1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 134. ülés
CXXXIV iilés Fő-RR. naplója Márczius 30-án 1844. 177 Ocskay Antal, kassai püspök: — Mielőtt a' szőnyegen levő tárgy iránt nézetemet kijelenteném, bátor vagyok s*. kir. váróröviden megjegyezni azt, hogy itt nem lehet szó valamelly uj jogmegadásról, hanem ama honi törvényeken ala-sokrcnderé'cpulő országgyűlési szavazati jogról, mellyel a’ sz. kir. városok több századok óta az országgyűléseken olly módon gyakorlottak, miszerint ezek nem csak egyenkint szavaztak, hanem szavazataik is egyenkint számíttattak — a’ mit mind a’ törvények, mind az országgyűlési iratok nyomán több adatokkal bebizonyíthatnék. De ezeknek elsorolásával Fenségednek és a’ nagyméltóságu Fö-RRnek figyelmét terhelni nem akarván, csak azt említem: hogy az 1618-iki országgyűlésen összegyűlt országos RR az országos sérelmek közé sorozták azt, hogy a’ 7 bányavárosoknak csak egy összes szavazat adatott: „Civitates 7 montanae unam tantum vocem habeantu. Ezen sérelem orvoslása okáért magok az országos RR esedeztek, hogy a' hét bányavárosoknak hét különös szavazat adassák: „Civitates 7 montanae singulas et seorsicas voces in diaeta habeant11. Ez minden további fejtegetés nélkül is kétségtelenné teszi azt, hogy a’ sz. kir. városok szavazatai egyenkint számíttattak. Igaz ugyan, hogy a’ városi szavazatok szállításának gyakorlata a’ legújabb időkben változott, de még is elismertetett, hogy habár de facto a’ városoknak összes szavazata csak curiatum votumnak tekintetik a’ legujabb időkben, mégis de jure az egyes szabad kir. városok szavazati joggal birnak. Én ugyan a’ sz. kir. városok országgyűlési szavazatának aránya iránt mindaddig, mig az országgyűlés el nem rendeztetik, határozatot hozatni nem kívánok, de nyíltan kimondom: hogy addig is, mig az országgyűlés coordináltatni fog, a’ sz. kir. városokat, országgyűlési szavazatjogukat tekintve, e’ jelen törvényelleni és nullificáló állapotból kiemelni kívánom; és e1 tekintetnél fogva gr. Apponyi György ö méltósága indítványát elfogadom, miszerint addig is, mig az országgyűlés coordináltalik, a’ városoknak 16 szavazatjog adassék, nem kételkedvén, hogy a’ szavazatok kulcsa olly módon fog eszközöltetni, hogy nem csak a’ nagyobb, de kisebb városokra is, ’s nem csak az alsó, hanem a’ felső-magyarországi és kapcsolt részek városaira is tekintet lesz, hogy azoknak érdekei is itt az országgyűlésen kellőkép képviseletessenek. Egyébiránt mi azon több tisztelt mélt. urak által felhozott okokat illeti, mellyeknél fogva azt mondják: „nem adhatnak 16 voksol a’ városoknak, mert a’ t. RR által előadott szerkezetben nagy változás történt“, ezen okok között csak azt érintem, mellyre felvilágosító válasz nem adatott, és észrevétel nem tétetett — azt t. i., a’ mit — ha emlékezetem nem csal — egy mélt. szónok jegyez meg, hogy azért nem lehet a’ sz. kir. városoknak az országgyűlésen szavazati jogot adni, mert mások választják a’ városi követeket, mások adják az utasítást; de ezen észrevétel illeti a’ RR által javaslott szerkezetei is: mert bár a’ RR a’ városi követeket a’ polgárok által kívánják választatni, mégis az utasításadásban nem az egész polgárságnak engednek befolyást, hanem a’ polgárgjülésnek teendői közé sorozzák ezt. Már pedig az utasításokra nézve a’ mélt. Fö-RR semmi lényeges változást nem teltek, és igy az utasítások adásának mivolta arra indokul nem szolgálhat, hogy a’ sz. kir. városoktól az országgyűlési szavazati jog