1843-1844 Főrendi Napló 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 81. ülés
LXXXI. ülés Fő-RR. naplója. November 7-én 1843. 27 nyújtanának alkalmat; de nem kívánom azon észrevételeket, mellyek itt felhozattak, tétetni annyival is inkább: Magyarnyelv mert azok véleményem szerint valójában nem is állanak, mert elöadalott az, hogy fájlalják »•m.F6-nR., hogy a’ írsít! tek. RR. az akadályok okait a’ m. Főrendekben találják; — őszintén megvallom, hogy tökéletesen osztom nete a RRnek. részben a’tek. RR. véleményét, mert olvassuk naplónkat, és megfogjuk látni, hogy ki az oka, ki lett akadályt arra nézve, hogy ezen tárgyra nézve hamarább nem történt a’ megegyezés; ugyan is 4 napig folyvást tanácskoztunk a’ tárgy fölött, és az, ki 4 napig akadályozza valamelly dolognak elfogadását, és végre még is elfogadja azt, mit a’ tek. KK. kívánnak: a’ dolgot világosan akadályoztatja. De az eljárásiránt is tétetett észrevétel, t. i. az mondatott egy igen tisztelt tag által, miszerint az országgyűlési gyakorlattal megegyeztethelönek nem találja, hogy midőn a’ tek. RR. fejétel nem fogadták a’dolognak, lábát fogadták el; — én az országgyűlési gyakorlatból az ellenkezőt tudom, miszerint azt látom, hogy néha egy részt elfogadunk, a’ többit pedig nem, is igy történnek a’ kölcsönös értekezések, és megegyezések, ésannálfogvaaz, mit őkegyelmessége az országbirája előadott, hogy az országgyűlési gyakorlat ellen látszik lenni, megvallom az, közvéleményre is hivatkozva, vélekedésem szerint nem áll: mert az országgyűlési gyakorlat épen ellenkezőt mutat, és miután őszinte, és forró óhajtásom a’ dolgot sietetni, véleményem szerint legjobb volna egyedül szóval megizenni a’ tek. RRnek, hogy a’ m. Fö-RR. minden kézséggel izenetöket elfogadják. B. Miske Imre: — Nem szólaltam volna e’tárgyban, ha liptómegyei főispán úr Csanádi püspökön, mlga indítványának második része ellen néinelly észrevételekkel elő nem állott volna ; miután azonban észrevételek tétettek, azt vélem, hogy mind e’ tábla méltósága, mind helyezete megkívánja, hogy azon bővítéseket és felvilágosításokat, mellyeket ö inga előadott, elfogadjuk, ’s igy előadását egész kiterjedésében pártolom. — Gr. Pécsy Manó: — A’ dolog érdemére nézve igen tisztelt Csanádi püspök ö nagy mlgával egyetértek. — Nem akarom azt, mint már e' tekintetben mélyen tisztelt országbirája ö nagy mlga előadott, ismételni, mert annál szebbet, alaposabbat csekély tehetségemhez képest nem tudnék előteremteni; de valamint egy részről egy értelemben vagyok a’ csanadi püspök ö n. mlgával: igy más részről nem oszthatom Horvátország követe azon aggodalmát, miszerint ha a’ szerkezet nem úgy áll, mint ö kívánja, hanem úgy a’ mint a’ Csanádi püspök ö nagy mlga előadta: akkor a’ horvát nyelv terjesztésére semmi reménye nem lehet. Én ez aggodalmon nem csodálkoznám, ha a’ horvátországi követ úr a’ jelen és a' mult országgyűlésen a’ horvát nyelv elterjesztése és gyarapítása mellett buzgólkodott volna, és ebbeli buzgóságának kitűnő jeleit adta volna; de miután azt nem tapasztaltam, sőt inkább mind a'jelen, mind a’ múlt országgyűlésen láttam, hogy a’ tisztelt követ úr kijelentéseiben mindig azt pengette, miszerint a’ municipalis törvényeknél fogva Horvátországra nézve a’ latin nyelvet kívánja használni, akkor ezen aggodalmán eléggé csudálkozni nem tudok. Nem oszthatom továbbá a’ követ urnák azon