1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 123. ülés
CXXIII ülés Fö-RR. naplója Márczius 16-án 1844. 17 a’ polgárság- sorába felvételnek, milly jogokkal birjanak? — Mi az elsőt illeti: meg kell vallánom, hogy ha a’ KK.S*. kir. váro- és RR. egész munkálatát tekintem, és azon határozatot, mellyre épiték azon intézkedéseket, mikép a’ polgárok *olirendei<sc‘ jogai inkább kiterjesztessenek, mert eddig polgárnak nem vétetett fel más, mint az, kit a’ városi tanács és választó polgárság akart, inelly két testület önmagát újította meg, — és eddig, inig a’ városi tanács és választó polgárság vették fel a’polgárokat, vagyonra, vagy intelligentiára kevés tekintet volt, hanem minden azon két testületnek önkényétől fiigött: mosta’ inéltóságos Főrendek arról tanácskoznak, hogy milly feltételek mellett ne lehessen a’ polgároktól megtagadni a’ polgárság sorába való felvételt? — ’s ez azon lényeges változás, melly a’ dologban történik és e’ tekintetben a’ jogok kiterjesztése is lényeges; mert azon előadás következtében, mellyet a’ mltgos Főrendek az első a) pontra nézve elfogadtak, a' városi tanácsnak és polgárságnak meg lesz ugyan azon joga megvizsgálni azt, valljon ki bir a'városi lakosok közöl azon minémüségekkel és tulajdonokkal, hogy a’ polgárság sorába felvétessék; de nem lesz jusa azon két testületnek azokat, kik a’ polgárságra megkivántató tulajdonokkal felruházva vannak, a’ polgárságból kizárni, és igy világos: hogy ezen a’ méltóságos Főrendek által elfogadott előterjesztés szerint a’ városi lakosok joga kiterjesztetik. Mi a’ kérdésnek másik oldalát illeti: hogy milly jogokkal fognak a’ polgárok felruháztatni? ez még a’ méltóságos Főrendek által nem tárgyaltatott; és igy erről, fognak-e azok szükebb korlátok közé szoritatni, vagy kiterjesztetni? még Ítéletet hozni idöelőttinek tartván — azt fel kell hagyni azon időre, midőn azon rész tanácskozás alá kerülend. Szcitovszky János, pécsi m. püspök: — A’ többség által elfogadott indítványhoz járulok azon okból, mivel csak ez által fog fentartatni azon egyensúly, melly múlhatatlanul szükséges a’ minden osztályú lakosok közti egyetértésnek fentartására. Ez pedig úgy van: mert tegnapi napon előhozott példát tartván szem előtt, ha az a) alatti qualificatio szerint Debreczen városban 4000 frnt után csak 800 földmivelö polgárosodhat, és a’ b) alatti quali— ficatiónak elfogadásából Debreczen városában 1200 polgár keletkeznék, a’ kézművesek, kereskedők és gyárosokból könnyű lesz az egyensúll helyreállítani, ha a’ flucluatiónak elve szerint a’ földbirtokosoknak qualificatioja nem 4000 frt, de 3500 vagy épen 3000 frtba szabály által megállapittatik. Mi mélt. gróf Péchy Emánuel indítványát illeti: attól némellyek azért idegenkednek, mert könyvekvitelére a’ kézművesek nem lesznek alkalmasak; azonban itt nem a’ felül, de a’ városok lakosairól van szó; ’s ha megengedjük is, hogy falusi lakosaink kevesebben írnak, de a’ városi lakosokról, fökép mesterembereknél, az Írástudást bizonyosan fellehet tenni: mert a’ mindennapi tapasztalás mulatja, hogy a’mesterembereknek gyermekei taníttatni szoktak, és a’mesteremberek árjegyzékeiket készítik, — és ezek elegendő bizonyságul szolgálnak arra: miszerint annyi tudományuk van, hogy a’ naponkinti bevételeiket és a’ mesterség üzésére megkivántató anyagokra kiadásaikat feljegyezhessék; mit annál biztosabban fellehet tenni: mivel a’ kézművesek könyvükvitele nem olly nehéz, és nem annyi formalitásokkal jár, mint a’ nagyobb kereskedők és gyárosok könyvei. De van még egy más ok, mi