1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 131. ülés
119 fhtdics József, bdcsmegyei főispán: — Ha casnisticákra akarunk menni, kérdem: hogy ha a’ kapitány el-s*. kir. vámfog egy gonosztevői, és talál nála 300 frot, mit legyen? kénytelen azt depositum gyanánt tartani. sok rendelése. A’ 309-ik §-ra nem volt észrevétel. A’ 310-ik §-ra nézve : Gr. Andrdssy György, Sáros in. főispánja: — Méltóztallak a’ méltóságos Fö-RR a’ tanácsi ülés nyilvánosságát ide áttenni, ezen tárgyra nézve tehát most elölegesen véleményemet oda nyilvánítom ki: hogy a’ tanács ülés nyilvánosságát azokra nézve, kiknek ahhoz legkevesebb jusok is van, t. i. a’ polgárokra nézve, kiterjeszteni szeretném. De mi a’ hizottmányi ülések nyilvánosságát illeti: azon véleményben vagyok, mint a’t. KK és RR, hogy t. i. azok nyilvánosak ne legyenek, mert akkor, midőn valamelly tárgy első csirájában létezik, szükséges, hogy a’ hizottmányi tagok legfüggetlenebbül csak maguk véleményüket és meggyőződésüket követhessék, különben szükségtelen lesz minden bizottmánynak kiküldetése, ha feltóteleztetik az auditórium befolyásától. Tudok megyéket, hol a’ hizottmányi üléseknek nyilvánosan való tartása elhatároztatott, és akkor mi következett? olly esetek voltak: hogy a’ bizottmány az auditóriumnál ellenvéleményre akadt, — és végre vetélkedés támadt a’ bizottmány és auditorium között, — és in fine finali transigální volt kénytelen a* bizottmány a’ hallgatósággal, és a’ legnagyobb barátságban egymással megegyeztek; és kérdem a’mltgos Fő-RRet: valljon a’ bizottmánynak véleménye volt-e az, mellyet a’kiküldött egyének a’ megyének előterjesztettek? Ennélfogva azt vélem: hogy a’ polgári ülések, mint itt a’ közigazgatás alatti 260—ik § mondja, kisgyülés helyéhe tanácsülés tétessék, és azok nyilvánosak legyenek egyedül a’ polgárokra nézve; a* hizottmányi ülesek pedig nyilvánosak ne legyenek és igy e’ helyen a1 310-ik §-t kihagyandónak vélem. Gr. Pálffy József: — Mi a’ hizottmányi tanácskozások nyilvánosságát illeti: egyetértek az előttem szólott m. gróffal, hogy azokat nyilvánosan tartani nem kell, miután olt keletkeznek a’ tanácskozások első csirái; hanem mi a’ tanácsgyülést illeti: itt a’ nyilvánosságot szükségesnek tartom, és pedig nem egyedül a’ polgárokra nézve, hanem azt egyáltalában kikeli mondani mindenkire; és azt tartom, hogy a’nyilvánosságot a’tanácsülésre nem itt kell kimondani, hanem ott, hol a’ tanácsülésről van szó t. i. a’ 260-ik §-ban. Gr. Széchen Antal: — A’ tanácsülésekre méltóságos gróf Andrássy György úr javaslatát helyesnek tartom, mert a’nyilvánosság eszméjének legfőbb feladata az, hogy a’ nyilvánosság által azoknak, kik akarminemü befolyással lehetnek a’ dolgok elintézésére, legyen azon befolyásuk, hogy közvetlen értesittessenek arról, hogy megbízottjaik raikint intézkednek a' küzügyekröl, és hogy a’ közdolgokat úgy kezelik-e mint azt a’ köz érdek kívánja? Ha országos tárgyak elintézéséről van szó, akkor azt kívánom, hogy általános nyilvánosság legyen és az országnak minden lakosai a’ nyilvánosságban résztvegyenek; de midőn csak olly tárgyakról van szó, mellyek egyes osztályokat