1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 134. ülés
CXXXIY ülés Fö-RR. naplója Márczius 30-án 1844. 180 Sí. kir. városok rendelése, B Rédl Imre•_ A’ tek. KK és RR a' városok jövendő szavazatjogáról szólván, elfogadták azon szavazati arányt a’ mellyet már az 1790 és 1827-ki országgyűlésekből kiküldött országos választmányok ajánlottak, nyilván •ízért- mert azt oily igazságos aránynak látták, melly mellett a’ mostani országgyűlési tanácskozásunkban egy részről önérdekeiket hathatósan előmozdíthatják, más részről pedig olly túlnyomó erővel nem bírnak, hogy az ország többi lakosainak érdekeit elnyomhatnák. Én is osztozom azon mélt. urak nézeteiben, kik ezen tárgyat legkiáltóbb i<razsí»lalansá'v nélkül tovább nem balaszthatónak vélik. A’ városoknak szavazatot adni kell, nem azért, mert már ann ira kifejlődtek, annyira virágoznak, hogy nekik a’ törvényhozásban részt adni kell, nem azért mélt. Fö-RR! liánom azért: mert a’ 4-ik rendnek arra régi törvényes szent joga van. Azt tagadni lehetetlen, hogy volt és van szavazati joga a’ városoknak, — és az szintúgy tagadhatatlan, hogy ezen jog a’ városok közt egyenlő ’s egyforma volt Mind ezeket megmutatni könnyű dolog volna, de hosszas lenni nem kívánván azokkal most felhagyok. A’ KK által elfogadott arány és 16 szavazat legigazságosabbnak és legczélszerübbnek látszik: azért elfogadom; de nem a’ kétszerezési indítványt, melly azért tétetett, hogy könnyebben történhessék a’ szavazat felosztás a’ városok között; dee’ miatt azután a’ megyei szavazatokat is kell kétszerezni, a’ mi már az országgyűlés elrendezésébe vág. Ezen elrendezés pedig sokkal fontosabb, sokkal nagyobb tárgy, mintsem hogy az úgy részletesen történhetnék. E’ szempontokból indulva ki, gróf Apponyi azon indítványához járulok, hogy az említett 16 szavazat ne adassék végkép a’ kir. városoknak, hanem esak ideiglenesen, — addig t. i., mig az országgyűlés nem fog egészen elrendezletni — a’ mélt. gróf által tett több indítványait is pártolván. * Kopdcsy József, hrg prímás és esztergami érsek: — Miután az utóbbi országgyűlésről a’városok olly nagy megelégedetlenséggel távoztak el, — miután tudjuk, hogy ö Felsége k. k. előadásai közé a’ városok szavazati üuvét is sorozni méltóztatott, — és mintán e’ tekintetben nagyobb és felsőbb rendű nézetek is annyira kívánják a’ városok dolgainak elintézését: véleményem szerint igen kellene sajnálni, hogy ha a’ városok szavazatának elrendezése ezen országgyűlésről is elmaradna, legalább igen fontos és nagy tekintetű okoknak kellene lenni arra, hogy ezen tárgy elmellöztessék. Illyennek én nem tartom azt, mi most közönségesen állittatik ezen mélt. főrendi táblának némelly tagjai által, mintha t. i. olly formán maradna e’ rendezés által a’ városok politicus jogainak állapotja, mint az előtt volt, vagy tán még roszabb helyhezetbe jutna. Akár hogyan vegyük elöbbeni állapotukat a’kir. városoknak, és azon rendezés által alkotott rendszert, mellyet a’ mélt. főrendi táblának többsége pártol: úgy vélem, kétséget nem szenved, hogy e’ szerint a’városok törvényhatósága, működése és választási jogainak befolyása bizonyosan sokkal terjedelmesebb sokkal szélesebb alapon fog nyugodni mint most nyugszik; nem is tesz olly szembetűnő különbséget az, hogy némelly jogokat a’ kir. városok az általunk javaslóit rendszer szerint nem közvetlen, hanem közvetve, azaz: képviselők által gyakorolnak, mert ezeket valóságos meghatalmazottjaiknak lehet tekinteni: