legalább 14 év megkívántaié; — ezen intercalaris idő szükségessé teszi természetesen a’ scalát. Egy tisztelt barátom, kivel egy véleményben lehetni mindenkor szerencsémnek tartom, a’ börtönrendszer ellen leginkább financiális nézetből kelt ki. Én a’ méllóságos urat ezen térre követni nem fogom, mert olly elfogultak elveim, hogy én, ha a’ magányrendszer jóságáról olly annyira meg lennék győződve, mint a’ tek. KK és RR, ez áldozatot — ha talán némellyek feljajdulásával járna is — a’ közjó tekintetéből szívesen pártolnám; de áll azon mondása ö mltgáuak, hogy egy országban, hol sok teendő vagyon, meg kell gondolni, mire fordulatnak a’ kútforrások eredményei. — Én tehát előbbi izenetünk két első részét pártolva, a1 többire nézve gróf Barkóczy Jánossal kezetfogok. Gr. Apponyi Gyüryy: — Nem tartom szükségesnek a’ mllgos Fö-RRet figyelmeztetni azon sok hiányokra, mellyek az igazság kiszolgáltatásában főkint a' bűntettekre nézve hazánkban léteznek, és mellyek a’ közbátorság ’s a’ személyes biztosság tekintetében hazánkra nézve igen nyomasztók. Szükségtelennek vélem figyelmeztetni a’ a’ mlgos Fö-RRet azon szomorú állapotra, mellyben (ömlöczeink nag\részben vannak; mind ezen fogyatkozások, midőn e’ kérdés először került tanácskozás alá, eleven színekkel elő voltak adva, és valamint az akkori tanácskozás, úgy a’ mltgos Fö-RRnek izenete eléggé bizonviták, hogy a’ mltgos Fő-RR azon bajoknak méltánylásában és azok orvoslására való törekedésében bizonyára hátra nem maradtak. Midőn tehát a’ tek. KK és RR a’ mlgos Fö- RRet a’ nemzet feszült várakozására és kívánságára figyelmeztetik, ezt nem tulajdoníthatom másnak mint a’ czélnak az eszközökkel való összezavarásának: mert hogy a’ nemzet a’ börtönök kijavítását, úgy a’ bünlelötörvénykönyv kidolgozását, és a’ büntető- eljárás elrendezését méltán kívánja, tagadhatlan; mindazálfal hogy a' nemzet épen a’ magányrendszernek általános behozatalát kisérné feszült várakozással, és hogy a’ nemzet kívánatét ép a’ magányrendszer behozatala által lehelne csak kielégíteni: ez azon állítások közé tartozik, mellyeket bebizonyítani nehéz volna. Ha szintén elhihelném is azt, hogy ezen rendszernek ha nem is tökéletes ismerete és tudománya, hanem csak némi fogalma is annyira elterjedt volna hazánkban, hogy az e’ részben történt nyilatkozatok a’ nemzet valódi kívánaténak tekintethetnének, és ha meggyőződhetném is arról, hogy a’nemzetnek azon többsége, melly a’ hazánk kifejlődésére ’s közszükségeire kivántató ujabbi terhek elvállalására nézve a' legnagyobb óvatossággal ’s véghetetlen sok reservatákkal nyilatkozott, tudva azon tömérdek költségeket, mellyek ezen rendszer behozatalával összekötvék, ezeket nagylelküleg megajánlotta volna; és ha elhihelném azt is, hogy ezen meggyőződésen alapult lelkesedés szilárdabb, mintsem hogy azt rögtön megragadni, máskép, pedig ezen lelkesedésnek egy elő— loges kísérlet miatti elhülésétöl tartani kellene, — ha, mondom, mind ezekről meggyőződhetném: ezek mégis