meglagadtassék. — B. Majthényi Antal, Liptómegye főispánja: — Többen a’ mélt. Fö-RR közöl azt hiszik, miszerint a’ városok országgyűlési szavazata a’ főrendi elrendezés mellett a’ kormánytól fogna függni, mások attól tartanak: hogy a’ városok szavazatukkal a’ democratiát mozditandják elő, — mások ismét a’ városi szavazatokat kivált szabad elvű elrendezés mellett a' mostani korszerű kérdések, úgymint a’ nemesek megadóztatása, — népképviselet ’s a’ t. — kivivására reményük használhatni; — vannak ismét ollyanok kik azt hiszik: hogy épen a’ városok szavazata segedelmével lehet majd gátat vetni a’ most lábrakapott túlfeszített liberaüsmusnak; — én pedig azok közé tartozom, kik azt hiszik: hogy nincs olly városi elrendezés, ha azt angyalok készítenék is el, mellynek nyomán nem csak bizonyossággal, de valószínűséggel is ki lehetne számítani azt az irányt, mellyel a’ városoknak országgyűlési szavazatuk veendenek. Lehet, hogy a’ városok, ha mindjárt a’ t. RR elrendezése állapíttatnék is meg, a' kormány érdekei mellett fognak küzdeni; — példaúl: ha tapasztalandják, hogy a’ kormány minden lojalitása mellett is hasznos és rendrevezelö intézeteiben gátoltatik, — nem lehetetlen még az is: hogy ha a’ városok között bizonyos neme a’ polgári aristocratiának gyökerei verend, ennek fentartása miatt a’ nemesi aristocrat iát is védeni fogják. En részemről nem tagadom, a’ városok elrendezése ulán megakarni határozhatni azt az irányt, azon elemeket, mellyeket a’ városok országgyűlési állásukra nézve kifognak fejteni, olly mély elő- és belátási tulajdonnak tartom, mellyet csak csudálnom, de utolérnem nem lehet. Annyi azonban bizonyos, hogy ha a’ városoknak eldöntő szavazattal bíró követeket kell az országgyűlésre küldeni, szükséges, miszerint az illy követ valódi képviselője legyen a’ városnak; mikép lehetne pedig olly követet — kit nem is az úgy is megszorított számú polgárok összesége, hanem a’ polgárok által választott képviselők választanának csak — a’ város közérdekeit tökéletesen képviselő köveinek mondani? — Nekem egyébiránt a’ városi voksok számára nézve az eddig hallottaktól eltérő és alkalmasint a’ városok sympathiájára nem igen számottartható nézetem van. Én a’ városoknak eddigi — mondhatni — nullificált állapotukból olly nagy jelentőségű törvényhozói állásba rögtön leendő helyeztetésüket egy olly nagyszerű experimentumnak tartom, mellynél csak a’ legnagyobb óvatossággal kell a’ törvényhozásnak eljárni annyival is inkább: mert — hogy nyilván kimondjam, a’ mi szivemen van — sok olly kis városok vannak, mellyek egyátalában nem birnak azon kellékekkel, mellyek a’ törvényhozásra mulhatlanok, — és a’mellyeknek törvényhozási befolyásával csak más fog élhetni, vagy talán a’ köznek kárára visszaélhetni. E’ szerint én minden tartózkodás nélkül kimondom, hogy én a’ 16 szavazatot — bár minő legyen is a’ városok elrendezése — sokallom; sokallom már csak azért is: mert ha a’jövendő arról győzne meg, hogy a’ városi voksok szaporítása a’ haza érdekében kivánatos, ezt szaporítani mindig lehel; — de ellenkező tapasztalás esetében a’ visszalépés nem lesz többé hatalmunkban. Mind ezekután tehát én mind a’ gr. Apponyi által tervezett 16 szavazatot, mind a' más oldalról előadott azon nyilatkozatot, miszerint a’ városok a’ mostani főrendi elrendezés mellett előbbi, azaz: nullilfcált helyzetükben maradjanak, olly túlságoknak tartom, mellvekhez én nem járulhatok, és legczélszcrübbnek tartanám ad- Fö-Rendi Napló IV. köt. 45
