1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 123. ülés
16 CXXI1I ülés Fő-RR. naplója Márczius 16-án 1844. Sr. kir. váró»ok rendelés 1 .ro. mellyeknek birtokában eddig valónak. Igen örvendek, hogy több tisztelt urak és azok közt jelesen gr. Apponyi é»e.György azt emlité: hogy ö is a’ tulajdoni jogokat tiszteli; de erre kell azt megjegyeznem, hogy illy szép szavakat in abstracto többször hallottunk; de midőn gyakorlatilag kellett volna azt bebizonyítani, a' dolog igen nehezen ment. Egyébiránt, ha a’ méltgos Fő-RR. in abstracto megismerik a’ jogokat, mutassák meg azt gyakorlatban is, és tiszteljék azokat minden alkalommal. Most is azt mondották többen, hogy tisztelik a’ tulajdont és a’ jogokat, megszorítani nem akarják; de kérdem a’ mélt. Fő-RRet: nem szorilják-e mega’ jogokat, midőn azt mondják, most csak polgári qualificaliórél van szó, t. i. az érték mennyiségének meghatározásáról, és ha majd jogról lesz szó. megfogják mondani, milly jogokat fognak adni? — Már pedig az bizonyos, hogy a’ polgárok száma azon tegnap előadott és többséget nyert indítvány által megszoriltatott, és mainapon ugyan azon méltóságos úr a’ b) alatti pontra nézve előadott indítványra még jobban megszorítja a’ polgárok számát. E’ szerint meglevőn szorítva a’ polgárok száma, csak arról lehet szó, hogy azon méltgos urak fognak-e több politikus jogokat adni a’ polgárságnak, mint a mennyivel eddig birt? Tisztelem mélt. gr. Apponyi György őszinteségét, miszerint tegnap nyilván kimondó: hogy a’ polgároknak nem akar több politikus jogokat adni, minta’ mennyit a’ városi követek javasolnak, és ahhozképest a’ követválasztás és utasítás kidolgozásába befolyást adni nem akar, tehát mi jogot kivan adni azon polgároknak?; azokat, mellyeknek eddig is birtokában voltak?— Márpedig mélt. Fő-RR! ha polgárokat csak a’mostani jogok birtokában megakarjuk hagyni, azaz, azon jogok birtokában, mellyekben eddig voltak: akkor felesleges a’ városok belelrendezésébe bocsátkozni, melly csak azért felvétetett, hogy a’polgároknak több politicus jogokat adhassunk (mellyek gyakorlatából városi bureaucratia által egészen kizárva vala), azon egyetlen egy feltétel, melly mellett a’ városoknak szavazati jogot adhatunk, ha a’ polgároknak politicus jogok adása által állása emeltetik az által, hogy a’polgárságnak több befolyás adatik, és az általa’ királyi városoka’ megyékhez hasonló municipalis rendszerrel bíró független testületek lesznek, és igy, ha az időt kímélni akarjuk, előbb kellett volna a’jogok tárgyalásába bocsátkozni, mint azt tegnap b. Yay Miklós előadta, és a’ qualificatiot a’ jogokhoz mérni. Mi a’ magyar tengermelléki kormányzó ö mltgának azon feleletét illeti, mellyel b. Eötvös József előadására telt, t. i. hogy ha az a) alatti pontra nézve ő méltósága b. Eötvös urnák indítványa elfogadtatott volna: akkor a’ b) pontra nézve is az ö indítványát elkellett volna fogadni; de miután az első pontra nézve gr. Péchy ömltga indítványa elfogadtatott, a’ következetesség azt hozza magával: hogy a’ másodikra is fogadjuk el. De már kérdem ő mltgát a'magyar tengermelléki kormányzó urat: miként áll ez? — mert ha megszorítjuk az a) alatti pontban a’ fekvöbirtokkal biró polgárok számát, ennek következtében a’ mesteremberek, gyárosok és kereskedőkre nézve is a’ polgárok számát meg kell szorítani; és ha ez igy következetességben tovább megy: akkor nem csak a’ birtoknak, hanem az iparnak legnagyobb részét a’ képviselésböl ki fogja zárni, és elérettetni