érdekelnek, és nem egész országot, ott, hol administratioról van szó, a’ nyilvánosság csak azokra nézve szükséges és üdvös, kik azon tárgyakban közvetlen, vagy közvetve befolyást gyakorolhatnak. Minden kétségen kívül ezen felállított elv szerint csak a’ polgárok és megbízottak lehetnek jelen a’ tanács üléseken: és igy méltóságos gróf Andrássy György előadását elfogadom. B. Vay Lajos: — A" mélt. gróf elismeri a’ nyilvánosságnak szükségét általánosan ott, hol országos dolgok fordulnak elő, mert azok mindenkit érdekelnek: tehát ezen általánosságban az országos dolgokra nézve kívánja elfogadni a’ nyilvánosságot; még is a’ városokban, hol a’ tanácsi gyűlésben nem csak a’ polgárokat illető dolgok tárgyaltainak, hanem a’ város többi lakosait is érdeklők, a’ nyilvánosságot csak a’ polgárságra kívánja kiterjeszteni. Azt hiszem épen azon logicánál fogva, miszerint a’ mélt. gróf úr az országos tárgyakban mindenkit részesíteni kíván a’ nyilvánosságban: azt kell kívánni a’ méltóságos grófnak, hogy a’ városokban a’ tanácsi ülésben legalább minden városi lakos részesittessék, ha már tovább nem akarja terjeszteni a’ nyilvánosságot — és ebben részemről megegyezem; de abban nem, hogy csak a’ polgárokra terjesztessék ki, mert hol van annak oka? azt a’ méltóságos gróf előadásánál fogva nem tudom felfogni. Gr. Batthyányi Lajos: — Véleményem szerint is nem azoknak számára szükséges csak a’ nyilvánosság, kik közvetve, vagy közvetlen befolyást gyakorolhatnak, hanem azoknak számára is: kiknek érdekéről foly a’ vita; 's minthogy minden városi lakosnak érdeke forog fen, azért minden városi lakosra kívánom a’ nyilvánosságot kiterjeszteni. Gr. Cziráky János: — A’ nélkül, hogy ezen fontos tárgyban hosszasabb vitatkozásba ereszkedném, röviden pártolom gróf Andrássy György ö mélt. indítványát. Gr. Eszlerházy József: — A’ nyilvánosságnak barátja lévén — gróf Batthyányi Lajossal szavazok. Gr. Batthyányi Kázmér: — Szinte gróf Batthyányi Lajos előadását pártolom. Ifj. gr. Eszterliázy Mihály: — Gr. Batthyányi Lajos mellett szavazok: mert bizonyos, hogy a' közdolgoknak nyilvánosaknak kell lenni úgy annyira, hogy a’ publicitást kizárni nem lehet: mert nem csak publicisták tekintették a’ dolgot igy, hanem még sz. Ágoston is azt mondja: „respublica res communis, res patriae res populi.“ Gr. Zuy Károly: — Gr. Eszterházy Mihály mellett voksolok. Marich Ducid, Györmegye főispánja: — Sáros megye tisztelt főispánja indítványát pártolom. B. llécay György, Turócz in. főispánja: — Pártolom Sárosmegye főispánjának indítványát. Gr. Barkóczy János: — Három lévén a’ kérdés — első: hogy a’ nyilvánosság kivánalos-e a’ polgári gyűlésekre?; 2-or kivánatos-e a’ tanácsi?; 3-or: a’ biztossági ülésekre nézve? A’ polgári ülésekre nézve azt vélenr: hogy a’méltgos Fő-RR elfogadták azon elvet, hogy azok tökéletes nyilvánossággal tartassanak, ’s ez igy van minden országban, és hogy nálunk Magyarországban is igy legyen: természetes és nem uj dolog. De a tanácsülésre nézve már ez nem áll: mert mennyire felfogom a’ dolgot, itt a’ czél nem annyira az, hogy tanácskozzék a 30 * ( WXI iilés Fő-RR. naplója Márczius 27-én 1844.