vélekedését, hogy „a’ tetszésük szerinti“ kifejezésnek azért benne kell lenni, mert attól függ a’ magyarnyelv gyarapodásának tágasabb köre, mivel azt hiszem, legyen bár benne a' törvényben vagy sem , az mindegy, mert nem azon kitételtől, hanem Horvátországnak buzgó akaratjától és kívánságától függ a’ magyarnyelvnek gyarapodása; ha ez nem létezik, legyenek bár szászszor ezen szavak a’törvényben, Horvátország még is a'magyarnyelv terjesztése iránt sympathiával nem fog viseltetni. Annál fogva ismétlem, hogy egyetértek a’ Csanádi püspök ö n. mlgval, valamint szinte azon motivalioval, mellyet országbirája ö nagy mltga előterjeszteni méltózfatott, ’s ahhoz képest kívánom a’ viszon-izenetet megtétetni. B. I ay Lajos: — Nem szándékon ezen tárgy érdeméhez többé szólani, hanem csak azon kérdés iránt, hogy valljon a’ KK. és RR. izenetének végére valami felelet tétessék e? vagy pedig hallgatással mellőzzük el — kívánok rövid megjegyzést tenni. Én a’ tisztelt liptói főispán ö mlnak véleményéhez járulok azon egy oknál fogva, hogy tettleg ne adjunk újra alkalmat a' KK. és RRnek azon hídelemre, hogy ezen tárgyat minél tovább halasztani szándékunkban van. Mi a’ horvárországi követ úr által tett óvást illeti, az iránt vélekedésemet tökéletesen kifejté gr. Teleky László ö mlga. Egyébiránt megvallom, egy cseppet sem bánom, ha azon óvás épen annyi erővel fog bírni, és ép úgy fog betétetni, mint a’ gr. Majláth János úr által felhozott 9. példa közöl az első. — Gyürky Pál, krassói főispán: — Érdemileg e’ tárgyban való határozatunkat csanádi megyés püspök ö nagymltga, kinek szavazatához járulok, olly velősen előterjesztette, hogy ahhoz hozzá szólani részemről feleslegesnek tartom. Kérdés egyedül az: a’javaslóit felirathoz való megegyezésünket külön izenelben, avagy pedig mint más esetben szokásban vala, ilélömester úr által szóval kelljen e a tek. KK. és RRnek bejelenteni?; tekintve azt, hogy az egyesülés már a’ két tábla közölt megtörtént, és hogy sem igazolásnak, sem czáfolásoknak itten többé helyét nem látom: de tekintve főleg azt, hogy e’nemzeti érdeket annyira illető felirathoz való rögtöni hozzájárulásunk azon feszült és ingerült állapotnak, melly annak 6 hónapi vitatása által okoztatott, megszüntetésére szolgálhatna: részemről újabb írásbeli izenetnek szükségét nem látom; javaslom azért azt, hogy ezen egyesülésünk ilélömester úr által a tek. KK. és RRnek bejelentessék, hogy e’ szerint ezen felirat hovaelébb Felséges fejedelmünk színe elibe felterjesztethessék. — Gr. De La Motte Károly: — A’ mostani tárgyalás alatt úgy vettem észre, mintha egy volna, hogy országgyűlési határozat az, miszerint egy harmadik nyelv Horvátországba be ne hozaltassék. Megismerem azt, hogy mind a’ két tábla óhajtása bizonyosan az, hogy t. i. egy harmadik nyelv behozatala Horvátországba ne törvényesiltessék; de nem hiszem azt, hogy ezen óhajtás annyira terjedne, hogy a’ leggyökeresebb országgyűlési határozatot felforgatni szándékunk lenne. Annyi bizonyos, hogyha a’ törvényben világosan kitétetik, hogy Horvátország belviszonyaiban minő nyelvek használtassanak, akkor a’ sarkalatos határozatot forgatjuk fel, miszerint az mondatik, hogy Horvátország belviszonyaiba avatkozni nem akarunk.. Én azon kifejezést, mivel éltek a’ m: Fö-RR. izenelükben, t. i. hogy nem akarunk egy harmadik nyelvet törvényesíteni, nem tekintem, egyébnek, mint olly 7 *
