1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 131. ülés
120 CXXX1 Ülés Fő-RR. naplója Márczius 27-én 1844. és a’ tanácsi administratio, és igy fel nem fogom, hogy miért le» s* kir. váró-tanács, hanem annak főfeladata a’végrehajtás, . 60irendezése._en az adminisira,io testületnek ülése nyilvános? - mert ezen nyilvánosságnak azon rósz oldala lenne, hogy • >i fpcstíilpfnplr mimlon lpnp«?píf. Pd prrp nóvvo norlIrv o’ gy azok kik jelen lesznek, megfogják bírálni a’ végrehajtó testületnek minden lépéseit, és erre nézve pedig a’ nyilvánosság a’ teremen kívül és nem azon belül szükséges. Mi a’ bizottmány! üléseket illeti: gróf Andrássy György ő mltságának véleményéhez járulok, hogy azokból a’ hallgatóság kirekesztessék. B. Majthényi Antal, liptói főispán: — Megvallom, azt értem, hogy ha valamelly tanácskozást nem akarunk nyilvánossá lenni, de a’ nyilvánosság olly korlátozás és categoriázása még nem fordult elő, megvallom a’ nyilvánosságnak bajos bizonyos fokokat felállítani, hogy vagy tökéletes nyilvánosság legyen, vagy semmi: mert annak nem látom semmi alapját, hogy miért kelljen csak a’városi lakosoknak megengedni a’nyilvánosságot, cs mást kirekeszteni? Ila például valaki magának tudományt akar szerezni a’ városi dolgok folyamáról, például egy utazó, de gyakorlatban igen nehéz volna ezen rendszabálynak kivitele, az ajtók elölt örökös panaszok volnának,’s az egyik azt mondaná, hogy városi lakos, az ajtón álló pedig azt einem hinné, és igy ha a’ tanácsi ülésnek nyilvánosoknak kell lenni, azt mondanám: hogy nyitott ajtóknál minden embernek jelenlétében tökéletes nyilvánossággal tartassanak. Gr. Zichy Ottó:— Gr. Batthyányi Lajossal egyetértek. Az állandó biztosságok üléseit is nyilvánosan kívánom tartatni ’s annyival inkább a’ tanácsi ülést, mert azok minden lakosokat érdekelnek. BuJics József, bácsmegyei főispán:— A’ nyilvánosságnak olly képét, mint azt Sárosmegye főispánja festette, magamnak képzelni nem tudom, mert gyakorlatilag véve fel a’ dolgot, Pest városában az mondatik: Péternek szabad bemenni, Pálnak nem; kérdem: az ajtónálló, — ha csak isteni szemmel nem bir, mikép lesz képes megismerni, hogy valaki városi lakos-e vagy sem? — ez tehát kivihellen. De másodszor nem áll azon ok is, hogy csak az vehessen részt, kinek érdekéről van szó: mert látjuk, hogy itt az országgyűlésen ollyanok is vannak a’ hallgatók közölt, kik képviselve nincsenek, és igy a’ tanácsülést is tökéletes nyilvánossággal kívánom tartani. Gr.Péchy Ernáiméi: — Mi az állandó biztosságok üléseit illeti: azoknak nyilvánosságát magam sem óhajtanám, minthogy a’ bizottmány a’ munkálatnak alapját veti meg, és ennek úgyszólván első anyaga felett tanácskozik, — Je ezután úgy is ezen munkálat csak véleményt foglalván magában — a’ gyűlés elibe terjesztetik, hol a’ nyilvánosság kirekesztve nincsen. Ali a* tanácsüléseket illeti: ha a’ nyilvánosság igy állana, hogy az auditorium helyeslése vagy nemhelyeslése által a’ tanácskozást akadályoztathatná, vagy ha a’ hallgatóságnak rakonczátlanságát korlátozni nem lehetne: akkor azt mondanám, hogy nem czélszerii, hogy a’ tanácsi ülés nyilvános legyen; de miután el van határozva, hogy a’ hallgatóságnak tetszés vagy nem tetszés jelét adni nem szabad, miután el van határozva, hogy a’ rakonczátlan és rendellenséget okozó auditóriumot az ülésből az elnök kiparancsolhatja, — mondom — miután illy intézkedések vannak, nem látom át: hogy miért ne tartassanak a’ tanácsülések nyilvánosan? azért az állalányos nyilvánosságot pártolom. Gr. Eszterházy Kázmér: — Én is azon hiszemben lévén, hogy a’ nyilvánosság, mihelyt annak csak legkisebb korlát vettetik, megszűnik azzá lenni, ennél fogva gróf Batthyányi Lajos és Liptómegye főispánjával egyetértek. B. Ambrózy Lajos: — Tökéletesen azon elvhez állok magamis, hogy a’ nyilvánosságnak ha létezni kell, létezzék egész kiterjedésében; de miután tanácsüléseknél a’ nyilvánosságot meggyőződésem szerint nem csak nem szükségesnek de károsnak tartom: egyszerűen a’ nyilvánosság ellen szavazok. Gr. Desseöwffy Emil: — Az mondatott itt Bácsmegye főispánja által, hogy igen nehéz volna megismerni: ki polgár ki nem?; — én úgyhiszem, hogy azt igen meg lehet ismerni, mert például: a’ királyi táblánál csak juratusoknak szábad bemenni az ülésekbe, és vannak körülbelül 800-an, azért még is megismerik — nem tehát a’ practicabililás az, mi elhatározza a’ kérdést: mert lehet olly szabályokat felállítani, hogy a’ polgárt a’ nempolgártól meglehet különböztetni, de a’ kérdés az: hogy szükséges-e, kell—e az alkotmány szellemével ellenkező valamit ezen munkálatba behozni? — miután a' magyar alkotmányon mindenütt keresztülvonul a’ nyilvánosság eszméje? — véleményem szerint ezen munkálatban is azon eszménél kell maradni, csak azon különbséggel, hogy a’ rendbontók ellen mindenütt szükséges garántiák fölállítva legyenek. Ennélfogva azon§-ra, melly a’polgárigyülésekre nézve a’csend és Hiedelem fentartását tárgyazza, itt hivatkozni kell, és mindazon hatalommal, mellyekkel ott az elnök felvan ruházva, a’ tanács elnököt is felruházni akarom (Helyes). Elnök: — lTgy látom, a’ mélt. Fö-BR többsége azt kívánja, hogy a’ tanácsi ülések is nyilvánosak legyenek, de azon megjegyzéssel, hogy a’polgári gyűlésnél a’jó rend és csend fentartására tett határozatok ideis kiterjesztessenek. Egyébiránt a’ biztossági gyűlésekre nézve a’ mélt. Fö-RR azt határozták, hogy azok nyilvánosak ne legyenek. B. Majthényi Antal, liptói főispán: — Ha a’ t. KK és RR nem említették volna a’ nyilvánosságot, akkor lehelne a’ szerkezetben nemlegesen szólani; de miután a’ t. KIv és RR megemlítették ezt, már most szükséges, hogy ezen 310-ik § maradjon ki, hanem más §-ban ki kell fejezni, és az üzenetben motiválnunk kell: hogy miért akarjuk innen kihagyatni? A’ 311-ik §-ra nézve: B. Geramb János: — Ezen javaslatot, hogy a’ bányavárosok különösen egy bányászati osztályt is állítani kötelesek legyenek, nem elég világosnak és kimerítőnek találom, és minden kétségek elhárítása végeit szükségesnek tartom, hogy valamint ez a’ többi állandó osztályoknál történt: ezen bányászati osztálynak hatásköre is nyíltan kijelentessék, tudniillik az mondassák: „A’ bányavárosok pedig tulajdon bányáikra és bányászati ügyeikre nézve különös egy bányászati osztályt állítani kötelesek, mert másnak birtokában levő bányára ezen osztálynak
