1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 47. ülés
3 XIAII. ülés Fő-RR. naplója. September 18-án 1843. egyházra nem esett több 3' 4 pengő krajcárnál; ámbár tudok megyéket, hol beszedetett, de sok megyében azon> tekintetből, bogy azon költség kivetése törvényen nem alapszik, azt be nem szedték, és Így a’ szükséges költsék hiánya végett a’ nemzeti congressus nem tartathatik. Valóban kívánatos volna, hogy a’ dolgok elintézésére a’ költ-" ségek az illető hitfelek által viseltessenek, és a'maga rendjén beszedessenek. Azzal rekesztem be beszédemet,' hogy először a’ tisztviselőkre nézve nem akarom a’ kérést fölterjeszteni: 2-or: hogy országos választmányt kiküldetni nem kívánok; végre 3-or hogy a’ julianum calendariumot fentartani óhajtóm. Gr. Széchen Miklós, pozsegamegyei főispán: — Mind az fenséges Föherczeg és n. mlgu Fö-RR! a’ mit a’ tek. KK. és RR. egy kiküldendö országos választmányra bízni akarnak, a' törvény világos értelme szerint ö felsége fentarlott jogaihoz tartozván, ezeket csonkítani semmi esetben, de a’ jelen kérdésben annál kevesbbé szeretném : mert a’ k. rescript, deci. állal kijeleltetik az út, mellyen a’ görög n. e. az őket kizárólag érdeklő tárgyakról intézkedhetnek, ’s ez az úgynevezett nationalis congressus! — Igaz ugyan, hogy annak megtartását ö felsége már ismételve egyedül az érsek választására szorítani méltóztatott; de épen ezen oknál fogva, és minekutána saját tudásom, és meggyőződésem szerint ollyan congressusnak megtartása már felelte szükséges volna, a’ hol a’ görög n. e. mind azon tárgyakat, a’ mellyeket a‘ KK. és RR. érintenek: azért a’ tervezett országos választmányhoz nem járulok ugyan, hanem ö felségét megkérendönek vélem, hogy eziránt már többször tett folyamodások következtében egy ollyan congressusnak megtartását minél hamarább megengedni kegyeskedjék. Poporics Vazul, munkácsi g. e. püspök: — Azon törvényjavaslathoz, mellyel a’ tek. KK. és RR. a’ g. n. e. valláson lévők némelly egyházi ügyben országos választmánynak kinevezését indítványozzák, voksommal nem járulhatok : mert 1-ször, ha ebbeli választmány csak ugyan szükséges volna: akkor föltennem kellene azt, hogy a’ görög n. egyesültek a' magok parochiait, kolostorait, nevendékházait, és oskoláit elrendelni, úgy szintén egyházi alappénzeiket czélszeriien kezelni vagy nem akarják, vagy nem képesek; már pedig róluk föltenni semmi okom nincs, sőt magában a’ tek. KK. és RR. izenetében is erre elegendő okot nem találok: és épen azért azon választmányt szerfelettinek tartom; 2-or mindennemű pénzalapitványok, mellyek a' görög n. egyesültek templomait, parochiait, kolostorait, nevendék- és oskola házait illetik: magány adakozásoktól eredlek, és ö nekik ollv sajátjuk, mellybea' törvényhozásnak beavatkozni nem lehet; mert a’ törvényhozás alkothat ugyan általános törvényeket, hogy a’közjóra tett pénzalapitványok rendesen, és igazságosan kezeltessenek: de e'tárgynak belsejébe, fökép egy olly felekezetnél, mellynek aziránti jogai több rendű kir. oklevelek által biztosítva vágynak, nem bocsálkozhalik a’ nélkül, hogy vagy azon felekezet jogait, vagy pedig ezeket biztositő királyi okleveleket meg ne sértse; 3-or már több ízben azon elvet e’ teremben kimondatni hallottam, hogy minden törvényesített vallásbeli felekezelet a’ maga körében szabadon működni engedni kell; ezen elvből kiindulva tehát mondom: ha a’ protestánsok az ö parochiáik, templomaik, oskoláik és pénzalapitványi ügyeiket a’ törvényhozásnak befolyása nélkül csupán az uralkodó fejedelem