1843-1844 Főrendi Napló 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 77. ülés
LXXVII. ülés Fő-RR. naplója. November 23-án 1843. 13 lami veszedelem, de mint tudjuk, a’naplót sok ember olvassa, ha kerületi napló létezik, sokaknak kezébe jö,Kerüietinnpió pedig mint tudjuk némelly embernek szörnyfi viszkető füle van, és könnyen beveszi a’ roszat, mint szokás mondani1 kin-r0,„lí,tós* nitimur in vetitum, mert az ember mindig inkább követi a’ roszat mint a’ jót, ennélfogva én — mint mondám _ örömmel vallom meg, hogy a’ régi alkotmány és szelíd kormány alatt akarom a’ sajtó szabadságot behozni a’ magyar népnek, és igy nyíltan kimondom, hogy mélt. gróf Széchen Antal urnák indítványa mellett, valamint szintén mélt. báró Majthényi László űr előadására szavazok, a’ kinek valósággal mondhatom, 3 éves korától fogva haza iránti szeretetét ismerem és becsülöm. Ezzel pedig magamat cs. kir. Fenséged és a’mélt. Fő-RR. kegyes gratiájába ajánlom. Gr. Eszterháztj József: — Szivem nagyon fáj látván: hogy a’ mélt. főrendi tábla e’ tárgyban is, noha a’ tek. KK. és RRet inkább illeti, mintsem a' mélt. Fö-RRet, nem akarnak megegyezni a’t. KK. és RRkel; ezt sajnálnom kell annyival inkább, mert ha ez tovább is igy fog tartani, előre lehet mondani, hogy egy tárgy sem fog ez országgyűlésen bevégeztetni, ’s igy egy törvény sem fog készíttetni. Mi ezen tárgyat illeti, a’ kerületi naplót nem csak nem veszedelmesnek, de csak ugyan nagyon hasznosnak látom, nem csak azért, mert Magyarországban és minden alkotmányos országban a’ legnagyobb szükség van a’ nyilvánosságra: de azért is, mert addig, inig kerületi napló nem lesz, arról mindenféle írók vagy többet vagy kevesebbet fognak irní, mint valaki beszél, és ez által a’ követnek becsülete veszélyeztetnék; továbbá azt hiszem, ha napló lesz, minden ember szavaira vigyázni fog, és megfogja gondolni azt, mit mondani akar, és tovább nem fog menni, mint a’ törvény és alkotmány neki engedi. Ezen okokból kimenvén, tiszta szívemből mind a’ nemzet szabadságára mind a’ kormány hasznára nézve pártolom a’ tek. KK. és RR. izenetét. Gr. Zichy Henrik: — A’ kerületi napló könyv kinyomtatását legszorosabb kapcsolatban látom az országgyűlés rendszerének megállapításával annyira, hogy egyiket a’ másik nélkül mellékesen eldönthetőnek nem tartom, és ezen oknál fogva, és nem mintha szűk keblű volnék, és nem mintha Mephistopheles találta volna fel a’ sajtót vagy más, pártolom gróf Széchen Antal indítványát. Gyürky Pál, brassói főispán: — Ha a’ tek. KK. és RR. tisztán a' nyilvánosság tekintetéből indultak volna ki azon izenetben: úgy azt kellene következtetnem, hogy inkább a’szabad sajtó iránti véleményeknek maga egész kiterjedésében hováelöbb való felterjesztésére és velünk való közlésére bizodalmasan kerestessenek meg, mert a’ nyilvánosság csak ez által érhetné el tökéletes biztosítását; és én nem lennék utolsó annak támogatásában, jóllehet más részről az sincs elrejtve előttem, hogy a’ szabad sajtónak törvényesitése igen nagy feladat, és mély megfontolást kíván, mellyet tanúsítnak azon nemzetek példái is, hol a’ szabad sajtó régóta gyakoroltatik, és még is ollykor ollykor a’ nemzet érdekéből köteles a’ kormány azt az ideiglenes jogánál fogva az előre való vizsgálat által addig, mig a' körülmények nem változnak, korlátolni. Azonban mást lelek én fel ezen izenetben, merta’ tek. KK. és RR. a’ kerületi naplónak sajtó alá való bocsátásával azon kerületi tanácskozásokat diplomaticai állásra felemelni törekednek, melly eddig nem létezett. Én ugyan azon kerületi üléseknek sem a’jelenben való állását, minemüségét, sem azt, miként kívánnám azokat elrendeztetni, taglalni ezúttal nem akarom: véleményem azonban odajárul, hogy azon kerületi üléseknek mostani állását mindaddig maga épségében fentartatni óhajtóm, miglen az országgyűlés rendezésének tárgya egész kiterjedésében szőnyegre nem kerülend, — és abban, hogy ezen igen igen fontos tárgy kivonatokban tárgyaltassék, meg nem nyughatom. Ezeknél fogva, miután ezen izenetben javaslott felirat az országgyűlési részletes rendezését következtetné, a’ tek. KKnak és RRnek izenetéhez nem járulhatok. Egyébiránt, kívánván e’ részben is a’ tekintetes KKkal és RRkel egyesülni, egyszersmind oda szavazok, hogy egy némelly okok, mellyeket az előttem szólók az izenet megczáfolására előhoztak, mint nem a’ dolog velejéhez tartozandók, az egyesülésre nem vezérlők, de ön érzelmemmel sem egyesithetök, viszon izenetünkböl kihagyatassanak, jelesen nem kívánom azt: hogy a’ szabad sajtónak törvényeinkben mikinti állása fej— tegettessék, mert ha bár világos törvényünk nincs, melly a’szabad sajtót rendelné: de szinte nincs törvényünk, melly az előleges vizsgálatot határozná, ’s törvényszeriileg e’ tárgyban csak azt mondhatjuk, hogy már 1791—töl kezdve országos választmányok voltak kinevezve olly utasítással, hogy a’ szabad sajtó mikénti elrendezéséről, valamint szintén az előre való viszgálat felöl véleményeket készítsenek. Ezekből tehát inkább az tetszik ki, hogy a’ nemzet azon jogáról, melly minden alkotmányos nemzetnek nélkülözhetlen tulajdona, soha le nem mondott. Nem állíthatnám továbbá azt is, mit szintén hallottam, hogy következetlenség hibája áradna reánk, ha, midőn a’múlt országgyűlésen ugyan e’ tárgyban ellenkezőleg nyilatkoztunk, most a’ tek. KK. és RRnek kívánságára reá állanánk, mert a’ törvényhozó testületnek joga van a’ fenálló törvényeket is eltörülni vagy módosítani, úgy miért nem módosíthatnánk a’ körülményekhez képest mostani határozatainkat? — Nem áll az is, hogy a’ mostani és múlt országgyűlési környületek közt ne lenne különbség: mert véleményem szerint igen is nagy különbség létez. Fgyan is a’ múlt országgyűlésen fontos sérelmek terjesztettek elő a’ kormány ellen, most ellenben fenséges fejedelmünk lojális kormánya iránt országszerte kitűnő a’ lelkesedés és ki tagadhatja azt, milly óriási lépésekkel terjedt azóta hazánkban a’ műveltségi elöhaladás, már pedig a’ szabadsajtónak szükségét leginkább ez határozza. Nem mondanám végre ezen izenetben azt sem, hogy miután a’ kerületi üléseknek felelősége nincsen, azokban biztosítékot is alapítani nem lehetne, mert ez szintén csak ingerültségre vezetne; azonban én részemről a képviselői táblának bár melly egyes tagjában is annyi erényt és tántoríthatatlan hazaliui elszánást, ’s állhatatosságot képzelek, hogy sem a’ kerületi, sem az országos ülésben máskép nem szavaz, mint utasítása tartja, és ön meggyőződése javasolja, ebben pedig elég biztosítékot lelhetünk. Illy szellemben tehát kívánom a’ tek. KK. és RRet bizodalmasan j'elszólittalni, hogy az izenetben javaslóit kerületi naplónak sajtó alá való bocsátása kivánatától elállani szíveskedjenek. — Fő-Rendi Napló III. köt. 4