mi tehát ezen válaszfottaik által történik, kétségen kívül megegyezésükkel történik. De továbbá tekintetet érdemel az is: hogy ha az itt javaslót! mód szerint lesznek megállapítva a’ városok jogai, maga a’ törvény éberségöket felhívja jogaik gyakorlására, és azokra való felügyelésre. Ezekhezképest tehát, mivel különben is ezen 16 voks száma megegyez azon aránnyal, mellyet az 1791-iki országos választmány megszabott, mivel szinte ezen arány mellett áll az 1827-ki országos választmány tekintélye is: a’ 16 voks arányban megnyugszom, — egyébiránt pedig, hogy az ujabbi felosztás a’ tek. RRre bizaltassék: ebben én az előttem szolokkal megegyezem. Gr. Pálffy József: — Nem fogom tartóztatni a’ mélt. Fö-RR tanácskozását, miután azokra, mellyek előadásomra mondattak, már némikép báró Eötvös József úr és több tisztelt bárátaim megfeleltek, — és igy előadásomat csak azon indítványra akarom szorítani, mellyet báró Majthényi Antal liptói főispán űr előadott, t. i., hogy a’ szavazat kérdésre nézve most ne határozzunk semmit. Őszintén megvallom, én indítványát pártolom, és annyival inkább, miután abban mást nem találok, mint azt, mit báró Vay Lajos úr előadott, t. i. hogy a’ városoknak mostani szerkezetük mellett szavazatot adni nem akar: mert ö mltga Liptómegye főispánja előadásában azt adá elő, hogy a’ mélt. Fö-RR által készített elrendezés szerint a’ városok polgárai nem képviseltetnek, és hogy ö mltga városi képviselőknek csak azokat tekintheti, kik a1 polgárok által választatnak, és igy tehát a’ mélt. Fő-RR határozata szerint a’ városi követeket városi képviselőknek nem tekinthetvén, nekik több szavazati jogot adni nem akar, mint a’ mennyivel eddig bírtak; és ezen értelemben vévén ö mltgának indítványát, azt pártolom, és csak annyiban nem, hogy én azon elvek mellett, mellyeket a’ tek. RR a’ városok belelrendezésében kimondanak, a1 városoknak 16 szavazatot adni akarok; ö mltga pedig még akkor sem kiván annyi szavazatot adni a’ városoknak. Gr. Festetics Geyza: — Röviden akarom véleményemet oda szorítani, hogy én nem csak igazságosnak: sőt hazánkra nézve szükségesnek tartanám, hogy a’ városoknak ezentúl a’ törvényhozásba nagyobb befolyás adassék mint eddig gyakoroltatott, ha azoknak állása minden idegen befolyástól függetlenné tétetik, és ha a’ városi polgárság az országgyűlésén képviseltetik; de azon elrendezés mellett, mellyet a’ mélt. Fö-RR többsége elhatározott: az egész polgárság nem képviseltetnék, hanem annak csak egy része, és pedig igen kicsiny része, ’s a’ városoknak szavazata az országgyűlésen nem volna máskint tekintendő mint a’ kormány orgánumának, ’s illy körülmények között én a’ városoknak nagyobb befolyást adni az országgyűlésen, mint most gyakoroltatik, nem csak nem szükségesnek és igazságosnak, hanem inkább károsnak tartanám a’ hazára nézve. B. Orczy Lőrincz: — Azon okok, mellyekkel ezen táblának némelly tagjai a’ többség indítványát ostromolták, és mellyeket ma ismételve hallottam, valamint első alkalommal, úgy most is véleményemben nem ingattak meg, és meggyőződésemet sarkából ki nem forgatták, sem azon jóslatok és fenyegetések, mellyek itt történtek, miszerint az mondatik, hogy ha ezen munkálatból semmi sem lesz, a’ felelőség ezen táblának többségét fogja érdekelni. En uramtól királyomtól úgy voltam meghiva az országgyűlésre, hogy véleményemet meggyőződésem szerint adjam elő, hogy a’ többi országos rendekkel és ezen táblának rendéivel tanácskozzam, de meggyőződésemet
