1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 131. ülés

114

CXXXI ülés Fö-RR. naplója Márczius 27-én 1844.

s, Kir váro-RR hogy ha az árvákra maradt adósságot máskép letisztázni nem lehet, akkor rendszerint az illyetén vagyont eli.okrende^.e.de(T,eniteni ,ehel; rendkívüli eset alatt pedig azt mondják a’ KK és RR. hogy ha az illy fekvő vagyonnak megtartása az árvák kárával történik, akkor azt elidegeníteni lehet ugyan, hanem csupán azon rendkívüli esetben szükséges a’* Helytartótanácsnak megkérése. Őszinte megvallom, hogy ezen szó „árva“ már magában szánakozását a’ törvényhatóságnak és kellő Ügyeimét mindig felhívja, és én az árva fekvő vagyonnak elidegenítését semmi esetre sem engedném meg, mielőtt a’ Helytartótanácsnak feljelentés történik, és a’ Helytartótanácsnak jóváhagyása le nem érkezik: mert tapasztalásból tudjuk, hogy történhetnek olly esetek, hol az árvák vagyonára nézve kimondalik miszerint azon adósságot letisztázni máskép nem lehet, ha csak a’ fekvő vagyont el nem adják, ’s felelőség nem lévén a’ vagyon eladatott, és igy kívánom a’szerkezetbe tétetni: „hogy nem ügyelmezve sem rendkívüli, gem rendes esetekre, hanem mindenesetre ha fekvő vagyonnak elidegenítése fenforog, szükséges, hogy ez a’ Helytartótanácsnak feljelentessék“; e’ részbeni szerkezetet az itélömester úrra bíznám.

B. Majthényi Antal, liptói főispán: — Azon eszmében, miszerint jóváhagyás nélkül az árvák vagyonát elidegeníteni ne lehessen, tökéletesen megegyezem; de megvallom, hogy az árvák érdekében a’ szükség eseteit a’ törvényben elő nem sorolnám, mert azt hiszem, gyakran fordulhatnak elő olly esetek, mellyekben a’ nélkül, hogy az árváknak adóssága volna, tömérdek nagy hasznukra lenne a’vagyonnak elidegenítése, példaűl: ha az árvának eey rósz kunyhója van, és valamelly dynaslának szándoka volna ép azon helyre kastélyt építeni, ’s annak árát hatszorosan is megfizetni, vagy más 100 illy környülmények lehetnek, hol pretium alTectionis forogván fen, az árva vagyon értékét hatszorosan is felülmúlja, és igy arra szólítom fel a’ mélt. Fö-RRet, hogy igen is Bácsmegye tisztelt főispánja szerint mondassék ki határozottan a’ törvényben, miszerint az árvák vagyonát elidegeníteni felsőbb jóváhagyás nélkül ne lehessen: de egyszersmind ne adassék elő a’ szükség azon kél esete, f. i. ha az adósságok le nem tisztáztatnak, vagy pedig ha a’ vagyon megtartása kár nélkül meg nem történhetik, hanem mondassék ki átalánosan: hogy az árvák vagyonát semmi esetre elidegeníteni nem lehel a’ nélkül, ha a’ felsőbb jóváhagyás azt meg nem engedi.

Elnök: — Csak azt akarom megjegyezni, hogy a’ polgárgyülés befolyását elmellözni nem lehet; a’ polgárgyűlésen kell tehát elébb tárgyalni a’ dolgot, és csak azután bocsáttatik a’ Helytartótanács helybehagyása alá. —

B. Yay Lajos: — Még is különbség van a’ rendes és rendkívüli esetek között, mellyeket talán a’ KK és RR is szemük előtt tartottak; mert ha példaúl olly adósságok vannak, mellyek fizetése tisztán peremptorius, — mint a’ váltónak fizetése, — akkor azt tartom, a’ vagyont el kell idegeníteni, és a’ törvény értelmében nem lehel bevárni a'Helytartótanács jóváhagyása megérkezését. De más eset az, midőn az árvának jövendő jobblétére nézve a’ jószág eladatik, mert akkor van idő arra, hogy a’ Helytartótanács jóváhagyását megadassa; azonban véleményem szerint, hol a’ törvény rendelkezik, ott azt felfüggeszteni egy külön törvény által a’ mélt. Fö-RRnek nincs szándokában, és akkor átalánosságban kimondani nem lehet, hogy a’ Helytartótanács helybehagyása nélkül az árvák jószágát eladni nem lehet. —

