1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 123. ülés
15 lósa, vagy kisebbítése lehet a' fő elv, mellyböl ki kell indulni, hanem két fö elvből kell kiindulni, először: hogysr kir vám. csak azoknak adjunk polgári képességet, kik a’politikai jogok gyakorlatára elegendő értelmi kiképzéssel bírnak• íokrendei^e másodszor: bogy az egyes qualificatiok, vagy osztályok közt az arány megtartassák, és egyes osztály a’mások felett lulnyomóságot ne gyakorolhasson. És úgy vélem, ezen alapelvekböl indult ki Zemplé^megye föispani helytartója, midőn indítványa másod részét a’ b) pontra nézve elöterjeszté, ’s azért pártolom ö mltgának indítványát, de pártolom azért is: mert azon üdvös intézkedéseknek, mellyek a’ beczimzés és rendes könyvek vitelére nézve az 1840 országgyűlésen hozattak, életbeléptetését előmozdítani kívánom, ’s úgy vélem, ezen mellékes czél jól felállhat a' fő czél mellett, mellyet a’ városi rendezés állal elérni kívánunk. A’ mi a’ kereset kimutatását illeti: tökéletesen pártolom a' tengermelléki kormányzó ö mltga által telt módosítást. Elöhozatotl végre az is: hoffy csak választási jogot adván a’ polgároknak, ollyan igen nagyon óvatosaknak nem kell lennünk; de°ha tekintem a” 146ik §-t, úgy látom, hogy minden polgár kevés kivételekkel képviselő is lehet — és igy nem csak választási, hanem tanácskozási jogot is adunk a’polgároknak, ’s igy ezen ellenvetés véleményem szerint nemáll. Pártolom tehát Zemplén megye föispáni helytartójának indítványát. fí. Perémji László:— így hiszem, azon elv alkalmasint közönségesen elismertetik: hogy a’ polgári qualificatio több classisa közölt olly arány forogjon fen, nehogy akár az egyik, akár a’ másik classis valami szerfeletti ellensúlyt avagy lulnyomóságot gyakorolhasson, és e’ részben igen czélszerünek tartom mltgos gr. Péchv urnák azon kívánatét, hogy a b) pont alatt nem valamennyi gyárosok és kereskedők, hanem egyedül a’ beczimzelt gyárosok és rendes kereskedők fogadtassanak el polgároknak, mert minden kétségen kívül való dolog az: hogy a’ birtoktalan emberek sokkal számosabbak azoknál, kik az a) pontban megkívánt fekvöbirtokkal elvagvnak látva. Mi a’ m. úr indítványának második részéi illeti: hogy a’ kézművesek, avagy mesteremberek, polgári qualificatiójára megkivántassék, miszerint azok a’ kis, közép és nagy városokhoz képest 200, 400, és 600 forintig való kereselmódjukat kimutassák , részemről ahhoz is járulván, itt a’ fö kérdés a’ kimutatásnak módja felöl vítatik, mert ö méltga az inditványzó először azt kívánta, hogy ezen kézmivesek is könyveket tartsanak, és azokból mutassák ki keresetüket; mi ellen az hozatott fel, mikép ezen feltétel által igen kis számra szoriltatnának azon mesteremberek, kik polgárok lehetnének, mivel azok közöl sokan alig tudván írni és olvasni, rendes könyveket nem vezethetnének. Én ugyan azt gondolom, hogy ezen ellenvetésnek is nagyjára meglehetne az által felelni, hogy az illető kézmiveseklöl nem fognának ollyas könyvek kivántatni, mik a’ buchalteristikának minden regulái szerint legyenek elkészítve; hanem csak olly jegyzékek, a’ mellyekböl még is a’ keresetet meglehessen ítélni; de ha már ebben is még nehézség találtatik: én igen kész vagyok a’ tengermelléki kormányzó ö mltgának azon módosításához állani, mellyet maga az indítványozó gróf lír is már most — főleg csak az elvéhez ragaszkodván — elfogadni méltóztatott, azaz : hogy ezen kézművesek a’ keresetmódjukat akár könyvek által, akár más hiteles utón