idegenkedést látszik előidézni ezen indítvány elfogadására nézve; az t. i., hogy ezen indítvány szerint a’ lakosoknak bizonyos osztálya, nevezet szerint: a’ kapások, kizáratnék, ezt szinte nem látom; mert ha az úgynevezett kápások osztályát tekintjük, azok közönségesen szőlőket miveinek, ’s közölük némellyeknek nagyobb fekvő vagyonuk van, legalább 4—5 kapás szőlővel is bir, és e’ szerint a’ földbirtokára nézve az a) alatti pontban érintett qualificatio alá esik, sőt mondhatni: hogy 20 kapás között alig találni egyet, kinek egyszersmind háza nem volna; végtére tudva vagyon, hogy a’ kézi munkásoknak nagy része tavaszi ’s nyári hónapokban kapállással keresi életmódját, — téli hónapokban pedig valami mesterséget üz: és igy az illy embereknek nem egy, de többféle qualificatiojuk van. Végre a’ méltóságos gróf Zay Károly úr által elöhozottakra azt felelem: hogy ugyan is épen ezen mostani tárgyalás alatt levő munkálat mutatta , miszerint a’ polgárok qualificatiójáról ’s nem a’ dogmákról beszélünk, ’s hogy itt senkit vallása miatt polgári jogból kizárni nem szándokunk, minekutána azon elvet bocsátottuk elő, mikép minden valláskülönbsége nélkül akarjuk a’ polgárokat nevezni, és igy azon dogmatizálás nem ide, hanem máshova tartozandó. B. Vay Miklós: — Miután azon kifejezésben, melly mainapon többek által használtatott, kik a’ qualificationak szerfölötti felemelése által a’ polgároknak jogoktóli megfosztását hozták szőnyegre, többen megütköztek, ’s miután e’ kifejezést tegnapi napon önmagam is használtam: arra nézve — kivált cs. kir. Föherczegséged e’ tárgyra nézve tett észrevétele után — köteles vagyok magam igazolása tekintetéből némi felvilágosítást adni. Soha sem vettem én azon értelemben ezen kifejezést, mintha most élő polgároknak jogairól lett volna szó; hanem szólottám ezeknek maradékairól, kiknek száma a’ polgári jogok gyakorolhatása tekintetében nagyon megszorittatnék. Mert igaz ugyan az, hogy a’ polgári jog örökösödés utján ritka helyen száll a’ maradékra, de igaz az is más részről: hogy a’ polgároknak fiai, ha eldödeik képességével birtak, könnyen polgárosiltattak mindenütt; de nem illy könnyen fog ez ezentúl menni, ha a’ vágyonbeli qualificatio egyszerre szerfölött fel fog emeltetni, a' honnan világos: hogy mind azok a’ legközelebbi generatioban, nemzedékben, kik a’ most meghatározandó birtok mennyiséggel bírni nem fognak, meglesznek a’ polgárságtól fosztva. Mert ugyan is hiszem azt, hogy más tekintetben nem csak megszoritni nem kívánják a’ m. Fö-RR. a’ polgári jogokat, sőt a’ már csak eddigelé meghatározott qualificatio után is azt kell hinnem, azt kell reménylenem legalább, mikép a’ mondott jogokat bövitendik. A’ mi pedig a’ most előttünk levő kérdést illeti: arra nézve azt hiszem, a’parliamentaris formákat vagyunk szemünk előtt tartani kötelesek, s ezeken keresztül nem törhetünk. Ugyan is tegnapi napon úgy mondá ki ö cs. kir. Föherczegsége a’ végzést: hogy a többség gr. Péchy indítványa mellett szavazott; — ez annyit telt, hogy minoritásban maradtak mind azok, kiknek óhajtásuk az lett volna: mikép a’ jog kérdése tárgyallassék előbb, mint a’ qualificatióé, ’s mind azok, kik e két tárgjat együtt kívánták megvitatni; de e’ végzés által ellön maguknak a" qualificatióknak is fokozata fogadva. Igaz ugyan, hogy többeknek, kik a’ végzés kimondása alkalmával felszólaltak, megnyugtatására azt méltóztatott ö cs. kir.Föherczegsége nyilvánítani: hogy azon esetre, ha ne talán a’qualificationak egyéb pontjai azt igén}lenék, hogy Fö-Rcndi Napló IV. köt. ^