épen az ellenkező fog, mint mit a’ királyi városoktól megkívánunk, hogy az országgyűlésen képviseljenek. Azt tartom, ezt ö méltósága sem fogja kívánni. — Egyébiránt úgy vélem, hogy a’ polgárok jogait mostani gyakorlatában megszorítani nem lehet; az pedig, midőn első alkalommal, midőn felszólaltam, kijelentettem, gróf Péchy Emánuel indítványa által czéloztatik eléretni — ’s igy előbbi vélekedésemnél tovább is maradok. Gr. Cziráky János:— Nekem sem czélom ezen tárgyhoz terjedelmesen szólani, hanem egyedül egyszerű szavazatomat kívánom adni, és épen azon nézetből kiindulva, mellyet előttem méltóságos gróf Pálífy József kijelentett a’ tanácskozás elején, én is azt tartom: hogy ezen qualification)! szóló §§. egymással szoros kapcsolatban vágynak. Azt vélem, midőn az a) alatti szakaszban bizonyos alapelv felállitatik, azzal az utóbbi §§-kat is kellő arányba kell hozni, miután az első osztály már megállapittatolt, ne hogy a’ különös osztályok közt egyenetlenségnek helye legyen. Ezt legczélszerübben vélném elérhetni az első pontra nézve az által, ha birtokra nézve a’ maximum meghatároztatik. Már most a’ 2-dik pont alatt az ipar osztályról lévén szó, az egyensúly elérésére legczélszerübbnek tartottam volna azon indítványt, mellyet gróf Péchy Emánuel ö mélt. tett, mellyet én egész kiterjedésben pártolok; miután azonban a’ keresetmód kimutatása iránt nehézségek hozattak fel, azon módosítást, melylyet magyar tengermelléki kormányzó ö mltga e’ tekintetben telt, mennyiben azon nehézségek másképen elháríthatok nem volnának, szívesen elfogadom. — Egyébiránt egyedül csak egy ellenvetésére kell gróf Pálífy József urnák felelnem, mellyet második előadása előterjesztésében felhozott. Azt mondá ugyan is a’ mltságos gróf: hogy itt jogokat akarunk korlátolni, és hogy szinte a’ tulajdont némileg kisebitteni akarnék. — Erre a’ mltgos grófnak csak azt felelem: hogy midőn most az átalakulás korszakát éljük, és kiterjeszteni akarjuk a’ polgári állomány javát, több osztályoknak szükséges némelly jogokról lemondani, és hogy ezt tettük, annak világos példáját a’ közelebbi napokban, ha a' méltóságos gróf visszapillantani akar, adtuk. — Azt mondá a’ mltgos gróf gróf Apponyi György urnakelőterjesztésére, és kérdé: minő jogokat akar tulajdonítani a’polgároknak, miután a’ követválasztásban és utasítás készítésben őket részesíteni kívánja? Erre már gróf Apponyi György úr megfelelt azon nézettel, mellyel nyilatkozott, hogy nem akarja az országgyűlési követeket választatni a’ polgárok által, hanem felakarja ruházni a’ városi polgárokat azon joggal, miszerint azon képviseleti testületet választhassák, melly a’ követeket választja, és utasítja. Ennek következtében kérdem méltóságos gróf Pálífy József úrtól: valljon ez által nem nyernek-e terjedelmesb jogokat a polgárok jövendőre, mint a’ mellyel jelenleg bírnak? Ezen nézetekből kiindulva — gróf Péchy Emánuel ö mltsága indítványát pártolom. I\(i<lor ö cs. kir. fensége:— Miután ezen tárgyalásban ismételve érintetett az: hogy valljon azon előterjesztés állal, melly itt tétetett, a’ városoknak és polgároknak jogai megszorittatnak-e, vagy sem? mindenekelőtt szükséges, hogy a dolog állására nézve tisztában legyünk. Ugyan is a’polgárok jogai vagy ollyanok, mellyek azon módot illetik, melly szerint a’ polgárok közé felvételnek; mert mig fel nem vétetnek a’ polgárok közé, a’ polgári jogok részesei nem lehelnek; — más részről a’ polgárok jogai ollyanok, miszerint a’ polgárok, ha már egyszer
