1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 131. ülés
121 hatásköre ki nem terjedhet“; ha pedig ezen említett rendelkezés abban az általánosságban, mint a’ t. KK és RRs*. kin. vároállal javasoltatik, megmaradna, attól lehet tartani, hogy ezen bányászati osztály és a’ bányavárosokban létező sokrendeiésebányaszékek és bányabirtokosok között viszálkodások és súrlódások fognak támadni. A’ 312-ik §-ra nézve észrevétel nem volt. A’ 313—ik §-ra nézve: Gr. Cziráky János: — Csak azon csekély észrevételem van, hogy mivel egyedül az árvái, gazdálkodási és számvevői biztosságok fogadtatlak el a’ mélt. Fő-RR által, más biztosság pedig nem, a’ 312-ik § ezen redelését: „viszont ezen biztosságok közöl több biztosságok egybe is olvaszthatnak“ feleslegesnek tartom és kihagyatnám. Mi a’ 313-ik § azon kifejezését illeti, hogy a’ biztosságok semmi esetben egymással egybe nem olvasztathatnak, azt nem gondolnám, hogy úgy ezt a’ mltgos Fő-RR veendnék, mikép ugyan azon egyének, kik egy biztosságban vágynak, másban ne találhassanak alkalmazást, mert fökép kisebb városokban nehéz lesz találni annyi egyéneket, kik minden külön osztályokra elégséges szak-ludománynyal bírjanak, és igy e’ részben szükséges módosítást lenni. Mi a’ § végén mondatik, hogy a' közgyűlésre sem bizathatik valamelly olly tárgynak közvetlen kezelése, melly e’ törvényben külön biztosságra, vagy hivatalra bízatni rendeltetik, miután az elöbbeni § e’ részben rendelkezést tesz, az itteni rendelkezés, mint felesleges, kihagyandó lenne. Elnök: — A’ 312-ik §-ban tisztán az mondatik: „viszont ezen biztosságok közöl több biztosságok egybe is olvasztathatnak“ — és igy ezen három biztosságokon felül, mellyek rendszerint mindenhol létezni fognak, egyéb biztosságok is lehelvén, nem értem a’ mltgos gróf azon nehézségét, hogy miért kívánja ezen 312-ik §-nak végét kihagyatni? A’ többire nézve elfogadható a’ mltgos gróf javaslata (Közhelyeslés). A’ 314 és 315—ik §§-ra észrevétel nem volt A’ 316—ik §-ra nézve: Gr. Cziráky János: — Az mondatik, hogy ezen tanácsbeliek vagy közbirák egyszersmind előadok is legyenek. Ezen redelkezést czélszerünek tartom, de még is azt vélem, hogy kisebb városokban lagalább most, midőn ezen törvény hozatik, nehezen fognak minden tanácsnokok bírni a’ szükséges képességgel arra, hogy egyszersmind előadó bírák is legyenek. Azt lehetne tehát mondani: hogy a’ bírák közöl legalább kettő egyszersmind előadó biró legyen. Egyébiránt több törvényszékeknél jelen lévén — tapasztaltam: miszerint szükséges, hogy a’ törvényszékeknél a’perekről jegyzőkönyv vitessék, azaz úgynevezett sconlró, hogy igy azáltal a’dolog evidentiában tartassák. Ennek következtében azt kellene érinteni, mi a’ városi szerkezet 217—ik pontja alatt foglaltatik, ’s az ide átteendö volna: hogy a’ törvényszék jegyzőkönyve vitelére egy jegyző rendeltetik. Rudics József, Bácsmegye főispánja: — Pártolom a’ méltóságos gróf indítványát azon megjegyzéssel, hogy ott, hol hat tanácsbeli van, legyen két előadó, hanem olt, hol 12 van, legyen négy (Helyes). B. Majlhényi Antal, Liptómegye főispánja: — Lehetetlen olly hat embert találni kisebb városban, ki a’ pert egyszersmind referálni tudja, de vannak olly kisebb városok, hol még Írni is alig tudnak, és volt olly eset, hogy sokáig nem lehetett ülést tartani, mert a’ jegyző elment, és más írni nem tudott. Méltságos gr. Cziráky úr indítványa az, miszerint ne mondassák ki, hogy minden törvényszéki biró egyszersmind előadó legyen, mert arra több képesség kell, mint az itélethozásra, hanem csak két tag ruháztassék fel ezen kötelességgel. Bácsmegye t. főispánjának javaslata szerint pedig ott, hol a’ bírák száma 12, négy tag legyen egyszersmind előadó. Gr. Cziráky János: — Én is elfogadom Bácsmegye főispánjának javaslatát. Rudics József, bácsmegyei főispán: — Engedelmet kérek azonban, ha lehet, ott, hol hat tanácsnok van, több alkalmas egyént, példaúl négyet is, találhatni, ki előadó lehetne; a’ dolgok könnyítése végeit, ezt is elhatározni kell: ennélfogva mint minimumot szeretném a’ kettőt és négyet kimondatni. B. Majlhényi Antal, liptómegyei főispán: — Akkor a’ capacitásokat kellene megviszgálni; az pedig sok bajjal járna, hanem egyataljában azt a’ város szabálya fogja elhatározni, hogy hány legyen az előadó, és maradjunk a’ kettő és négy mellett (Közhelyeslés). A’ 317—ik §-ra nézve : Gr. Forgách Antal: — Ezen szakasznak végére van észrevételem, hol az mondatik: „hogy a’ számadásoknak megvizsgálását lehet szabály által a’ törvényszékre bízni.“ Ezt öszveülközésben találom lenni az elöbbeni szakaszszal, mellyben az mondalik: „hogy a’ számadások iránti nehézségek a’ törvényszék által Ítéltessenek el.“ így sokszor megtörténhetnék, hogy a’ kisvárosokban a’törvényszék viszgálja a’ számadásokat, és egyszersmind ezen törvényszéknek törvényes kötelessége lenne az illy számadások iránt Ítéletet is hozni, azért ezen szakasznak végét ki kellene hagyni. — Rudics József, bácsmegyei főispán: — Kimaradhat, mert a’ 293—ik szakaszban az mondalik: „a’ számadásokat elölegesen bírói alakban vizsgálja és ítéli el“. Gr. Cziráky János: — Mielőtt tovább mennék ezen szakaszok felolvasásában, vissza kell pillantanom azon szakaszokra, mellyek a’ némelly városi követek által kidolgozott szerkezet 220, 221, és 222—ik szám alatt foglaltatnak, jelesen, az utóbbi szakaszban czélszerü rendelkezés foglaltatik: „hogy olly városokban, mellyeknek teendői csekélyek, a’ bíráskodás szabály által a’ tanácsra ruházható“. Illyen teszem példaúl Ruszt és Kismarton; ezeknek annyi teendőik nincsenek, hogy kél kiilöntanácsot állíthatnának, midőn erre megkívántaié egyének is hiányzanak: azért a’ városi szerkezet 220—ik §-át kellene itt említeni. De e’ szükséges ellentétből következtetem a’ 221—ik szakaszt, melly ismét a’ birákról szól, kiknek teendői halmozva vágynak, mint p. o. Pest városában, hol bizonyosan egy törvényszék oltani dolgok elintézésére elegendő nem volna. De megkivántató, hogy a Fő-Rendi Napló IV. köt. 31 CXXXI ülés Fö-RR. naplója Márczius 27-én 1844.
