1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 134. ülés
CXXXIV ülés Fö-RR. naplója Márczius 30-án 1844. 175 sejteni kívánlak, ’s illy felállított elvek mellett a’ kir. városoknak 16, és tulajdonkép 32 szavazatot adtak. IllySz. kir. várobiztositék mellett én a’ királyi városoknak nem 16, hanem kész volnék minden királyi városnak, a’ kisebb városo-’okrcn'lciése kát kivéve, országgyűlési szavazatot adni. Ez Angliában és Francziaországban is igy van, — igy njra mondom: a’ kisebb városokat kihagyva — minden nagyobb városnak épen annyi szavazatot adnék, mint más municipalitásnak. A’ királyi városoknak mostani állapotján a’ mlfgos Fö-RR mind egyik része segíteni kívánt; de a’ méltóságos főrendi táblának többsége a' t. KK és RR által indítványozott és általuk pártolt elveket annyira megnyirbálta, hogy legalább meggyőződésem szerint, ha igy fog maradni, mint a’ méltóságos Fö-RR megállapították, nagy különbség az eddigi városi követek, és választási mód között, és a’ közölt, melly jövendőre leend, nem létezik. Ennélfogva én nem azon okból, mintha én a’ királyi városoknak egyáltalában befolyást engedni nem akarnék, hanem azon félelemből: hogy ezen 16 voks, mellyet a’ méltóságos Fö-RR többsége a’ királyi városoknak megadni kívánt, nem lesz ollyan, mint a’ miilyet az alkotmány érdekében kívánok, ’s mivel nem lesznek függetlenek a’ királyi városok, én nékik nagyobb szavazati jogot a’ mostaninál adni nem akarok; ha azonban a’ közvetlen választás keresztül megy, nem említvén a’ többi kérdéseket a’ censusra nézve, miután a’ méltóságos Fö-RR többsége a’ qualificáliot olly magasra állította, és mind a’ mellett olly csekély jogokat adott, ’s más részről kettős választást határozott, ismételve mondom: csak egy voksot adok, kijelentvén azonban, hogy az elv ki fogja magát vívni, mert hiszem, hogy Magyarországnak jövendője és a’ nagyobb reformoknak kivitele azon nagyszerű elvnek kivívása: hogy a’ törvény előtt a’ hazának minden polgárai egyenlöek legyenek. Mindezeket pedig a' királyi városok segítsége nélkül elérni nem lehet, azért kívánok a’ városoknak nagyobb befolyást adni; de azon elvek mellett, mellyeket a’ mllgos Fö-RR megállapítottak, a’ varosoknak egy szavazatot sem adok. Sztankocics János , győri megyés püspök: —• Midőn ö Felsége legkegyelmesebb királyi előadásában azon pontot is az ország rendei tanácskozása alá bocsátotta, hogy a‘ királyi városoknak rninemü befolyása legyen az országos tárgyak taglalásába: megvallom, örömmel fogadtam ezen legkegyelmesebb előadását ö Felségének, mert már rég óhajtottam, hogy azon igazságtalan és lörvényelleni állás, mellyben eddig a’ kir. városok követei az országgyülésen voltak, egyszer megszüntessék , ’s igazságosabb állásba jöjön a’ 4-ik rendnek repraesentatiója az országgyűlésen mint eddig volt. Midőn ezen kérdés az országgyűlésen taglaltatik, megvallom, mi csak egy régi adósságot, mellyet sokáig megadni nem akarónk, készülünk lefizetni,— ’s megvallom, mi csak igazságot szolgáltatunk a’ királyi városok követeinek, kik a’ negyedik rendnek képviselői. Nem akarom én itt sok szavakkal előadni, hogy voltak, és minő jogaik voltak a’ királyi városi követeknek az országgyűlésen — hanem, hogy nagyobb befolyásuk volt a’ tanácskozásokba , mint jelenleg: ezt senki tagadni nem fogja. Midőn a’ t. KK és RR ezen tárgyat, és a’ királyi előadásoknak ezen pontját felvették, azon szempontból indultak ki, hogy az alkalommal a’ királyi városok elrendezése is szükséges, miután eddigi elrendezése a’ városoknak nem felel meg azon