1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 131. ülés
113 CXXXl ülés Fö-RR. naplója Márczius 27-én 1844. nem valamelly aj igényről van szó, hanem épen a’ fenálló jog kívántatik fentarlatni ezen kifejzéssel: „az egyházi s*. kir. váromegyebeli hivatalok befolyásával“ (Közhelyeslés). ° sok rendelése. fíimely Mihály, sz. már Iont fő-apát: — Ila ezen szerkezetei olvasom, ngy látom, hogy megemlítése egészen felesleges, mert ha álalában az mondatik: „hogy a’ közgazdálkodási osztály, t. i. hol a’ szükség megkívánja, több osztályokra is ágazhatik“, a’ többi felesleges, mert még több osztályok lehelnek ollyanok, mellyek a’ városra nézve szükségesek, és igy átalánosan kívánnám mondatni: „hogyha a’ szükség kívánja, a’ közgazdálkodási osztály több osztályokra is elágazhatik“ (Közhelyeslés). Elnök: — E’ szerint elmaradna a’ szerkezetnek utóbbi része. Kopdcsy József, hercseg prímás: — Azt tartom, e’szerkezet arról szól, hogy a’kezelés kire bizassék? itt tehát azt lehetne kijelelni, hogy ez az egyházi értékre nézve a’ syndicust illeti, azonban ezen résznek kihagyásában megegyezem. Olvastatik a’ 268—ik § Gr. Péchy Emánuel: — Ezen § végső sorait: „melly a’ gazdálkodási osztálynak nem része, és a’ kisgyüléstöl függésben nincs, hanem egyenesen a’ közgyűléssel van összekötetésben“ elfogadott elveknél fogva ki kell hagyni (Közhelyeslés). 269. §-ra észrevétel nem volt. 270. §-ra nézve Gr. Pécliy Emánuel: — Ezen §-ból „a’ közgyülésseli összekötetés is, felsőbb befolyás nélkül említés“ kimarad, mert miután a’jegyzőkönyvek felmennek, hogy lehet kirekeszteni a’felsőbb befolyást? de szeretném itt hozzá tétetni a’ városi szerkezetből a’ 189—ik §-t, hol ez mondatik: „Azon bizottmány jegyzőkönyvét jóváhagyás végett hetenkint a’ tanácsnak bemutatni tartozik“ és ekkor a’ § igy állana (felolvassa) (Közhelyeslés). 271. §-ra észrevétel nem volt. 272. §-ra nézve Gr. Péchy Emánuel: — Itt közgyűlés helyett polgárgyiilést, és képviselők helyett megbízottakat kell említeni. — 273—ik §-ra nézve: Gr. Péchy Emánuel: — A’ b) alatti ponthoz hozzá kellene adni: a’ városi tanács az elöbbeni elvekhez képest; a’ többi megmarad (Helyes). Olvastatik a’ c) d) és e) alatti pontok. Gr. Péchy Emánuel: — Ezen pontokhoz szükségesnek tartanám még egy pontot hozzá adni, melly lényeges és fontos, mert kik az árvaszékek kezelését a’ megyéknél ismerjük, tagadni nem fogjuk, hogy a’ legnagyobb zavarokra és rendellenségre szolgáltat okot az, hogy az illy árvák vagyona és számadásai nem kezeltetnek külön , hanem mivel épen együtt kezeltetni fognak, a’ legnagyobb rendetlenségek támadnak: annálfogva szeretném kifejezni a’szerkezetben: „hogy minden árvák vagyonait, ’s illetőleg számadásait, elkülönözve és rendesen kezelni kell“. — B. Rédl Imre: — Méllánylom gr. Péchy Emánuel ő mllga indítványát, hogy t. i. az árvák számadásai külön kezeltessenek, hanem a’ pénz kezelése nehéz lesz, mert a’ városokban többször előadja magát azon eset, hogy az árvák pénzei néha csak 50—60 ftot tesznek, illy csekély summákat pedig nehéz kamatokra kiadni, és különösen kezelni, és igy az apróbb öszvegeket együtt kellene kezelni, a’ számadásokat pedig külön külön evidentiában tartani. — Gr. Péchy Emánuel: — Nincs a’ kisebb öszvegeknek külön kezeléséről szó, hanem csak a’ nagyobb öszvegekről szólottám, és azokról maga mllgos úr is tudja, ha elkülönözve nem kezeltetnek, a" legnagyobb zavarok támadnak. — Busán Hermán, horvátországi követ: — Pártolom mélt. gróf Péchy Emánuel előadását, mert a’ legnagyobb zavarokra eddig is az adott alkalmat, hogy midőn valamelly hitelezőnek kielégítése szükséges volt, sok tömegeket kellett perbe idézni, mert több árvák vagyona együtt és nem elkülönözve volt. Gr. Cziráky János: — Ha összehasonlítjuk az árva osztálynak teendőit azzal, mi azon munkálatban foglaltatik, mellyet némelly városi követek kidolgoztak, különösen a’ 193 d) alatti pontban, hol ez mondatik: „a törvények szerint számadással tartozó gyámok számadásainak rendes beadására felügyelni tartoznak1", ezt a KK és RR szerkezete végéhez uj betű alatt, t. i. e) betű alatt, hozzá lehelne iglalni „az árvái osztály teendői közé' helyett. A’ 274-ik §-ra nézve: Gr. Péchy Emánuel: — Itt az mondatik: „az árvái biztosság az árvák pénztárába kamatokon és visszafizetett tőkéken kívül semmit a’ köz-gyámatya által be nem vétethet“; ennél több itt nem mondatik, pedig ezeken kívül vannak az árváknak más jövedelmei is, és ha ez ki nem fejeztetik ezen pontban, akkor azokat, mellyek más jövedelmekhez tartoznak, be nem veheti azon gyámatya: annálfogva hozzá kell tenni bizonyos jövedelmek megemlítését, ’s ekkor a’ szerkezet igy állana: „az árvái biztosság az árvák pénztárába kamatokon és bizonjoa árvái jövedelmeken és visszafizetett tőkéken kívül semmit a’ közgyám atya állal be nem vétethet a tanács utalványozása nélkül“ (Küzhelyeslés). A’ 275. §-ban „kisgyülés“ helyett „tanács“ tétetett. 276—ik §-ra nézve: Iludics József, Bácsmegye főispánja: — Ezen §-t olvasván azt látom benne, hogy az árvákra maradt vagyon elidegenítésére nézve lehet rendes és rendkívüli esel; a’ rendszerinti esetekben azt sorozzák elő a KK és Fő-Rendi Napló IV. köt. 29