fö-feliigyelése alatt elintézhetik: méltán kívánni, sőt követelni is lehet, hogy ugyan azt a’görög n.egyesültek tehessék, mert különben ők az előre bocsátott elvnek ellenére a’maguk egyházi ügyeikben inkább korlátozva lennének, mint a’protestánsok; — 4-er; Midőn ezen tárgyakról még az 1791: 27—ik t. ez. alkotásakor előfordult a’szó, már akkor is, és pedig törvény által ki vala mondva, hogy ezek iránt ö felségének jogai sértetlenül maradjanak; most tehát ugyan ezen tárgyakra nézve országos választmányt nevezni annyit tenne, mint azon f. czikkely ebbeli rendeletét felforgatni, és a’ fejedelmi jogokba bele avatkozni; ezt pedig tenni nem tanácsos, és nem lehet, mert akár mi féle alakban tűnjék is elő azon választmány, én azt a’ fejedelmi jogok fentartásával öszveegyeztetni nem tudom. Nem is nyugtat meg engem a’ tek. KK. és RR. azon állítása: mintha a’ kérdéses választmánynak czélja csupán az illető adatok megszerzésére szorítkoznék, mert a’ törvényjavaslatban azon választmánynak kötelességül tétetik, hogy kiküldetése czéljaúl kitűzött tárgyakra nézve javaslatát a’ legközelebbi országgyűlésnek mutassa be — az országgyűlése által kétség kívül nem csak tudomásul veendőt, hanem az aziránt hozandó törvényjavaslatra alapul szolgálandót. De még azon fejtegetést sem lehet kielégítőnek tekinteni, midőn a’ t. KK. és RR. mondják: hogy a’ választmány kiküldetése állal ö felsége jogát korlátolva lenni nem látják, miután nem csak ezen tárgyra, hanem más tárgyakra nézve is, mellyek a’ törvényhozási úton határoztalak cl, ö felsége megegyezése nélkül intézkedni úgy sem lehet; mert nem tagadhatják azt a’ tek. KK. és RR., hogy azon fejedelmi jogok közt, mellyeket a’ felség törvényhozáson kívül gyakorol, meg azon jogok közt, mellyek a' fejedelmet a’ törvényhozásban illetik: igen nagy a’ különbség; ám azok korlátlanok, ezek pedig korlátozott jogok; valamint tehát tenni korlátlan joggal nem annyit tesz: mint valamit tenni korlátozott joggal — ezeknél fogva a’javaslóit országos választmány nevezése ellen szavazván, voksommal ö exjának a’ pozsegai főispán urnák indítványához úgy járulok, hogy ö felsége egész hódolati alázattal kéressék meg: miszerint a’görög nem egyesüllek egyházi ügyét az 18315—ik évi felterjesztés értelmében minélelébb fejedelmi jogánál fogva kegyelmesen elintézni méltóztatnék. Gr.Széchen Antal: — Figyelembe vevén azon törvényjavaslatot, mellyet a' lek. KK. és RR. élőnkbe terjesztenek a’görög n. egy. vallása lakosoknak vallásos és szellemi állását illetőleg: nem lehetne nem méltányolnom a t. KK. és RR. azon gondoskodását, mellyel a'honunk olly nagy szánni lakosai iránt viseltetnek; mindazáltal megvallom, hogy azon módot, mellyet a’ tek. KK. és RR. e’ tekintetben ajánlanak, egészen helyén nem látom; nem pedig egyedül azért, mivel azon dolgoknak, mellyeket a’ tek. KK. és RR. országos választmányra bizandóknak vélnek, egy része ollyan, melly egyenesen a’ püspöki hatalomnak kifolyását teszi, — másik pedig ollyan, mellynek ilin tézésére nézve, mind az illyricum declaratorium, mind az 1791: 27. t. ez. is a’ szükséges módokat kijeleli, hanem mert azt tartom, hogy olly dolgokban, hol a’ fenálló intézkedések elégtelenek, kétség kivid a törvényhozásnak fő feladatához tartozik újólag intézkedni; a’ midőn e’ hiány mindazonáltal nem olt keresendő, hogy nincsenek in tézkedések, hanem csak ott, hol azok kellőleg nem alkalmaztatnak: hogy ezen fenálló intézkedéseknek eletbe állási dolgában n* görög e^yesültekk őrs*. vásztmány és a’ ílianum calendarium iránt.