B. Majthényi Antal, liptói főispán: — Ez egy rósz oldala ezen rendelkezésnek; de más oldalát adom elő annak, miszerint néha ollyanok történnek pártoskodások által, hogy korteskedés, vagy bár miutonmódon a’ közgyűlésen kivitetik a’ többség által, miszerint elkerülhetlen szükséges és hasznára van az árváknak a’ jószág elidegenítése, és ez csak azért történik, hogy valaki azon jószágot olcsó áron magához kerítse: annálfogva a’ Helytartótanácsnak jóváhagyása szükséges; ne hogy azonban a’Helytartótanácsnak resolutiója elkéssék, e’részben fontosnak tartom az előttem szólottnak észrevételét, t. i. szükséges volna a’ Helytartótanácsnak határidőt szabni. —

Gr. Zichy Henrik: — Semmi nem igényli annyira figyelmét a’ törvényhozásnak, mint az árvák állapotja, és semmi sincs a’ köznép elölt, mi olly bizodalmát gerjeszt a’ törvényhatóság iránt, mintha az az árvák vagyonát és értékét jól kezeli. Azon előadást tehát, mellyet Bács megye t. főispánja előterjesztett, miszerint mindenesetre akár rendes, akár rendkívüli esetekben a’ Helytartótanácsnak jóváhagyása szükséges, és hogy a’ nélkül az árva fekvő vagyonát elidegeníteni ne lehessen, helyeslem, mert a’ tapasztalás mutatja, mikint a’ városokban egyátalában szokásban van az ingatlan vagyont eladni, és ez mire mutat? arra: hogy azok, kik acquiralni akarnak, ez a’ legolcsóbb mód: házakhoz, földekhez jutni, ez pedig az árváknak nagy kárával történik. Igaz, hogy az administratio rósz lehet azon fundusokra nézve; de azon kár sokkal csekélyebb, mintha olcsó áron elprédáltatik azon vagyon, és igy csak a’ legnagyobb óvatossággal engedném meg a’ fekvő vagyonok eladatását. Mi azon ellenvetést illeti, hogy történhetik eset, melly szerint egy sürgető váltólevelet kell kifizetni, és hogy ekkor a’ házat el kell adni, és nem lehet bevárni a’ Helytartótanács resolutioját, azt vélem: hogy a’ Helytartótanácsnak nincs hatalmában a’ törvény folyamát akadályoztatni; és ha el is fogadjuk a’ KK és RR javaslatát, az nem hátráltathatja a’ törvény rendes folyamát, azt exequálni kell, és igy Bácsmegye t. főispánja javaslatát pártolom.

Rudics József, bácsi főispán: — Mit b. Vay Lajos ö mltga előhozott, annak megvan a’ maga fontossága; de figyelmeztetem a’ mélt. bárót, — ha emlékezetem nem csal, — hogy a’ váltóknál hozott ítéletek, mielőtt ingatlan javakon végrehajtatnának, azok eladatása az újságokban 3-or szokott kihirdettetni, és azután még az árverésre is határidő tétetik, ’s szerint három hónap telik el, mig az ingatlan vagyon eladatik, melly idő alatt a’Helytartótanács engedelme megérkezhetik, és igy törvényben azt kívánnám kimondatni: hogy három hónap alatt a’ Helylartótanács válaszoljon.

B. I ay Lajos: — Midőn felszólaltam, nem volt szándékomban az árvák állapotját roszabbá tenni, mert az nekem épen úgy szivemen fekszik, mint akárkinek a’ mélt. Fö-RR közöl; de miután tudom, hogy jó módja az acquisitionak az árvák jószágait szabadkézből megvenni, de még sokkal jobb módja azokat árverés utján megsze-