1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 131. ülés
CXXXI ülés Fő-RR. naplója Márczius 27-én 1844. 115 rezni, és ha ezt ellehet kerülni, az árvák sorsát roszabbá tenni nem fogjuk. Egyébiránt ha a’ mélt. Fő-RR illysz kir v.rohatárdöt szabnak a’ Helytartótanácsra, és képesek leendnek ezen törvényt valósággal sanctio által sikeresiteni:sokrendeiéseakkor Bácsmegye főispánja előterjesztése ellen észrevételem nincs. Elnök:— Azt tartom, ezen §-nak legalább vélekedésem szerint — nem volt azon értelme, miszerint az akadályozná a’ birói Ítéletek végrehajtását, mert az árvák iránti legnagyobb gondoskodás mellett egy harmadik jusa nem sértethetik, a’ birói ítéletet exequálni kell és azt a’ Helytartótanácsnak rendelkezésétől felfüggeszteni nem lehet; de nem tudom kivánják-e a’ mélt. Fő-RR mindenesetre a’ Helytartótanácsnak helybenhagyását? (Kívánjuk). Gr. Apponyi György: — En a’ KK és RR ebbéli szerkezetükben megnyugodnám egészen, és pedig annálfogva, mert ha a’ fő felügyelésről javaslott §§-okat átolvassuk, a’ b) alatti pontban ez van: „hogy az árvák fekvő javainak elidegenítését felsőbb jóváhagyás nélkül végrehajtani nem lehet, és igy mindenesetre csak a’ felsőbb jóváhagyás után adathatnának el az árvák fekvő birtokai, és igy úgy is megtörténik az, mit Bácsmegye tiszt, főispánja ö mltga javaslott. B. Rédl Imre: — Épen azon okból, mivel itt már említés tétetik, mint azt gr. Apponyi György ö mltga előhozta, azt vélem: hogy ezen két §-t egymással összhangzásba kellene hozni, és azért ki kellene hagyni a’ szükség eseteit, és azon különbséget, mellyet a’ KK és RR tesznek. Rudics József, bácsi főispán: — A’ törvényben nem szeretek a’ félét, hogy az ember keresse azt, mi annak végén van; és minthogy a' nyilvánosságot kedvelem, ha akarjuk, hogy el ne idegenittessék az árvák fekvő vagyona felsőbb helybehagyás elölt, itt van annak helye, ’s itt tegyük be. B. Majlhényi Antal, liptói főispán: — Mondjuk ki azt, hogy csak akkor lehet elidegeniteni a’ fekvő vagyont, midőn óriási haszna van az árvának annak elidegenítéséből; 2-or ha az árvának adóssága van, én röviden kimondanám Bácsmegye tiszt, főispánja indítványa nyomán: hogy az árvák fekvő birtokát elidegeniteni semmiesetre máskép, mint felsőbb felügyelés mellett nem lehet. Elnök: — Csak a’ polgárgyiilés és Helytartótanács megegyezésével lehet az árvák fekvő birtokát elidegeniteni (Közhelyeslés). A’ 277—ik §-ban a’ „közgyűlés“ helyébe „tanács“ tétetett. A’ 278—ik §-ra nézve: B. Majlhényi Antal, liptói főispán: — Azt mondottuk az ingatlan vagyonról, miszerint azt felsőbb jóváhagyás nélkül elidegeniteni nem lehet, kérdem: valljon a1 drágaságok nem érdemelnek-e ugyan annyi figyelmet, hogy azokra nézve is a’ fenebbi intézkedést kiterjesztenök? Gr. Péchy Ernáméi: — Azt szükségtelennek tartom, mert a’ drágaságok ingó és nem ingatlan vagyont képeznek. — A’ 279 és 280—ik §§-ra észrevétel nem volt. A’ 281 -ik §-ra nézve: Gr. Péchy Emánuel: — Miután a’ közgazdasági osztályra nézve a’ mélt. Fő-RR többsége elhatározta, hogy azon biztosság eljárásáról rendes jegyzőkönyvet vezessen, és azt a’ tanácsnak bemutassa: szükséges itt is elhatározni azt, hogy ezen árvái osztály is eljárásáról jegyzőkönyvet vezessen, és azt a’ tanácsnak mutassa be (Közhelyeslés). Lonovics József, Csanádi m. püspök: — Külföldön a’ lelenczekröl intézkedések vannak; hazánkban eddig a’ városokban praecarius állapotban vannak. Ezen §-ban a’ lelenczekre nézve szeretném kimondani, hogy ezen szerencsétlen lelenczek iránt gondoskodjék az árvái osztály, mert ha ezen § megmarad igy mint van, azt fogják következtetni, hogy csak ott tartozik gondoskodni az illy lelenczekröl, hol irántuk alapítványok léteznek; én pedig szeretném határozottan kijelenteni: hogy a’lelenczek és elhagyott szegény árvákra nézve is az árvái osztályt illesse a’ gondoskodás, és olt is, hol alapítványok vannak, ügyeiket ugyan azok kezeljék. Olvaslatik a’ közoktatási osztályról szóló 282—ik §. Gr. Zichy Bódog: — Felfogásom szerint a’ közoktatási osztály inkább a1 népnevelés köréhez tartozik, és ámbár igaz, hogy nekünk diplomaticus tudományunk nincs arról, hogy ezen ügyben mennyire jártak el a’ tek. KK és RR, de még is tudjuk, mikép a’ tek. KK és RR megvannak győződve, hogy a’ mélt. Fő-RR is a’ jobb neveléstől hazánknak felvirágzását szükségkép feltételezik, és hogy a’ tek. KK és RR a’ népnevelés tárgyában eljártak, az onnan is tudatik » mert ezen népnevelésröli törvényre ezen munkálat 284—ik és 286—ik §§-ban hivatkozás történik, és igy legczélszerübb volna ezen oktatási osztályt azon időre halasztani, midőn a’ népnevelés tárgyát érdemileg fogjuk tárgyalni (Közhelyeslés). Elnök: — El lévén fogadva mélt. gr. Zichy Bódog űr indítványa, átmegyünk a’ számvevői osztályról szóló 290-ik §-ra. Olvaslatik a’ 290-ik §. Gr. Cziráky János: — Áttekintvén itt a’ d) alatti pontot, azt homályosnak és helytelennek találom, hol t. i. ez mondalik: „véleményt adni mind azon panaszok tárgyában, midőn valaki a’ kivetés állal magát tűlterheltnek látja' kinek adja a’ véleményt? Ha visszatekintek azokra, mellyek a’ mélt. Fő-RR állal a’ 249—ik §-ban meghatároztattak a’ g) alatti pontban, a’ kettőt egymással összehangzásba kívánnám hozni, és ekkor a' szerkezet igy állana: „véleményt adni mind azon panaszok tárgyában, midőn valaki a’ kivetendő adó mennyiség, és az egyenes adó kivetési kulcsának megállapítása iránt magát tűlterheltnek látja (Közhelyeslés). A’ 291—ik §-ra nézve: Gr. Cziráky János: — Itt ismét azon észrevételem van, hogy képviselők helyeit valamint a’ többi bizottmá-29 *
