1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 134. ülés
17 fí CXXX1V ülés Fö-RR. naplója Márczius 30-án 1844. , MO-úton ez el is érhető. Ezen változások által azt tartom , hogy sem a’ polgárok szabad befolyása akadályozva, sem .okremieVése ^jg akjh. mjHy ]iü]sö hatalomnak befolyása a’ városokra nézve megállapítva nincsen, hanem fenáll a' polgároknak szabadsága a’ választásban, és minden külső befolyás ellen ez által talán inkább vannak biztosítva, mint ha azon választás az egész polgárság állal, törlént volna. Miután tehát mindezekből azt látom, hogy a’ királyi városok mostani állásukból egészen kijöttek, hogy az üszves polgároknak választói joga voltakép meg van állapítva, ’s egyszersmind, hogy e’ felül is gondoskodott az általunk elfogadott törvényjavaslat, miszerint a’ városok belső adminislratioja rendesen történjék, és hogy azon javaslat által, melly által a’ főfelügyelő elfogadtatott, még visszaéléseknek is gát tétetett: azért m. gr. Appouyi György úr indítványát elfogadom. Gr. Eszlerhdzy Kdzmér: — Bizony igen szerencsés állapotban volna hazánk, ha mindjárt egyszerre kilehelne mondani azt: hogy nemcsak 16, hanem 32 vagy 47, sőt még egyszer annyi, egyszóval: a' királyi városoknak annyi voksol lehetne adni, miszerint minden városnak egy, sőt a’ nagyobbakban még több is jutna, — és hogy miUy szám jöne ki ebből, azt előre nem tudom, hanem csak azt merem állítani, hogy ezt felette örvendetes állapotnak találnám, mert ez annak volna jele: hogy nem csak politicai és alkotmányos, sőt moralis tekintetben is olly magas polczon áll hazánk, hogy kívánatosabb állapotot képzelni alig lehet. Azonban mint most állanak a’ dolgok, azon roszalás után, mellyet a’ tek. KK és RRnek a’ városokat illető terve szenvedett, mondom, mint most állanak a’ körülmények, azt tartom: hogy a’ 16 voksot is megadni a’ városoknak annyit tenne, mint egyszerre ’s minden időre kimondani: hogy a’ kormánynak a’ t. KK és RR táblájánál mindenkor és minden kérdésben többsége legyen. Távol vagyok ez állal azt kívánni, hogy egyáltalában semmi kérdésben a’ kormánynak többsége ne legyen, és azt állítani, hogy az ellenkező néha üdvös ne lehessen, — attól — mondom — távol vagyok: de épen olly távol vagyok attól is azt kívánni, hogy a’ kormány minden az országgyűlésen előforduló kérdésekben a’ voksoknak többsége iránt biztosítva legyen, mert sok ollyan kérdések vágynak, mellyekben, ha a’ kormány részén áll a’ többség, ez a’ hazára nézve nem üdvös és kívánatos, ’s ezt úgy vélem, hogy mind régibb tapasztalások, mind újabb idők is elegendökép tanúsítják. — Én, higyjék el a’ mltságos Fö-RR és azon tisztelt mltgos urak, kik a’ kormány mellett küzdenek, senkit sérteni nem akarok, de én is szinte azt hiszem: hogy a’mélt. urak, ha elegendőnek nem tartanák a’ 16 voksnak megadását arra, hogy a’ kormánynak az által az álsó táblánál megszereznék a’ többséget, úgy bizonyos 20, 30 ’s 47 voksot is (igyekeznének a’ városok részére kivívni. De ezért, hogy ezt felteszi valaki, kérém ne nehezteljen senki a’ mltgos urak közöl, mert inkább az lenne felfogásom szerint sértés méltóságtokra nézve: ha valaki az ellenkezőt telte volna fel, minthogy meggyőződésük szerint a’ kormány ügye mellett küzdvén — köteleségüket csak az által teljesitik, — mint b. Wenkheim Béla tisztelt barátom igen helyesen mondá,— ha a’ választók számát a’ kormány