elvnek: hogy a’ városi követ valóban a’ polgárok képviselője legyen, — mert — a’ mint tudjuk — eddig a’ városokban csak egy zárlteslület volt. t. i. a’ magistratus és az úgynevezett választó polgárság, — melly választó polgárság maga magát választotta, és ezek választották a’ magistratust, és igy tehát a’ polgárságnak joga a’ választásban nem lévén, igaz volt: hogy ezen magistratus és választó polgárság az egész polgárság képviselője nem lehetett, de az is igaz volt, hogy a’ jelen országgyűlést kivéve, az országgyűlési követek is többnyire csak a’ magistratus által jeleltettek ki, és pedig magyobb részint az utasítások is a’ magistratus által adattak. Ugyan azért, hogy a’ polgárságnak szükséges és természetes befolyása erős alapra tétessék, a’ t. KK és RR szerkezetükben azt javaslották: hogy az összes polgárság válaszsza a’ képviselőket és hogy ezen képviselők a’ tisztviselőkkel együtt kormányozzák a’ város belső ügyeit és dolgait, — egyszersmind, hogy az öszves polgárság válaszsza az országgyűlési követeket. A’ méltságos Fö-RRnek többsége azon elvet, hogy a’ királyi városokban az egész polgári testület válassza a’ képviselőket, elfogadta, ’s megvallom ez által igen igen lényeges elvet fogadott el, mert azok, kik a’ város képviselői, az egész polgárság bizodalma által választatlak, — tehát mondani lehet: hogy ők képviselik az egész polgári testületet. Mi az országgyűlési követeknek állását illeti: abban a’ méltóságos Fö-RR eltérlek a’ t. KK és RR. javaslatától azon szempontból, mivel azt vélték, hogy miután a’ választott polgárok az úgynevezett képviselők repraesentánsai az egész polgárságnak, — miután a’ t. KK és RR a’ képviselőknek tulajdonítják azon jogot, hogy a’ tisztviselőket válaszszák, — miután azon tisztviselők, kik a’ képviselők által választatván, az egész polgárság által választaltaknak tekintetnek: a’ mélt Fö-RR többsége abban állapodott meg, hogy az országgyűlési követek is a’ képviselők által, kik az összes polgárság bizodalma által választattak, ’s kik az összespolgárságot képviselik, választassanak. Valóban ez által én nem gondolom, hogy ezen tábla többségének eszébe jutott volna a’ városi polgárok szabadságát korlátozni, és a’ városi követeknek adandó voksol a’ kormány kezébe játszani. Én abban a’ meggyőződésben vagyok: hogy az illy választott országgyűlési követek az egész város által választottaknak tekinthetők, és az egész polgárság bizodalmát birják: nem különben, mint az ugyan ezen testület által választolt tisztviselők. Mi a’ belső administratiol illeti: abban is változásokat tett a’ m. Fö-RR többsége annyiban, miután azt monda: hogy könnyebbittetik az administratio azáltal, hogy ha nem az egész képviseleti testület, hanem különösen az egész polgárság által választott megbizotlak fognak a’ városi tisztviselőkkel együtt befolyni a’ város beldolgai kormányzásába. Azt tartom, hogy ez által a’ városi polgárok jogai nem csonkítva, hanem igazán erős alapra vannak alapítva, mert hisz a’ t. KK és RR is azt határozták: hogy a’ képviselők és tisztviselők legyenek azok, kik a' város belügyeit kormányozzák. A’ képviselők, valamint a’ megbízottak is, kik szinte képviselők a’ Fö-RR határozata szerint, az egész polgárság által, a’ tisztviselők pedig az összes képviselők által választatnak: igy tehát a’ különbség köztünk csak az, hogy mi azoknak számát, kiknek a’ város belső dolgai kormányzásába bélölvásuk van, annyira azért akartuk korlátozni, hogy az administratio lehetséges legyen, — ’s megvagyok győződve, hogy ezen az 44 *