kimutassák. E’ részben bátor volnék még egyet előadni, mi talán azon czélnak, hogy csak ollyan mesteremberek polgároknak fogadtassanak el, kik a’város körülményeihez képest annyi keresetmóddal bírnak, hogy az elkezdett kézmüvi életnemét biztos reménységgel folytathassák, megfelelhetne, ez az volna: hogy véleményemnél fogva azt kívánnám, miszerint azon mesteremberek, kik a’ polgárosodást követelni kívánják, elölegesen azt eszközöljék, hogy úgy, mint a’ városba befogadott rendes mesterek, beczimeztessenek, mert már ez alkalommal a’ város által kérdőre vétetnének, valljon vagyon-e annyi módjok, hogy a’kívánt kézmüvet biztosan gyakorolhassák; minél fogva az illyetén beczimzést is ellehetne rendelni, és ugyan attól a’ kézművesek polgárosodását feltételezni. — B. Wenklieim Béla: — Méltóságos gróf Péchy Emanuel urnák indítványa ellen szólani felesleges, mert úgy látszik, a’ többség azt elfogadta; és őszintén megvallom, hogyha tegnap a’ többség által a'méltóságos gróf a) alatti pontra tett indítványa elfogadtatott, a’ mai indítványa a’méltóságos urnák abból egészen következik, és úgy csak azon megjegyzést kívánom tenni, hogy érdemileg a’ dologhoz nem szólhatok ezúttal sem: mert nem tudom, mellyek lesznek azon polgári és politicus jogok, mellyekkel a’ polgárokat elakarjuk látni; mert ha meglennék győződve, hogy a’ méltóságos Főrendek a’ polgárokat választó és választható joggal felakarják ruházni: akkor én nem csak nem magasnak tartom azon qualification mellyet a’ méltóságos Főrendek elfogadtak, de még szorosabb qualificatiót kívánnék; de miután az ellenkezőtől félek, mint méltóságos gróf Apponyi György tegnapi őszinte nyilatkozatából értettem , miszerint kijelentette, hogy a’ városi követek által tervezett javaslatot kívánja elfogadni, t. i. hogy a’ polgárok joga a’ követválasztásra szorittassék, és a’ tapasztalásból indulva, miután látom, hogy a’ méltóságos úr véleménye alkalmasint többséget fog nyerni, nem látom át, miért akarunk olly magas census! megállapítani? — mert mellyek lesznek azon politikus jogok, mellyekkel a’ polgárok bírni fognak?; illy politikus jognak nevezetét érdemli-e meg az, hogy a’ képviselő testületet és az országgyűlési követeket fogják választani.'' és igy ezen czimet alig fogja az megérdemleni; és ha több jogokkal nem ruházzuk lel a’ polgárokat: a mostani polgárok, és a’ jövendő polgárok között nagy különbséget politikus jog tekintetében nem Iátok; mert ha szélesebb básisra nem állapítjuk a’ polgári képességét, a’ polgárokat több politikus jogokkal el nem látjuk, az fog következni, hogy azon testület, melly jelenleg is a’ polgárok felett zsarnokoskodik és patriciatus és nepotismust gyakorol, ezután is fenállani fog. — Egyébiránt nem akarok hosszasabb polémiákba ereszkedni, az idő a nélkül is már későre terjedt: úgy e’ részben sem kívánok polémiákba ereszkedni, valljon mi könnyebb, megszoritani-e a jogokat, vagy azokat kiterjeszteni? Erre röviden csak azt jegyzem meg: hogy mindkettő nehéz; — de hogy mégis megtörténhetik, azt tagadni nem lehet, miután jog megszorításához más nem kívántatik, mint többsége a’ törvényhozó testnek és ö Felségének sanctiója. Egyébiránt méltóságos báró Eötvös József úr indítványát pártolom. Gr. Pál Ify József: — Bocsánatot kérek, hogy még egyszer felszólalok; de szükséges magunkat capacitálni, mielőtt szavazatok általa’ dolog eldöntetik, mert fontos kérdés a’ polgárokat azon jogoktól megfosztani, CXXIIT Ülés Fő-RR. naplója Márczius 1 <i—án 1844.
