1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 123. ülés
10 CXXIII ülés Fö-RR. naplója Márczius 16-án 1844. Sí. kir. váró-nck, de szükségesnek is tartom mind azon okoknál fogva, mellyekel előadtam, hogy részesüljenek azonjogok- Sokrendese. ’ p bálor vagyok indítványomat ismételni a’ mélt. Fö-RRnek, és egyszersmind egy felszólításra felelni’, mellyel ezen mell. fő tábla egyik tisztelt tagja hozzám intézett, annyival inkább, miután azon ok, mclly ellenem tegnap felhozatott, áll a’ jelen esetre nézve, sőt a’ jelen esethez még inkább illik mint a’ tegnapihoz. Elő terjesztetett t. i., hogy jogokat adva sokkal jobb azokat szükebb körbe szorítani, miután a’ jogok kiterjesztése könnyebb, a’jogok megszorítása pedig majd nem lehetetlen, — és felszólitlattam, hogy mondjak csak egy példát, hol jogok, főkép választójogok, megszoriltattak? Én nem akarok a’ franczia revolutionak egyenkinli előadásába beleereszkedni, melly jó formán a jog mind megszorításának mind kiterjesztésének igen sok példáit mutalja; de csak egyre hivatkozom, mellyct — ha nem csalódom — ugyan azon mélt. úr, vagy annak egyik elvbaraija’adolt elő. L i. hivatkozás történi tegnap a* porosz városok rendezésére, — és felhozalolt az 1808 és 1831-ik évi városi rendezés, és azon példa tökéletesen békés úton minden convulsiok nélkül történtnek mondatik, noha ott a’választó jogok csakugyan olly tetemesen megszoriltattak. mint az talán még soha sem történt. Ismételve mondom, a* választójogokat megszorítani nehéz, de kiterjeszteni is nehéz; és valamint a’ megszorítás convulsiokhoz vezet: ujry a’jogoknak kiterjesztése is oda vezethet; és hogy mennyire nehéz kiterjeszteni jogokat, hivatkozom Franczia-, Angolországok példájára: sőt Magyországra is, hol számtalan, ép a’ városokban lakó egyének, és egész kir. városok léteznek, mellvek valahányszor a' választójogok kiterjesztéséről szó volt, a’ lehelő legállhatatosabb ellenszegülésre léptek fel; és ez természetes, éspedig azért: mert mindenki joga kiterjesztése egyszersmind azon egyénekre nézve, kik jogokkal most bírnak, megszorítást foglal magában; és igen természetes: hogy azok, kik joggal bírnak, azon megszorítást magoktól, mennyire lehet, elhárítani kívánják. Annálfogva azt hiszem: hogy épen, mivel a" választási jogok megszorítása nehéz, és a’ kiterjesztés is nehéz, gondolkozni kell, hogy a’ választási jogokat úgy határozzuk el, hogy egy hamar sem megszorítására, sem kiterjesztésére szükség ne legyen; és ép azért, mert megvagyok győződve, hogy ha a’ mélt. Fö-RR. most a’ b) alatti pontra nézve mélt. gr. Péchy Emánuel urnák indítványát elfogadnák: bizonyosan már a'jövő országgyűlésen tapasztalnák ezen indítványnak káros következéseit, és felszólítva éreznék magokat a' teendő változásokra. Felszólítom tehát a’ mélt. Fö-RRket, hogy meghányva ezen kérdést, ö méltóságának indítványát, legalább a’mesterembereket és kisebb kereskedőket illetőleg, változtassák meg; és ha már sanctiót akarnak adni a’vállólörvénykönyv azon szabályának, hol a' rendes könyvvitelről van szó, azt kívánjuk meg legalább csak azoktól, kiktől megkívánhatjuk, t. i. a’ gyárosoktól és a’ nagyobb kereskedőktől. — Busán Hermán, Ilorcátország körete: — Az elsőre nézve gr. Péchy indítványát elfogadom. Ali a1 mesterembereket illeti: e’ részben bátor volnék a’ mélt. Fö-RRnek javasolni, miszerint itt a’ mesterlegények azon száma vétessék fel a’ qualificatiora nézve alapúi, mellyet az illető mesterember tart. Ila egyébiránt ezen javaslatom a’ többség által el