érdekóben a’ mennyire lehet megszaporilani igyekeznek: és igy nagyon csudálom, hogy azon feltételes állítást némelly urak rósz néven venni látszanak. A’ mi engemet illet: ugyan erre befejezöleg csak azt mondom, hogy részemről, ki, mint itt mindenki tudja, az ellenkező elveket követein — igen rósz néven fogadnám, ha valaki azt lenne fel rólam: hogy a’ mostani körülmények között másra voksolhatnék itt mintsem arra, hogy a’királyi városoknak több voks, mint a' mennyivel gyakorlatilag eddig bírtak, ne adassék. B. Percnyi Ldszló: — Méltóságos gr. Apponyi György úr tisztán előadta az elveket, mellyekre indítványát alapította; azon ellenvetésekre pedig, mellyek mindjárt eleinte történtek, méltóságos gróf Széchen Antal úr két rendbeli előadásaiban olly elvekből felelt meg, mellyek magány meggyőződése szerint minden kétségen kívül állanak, és ugyan magam nézete szerint olly kimerítők, hogy azokat nagy részben későbbi ellenvetésekre is tudom alkalmaztatni: minél fogva ezen előadásokat hozzáadásaimmal pótolni nem kívánom, és csak röviden jelentem ki: hogy inéit, gróf Apponyi György urnák indítványát egész kiterjedésben pártolom. — A’ mennyiben pedig ezen indítványnak egyéb részére ö mltga alternatívát méltózlatolt előadni, e’ tekintetben mltgos tengermelléki kormányzó urnák azon javaslatához járulok: hogy a' t. RR szólittassanak fel a’ 16 városi szavazatnak elveinkhez való alkalmazására és felosztására. B. Mednyánszky Alajos, Nyilramegye főispánja: — Hallottam itt a’ kir. dijt olly rémkép gyanánt említeni, melly a’ kir. városokat — ha bár már kimondatott, hogy a’ kincstár felügyelése alul kivétettek — még is függésben tartja, hogy az káros befolyással lehet a’ szavazatadásra nézve. Én e’ rémképnek feltűnését máskint képzelni nem tudom, mint hogy azok, kik ezen nézetből kiindulnak, a’ kir. díjnak mennyiségét felette nagynak tartják olly annyira, hogy ez a' kir. jövedelmek nevezetes részét teszi, melly a’ városokra nézve nyomasztó. Ezen uraknak azon adattal szolgálok, miszerint a’ kir. dij egész Magyarországban nem tesz többet 18,006 ftnál, melly fel van osztva 47 városra, és igy a‘ legnagyobb mennyiség, melly természetesen Pest városát nyomja, körülbelül 1500 ftot tesz, — kérdem: ezen mennyiség Pest városát és aránylagosan más várost, hol csak 100 frt, sőt annyit sem lesz, olly függésben tartja-e a’ kir. kincstártól, hogy azok annak mancipiumai lehetnének — föképen ha megfontoljuk, hogy ha bár egy pár száz ftot évenkint fizetni kötelesek, mihelyt ezek lelizettelnek, minden viszony tökéletesen megszűnik a’ kincstár és a’ városok között? Ali a’ másodikat illeti, t. i. hogy ezen kir. dij változékony: alig van példa számos évek óla, hogy az felemeltetett volna; — nem mondom hogy épen nincs, de kevés van, és viszont arra is van példa, hogy leszállittatott. De úgy hiszem, ez nem érdemel olly nagy tekintetet, minő annak tulajdonittatott; azonban segítve van a’ nehézségen az által, miszerint a’ kir. dij megváltása a’ kir. városoknak megengedtetett, melly ekkoráig nem volt; mert ha a’ k. városoknak érdekében lesz a’ k. dijt megváltani, alkalmuk lesz arra, hogy alku utján annak fizetésétől megszabaduljanak; ha pedig nem, azt hiszem: hogy megváltást reájok tolni nem lehet — nem is kell. Mi egyébiránt a’ tanácskozás alatt levő többi tárgyakat illeti: pártolom gróf Apponyi György ö mltga indítványát.
