1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 131. ülés

112

CXXXT iilés Fö-RR. naplója Márczius 27-én 1844.

s kir váró-legyen a’ jegyző, és magok közöl akarnak választani jegyzőt. A’ mólt. gr. Péchy Emánuel úr indítványa pedig az, fok rendese. hogy oIly biztosságI1Bk rendes jegyzője a’jegyzői hivatalnak egy tagja legyen.

__. t't r . ____

l Isi prvnrlr A »7 P t t. . íl P í olíll II fi iíeqrfáTlTlfln fpfpfí

IP. Itt filc •

A’ 264—ik §-ra nézve:

Elnök: — Itt is kisgyülés helyébe a’ tanácstételik.

littdics József, báesmegyei főispán: Nekem az e) pontra nézve van észrevételem, melly nem a’ dolog érdemét hanem a’ stylust érdekli. — A’ vég;én ugyan is az mondatik: „semmiféle kérdések sem a’ kis, sem a’ közgyűlésekben el nem intéztethetnek, mi előtt a’ gazdasági biztosság meg nem hallgattatik.“ Magam is óhajtóm, hogy meghallgattassék a’ gazdasági biztosság, hanem még is subordinálni nem akarom a’ polgári közgyűlést, hogy semmi végzést ne hozhasson, mielőtt a’ biztosságot meg nem hallgatta, ’s lehet ne talán ezt gyengébben ekkint kimondani: „hogy szükséges előre az olly osztálynak meghallgatása“ — de nem akarom kimondani, hogy semmi végzést nem hozhat (Helyes).

Gr. Pál/fy József: — A’ szükség esetét ki fogja megbírálni?; és ha a’ közgyűlés határozatot akar hozni, soha annak szükségét nem fogja találni, hogy a’ bizottmány kihallgattassék.

Rudies József, bácsi főispán: — Én nem említem a’ szükség esetét, hanem átalánosan kívánom, hogy mihelyt valamelly gazdasági tárgy előfordul, mindig hallgattassák meg a' gazdasági biztosság; — csak azt nem kívánom a’ szerkezetben hagyni, hogy sem a’ kis, sem a’ közgyűlés, semmiféle gazdasági kérdéseket el nem intézhet, mielőtt a’ gazdasági választmány ki nem hallgattatik (Helyes).

Zarka János, országbírói itélömestcr: — Bácsmegye tisztelt főispánjának javaslatához képest a’ szerkezet igy állana: „ezen osztályhoz tartozó előfordulható kérdések elintézésére nézve a’gazdasági biztosságot eleve meghallgatni kell.“

A’ 265—ik §-ra nézve észrevétel nem volt.

A’ 266—ik §-ra nézve:

Elnök: — És illetőleg tanácsnak kisgyülés helyett kell tétetni. —

A’ 267-ik §-ra nézve:

Ocskay Antal, kassai püspök: — Ezen szakasz végére az a’ megyjegzésem, hogy miután itt az egyháznak értékei is megemlittetnek, és ezeket is a’ város tanácsa kezelni kívánja, hogy e’ tekintetben a’ fenálló rendszabályok tartassanak meg, mellyeknek erejénél fogva az illető egyházmegye hatósága a’ felső felügyelést mindenkor gyakorolta, és igy fentartva azon rendszabályokat, nem kívánom, hogy kizárólag magok a’ városok kezeljék ezen tárgyakat.

Elnök: — Csak az a’ nehézségem, hogy hivatkozni kellene azon rendszabályokra, mert a’ törvénynek határozottnak kell lenni, hogy tudja, mihez tartsa magát a’ városi tanács.

Ocskay Antal, kassai püspök: — Vágynak felsőbb rendeletek, de magában a’ dolog természetében fekszik, hogy az egyházi értékek a’ város befolyásával nem döntethetnek el.

Elnök: — Az iránt nem volna nehézségem, hogy ez az illető egyházmegye befolyásával történjék, csak hogy ollyanokra ne hivatkozzunk, mellyekröl positiv tudományunk nincsen.

Ocskay Antal, kassai püspök: — Vannak olly rendeletek, hogy a’ számadások is az illető egyházi hatóságnak adassanak be, — illy rendszabálya a’ Helytartótanácsnak fenáll.

Lonotics József, Csanádi megyés püspök: — Részemről osztom azon észrevételt, mellyel kassai püspök ö mlga előadott; de bajosnak tartom, hogy a’ mélt. Fö-RR azon szabályokra hivatkozzanak, mellyek a’ mélt. Fö-RR előtt nem ismeretesek. Úgy hiszem, hogy az egyházi értékek iránt az egyházi hatalomnak tudománya legyen, a’ dolog rendében van és a’ megyebeli hatalomnak elidegenithetlen joga; úgy hiszem, mint elnök ö nmltga érintette, hogy ha ott, hol az egyházi értékekről ezen §-ban szó van, hozzá tétetnék: a’ megyebeli hivatalok szokott befolyásával, — az egyházi megyéket értem, — akkor a’ kassai püspök ö mlga aggodalmának elégtéve volna.

B. Majthényi Antal, liptói főispán: — Megvallom, hogy nem értem, miben összpontosul kassai püspök ö méltóságának kívánsága mert ezen §-ban csak az van, hogy közgazdálkodási osztály lehet a’ város magánjogainak, a’ korházak s egyházak értékének ’s a’ t. kezelésére, — hova terjed tehát a’ mlgos urnák szerkezete?

Ocskay Antal, kassai püspök: — Az a’ kívánságom , hogy az egyházi értékek ne a’ város által kezeltessenek , hanem az egyházi hivatalok befolyásával.

Lonotics József, Csanádi püspök: — Szükségesnek tartom, hogy e’ tárgyra nézve némi felvilágosítást adjak. A’ kir. városoknál és legújabban még azoknál is, mellyek eddig a’ kir. városok sorába nem igtatatvák, miilyenek példáid püspök megyémben Verseczés Vinga, a’ templom pénzeit a’ városi magistratusok kezelik. Van t. i. egy sindicus ’s egy pár tanácsbeli, kik a’ plébános minden közvetlen befolyása nélkül kezelik szokott ellenörség mellett az illető templomok pénztárait ’s viszik a’ számadásokat — a’ templom jövedelmeihez tartozván az is, mit a’ hívek jótékonysága ünnep és vasárnapokon a’ perzselybe szokott szánni; ezen pénzekről a’ naplót természetesen az illető plebánus viszi, ’s a’ bejött illy pénz a’cassába tétetvén — a’ napló documentum gyanánt szolgál, az esztendei számadások pedig a’ sindicus által elkészítve, ’s a’ magistratus által megvizsgálva beadatnak November végével a’ püspöknek, ki is azoknak kivonaljait, vagy is az úgynevezett status activos et passivos ö Felségének az 1790: 26 t. czikben fentartott jogánál fogva a’ Helytartótanácshoz felterjeszti, hol azok újólag megvizsgáltatván a’ nehézségek a’ püspökökkel közöltéinek, magok pedig a’ számadások a’ megyebeli püspöki levéltárba tétetnek. így kezeltetvén a’ számadások, miután a’ püspöknek elidegenithetlen joga van az egyházi vagyon iránti felügyelésre, e’ pontra nézve