nem fogadtatnék, ezen pontra nézve is a’ mélt. grófnak indítványához járulok. Gr. Zichy Henrik: — Gróf Péchy Emánuel ö méltóságának indítványával tökéletes összhangzásban lévén, azt egyálalában pártolom; de el nem hallgathatom azon legfőbb ellenvetést, melly ezen indítvány ellen tétetett: hogy t. i. ez által számos polgárok, kik jelenleg polgári jogokkal élnek, polgári jogaik gyakorlatától megfosztanának, és valamint egy elöltem szólott tisztelt tagja ezen főrendi táblának mondá: hogy még tulajdonuktól is megfosztatnának, azt állítom: hogy ha az indítványozott qualificatio által méginkább szorittatnék meg a’ polgárok száma, és csak azon jog adatik, melly a’ városi követek által szerkezeit munkálatban kivan téve, még is azon polgárok száma, kik political jogokkal jövendőre fognak élni, sokkal fölülhaladja azon polgárok számát, kik most polgári joggal élnek. I gyan is most kik gyakorolnak polgári jogokat? — bizonyosan a’ mostani polgárok egyéb jogokat nem gyakorolnak, mint azt, hogy a’ vámtól mentesek, és a’ külső tanácsba bevételhetnek, ’s választhatók, — de joggyakorlatába nem bocsátkoznak. Kik azok, kik politicai jogot gyakorolnak? — csak a1 külső tanács — és azoknak száma az összes városokban egész Magyarországban alig terjed kétezerre; kérdem tehát: hogy ezen qualificatio szerint, ha elfogadtatik, sok város lesz, hol egy városban több lesz kétezer polgárnál, kik politicai jogot gyakorolni fognak; — és igy nem áll az, hogy a’ politicai jogok ezen qualificatio által megszorittatnának: mert eddig a' polgárok politicai joggal felruházva nem voltak. — Gr. Károlyi György, Békés megye főispánja: — Én sajnálom, hogy a’ már tegnap kijelentett indítvány által, miután a' qualificatio és census olly szűk korlátok közé szorittatott, sok polgárok a’ polgári jogok gyakorlatától mind most, mind jövendőre megfosztatnának, és a’ mai indítvány által még szükebbre szorittatik öszve; mert noha gr. Széchen Antal némileg fölvilágosítani akarván a’ dolgot, azt jelentette ki, hogy ezen indítvány semmiesetre visszahalólag ki nem terjesztendő, és annak semmieselre visszaható ereje nem lesz, mindazáltal azt tartom: hogy ha például az, ki most polgár egy városban és polgári joggal bir, annak fia nem bírhat polgári joggal azért: mert ezen felcsigázott minimumon alul áll birtokának értéke. De a’ mai indítvány szerint még inkább szűk korlátok közé van szorítva a’ polgári qualificatio: mert a' mesteremberekre nézve lehetetlen feltenni, hogy azok az indítványban felállított kötelességeknek és feltételeknek megfelelhessenek: mert méltóztassanak a’ mélt. Fö-RR. felvenni a’ kir. városok jelen helyzetét, és fogják tapasztalni, hogy a’mesteremberek sorában ritka lesz az, ki számvevő könyvét úgy fogja meglehetni, mint a’ törvény kívánja; de még abból is indulok ki, hogy ha illy törvényt alkotnánk, melly egy néposztályt bizonyos szabályokra akar szorítani, előbb, mielőtt módot nyújtottunk volna arra, hogy megtanulhassa azt, mit neki kötelességül tesz a’ törvény: mert azon könyvek vitele reális iskoláknak létezését feltételezik, — Magyarországon pedig nincsenek illyes reális iskolák, — hol tanulják tehát a’ mesteremberek azt, mire őket a törvény szorítani fogja!? — méltóztassanak az iskoláknak mostani állapotjátfölvenni, és a’ harmadik normalis classisnak állapotát tekinteni, hol ezen classisban a’ mesteremberek képeztetnek, és fogják látni, hogy magok a’ tanítók is alig lesznek képesek ezen könyvnek vitelére, ’s annálkevésbbé azoknak tanítványai. En-